Először tartotta Erdélyben közgyűlését a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája. A rendezvénynek ez alkalommal Marosvásárhely adott otthont, melynek igen erős üzenete van, ugyanis a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar hallgatóinak aggasztó helyzete immár 8 éve húzódik. Menyhárt Barbarával, az ELTE Hallgatói Önkormányzatának Külügyi alelnökével, a HÖOK Külhoni Programért felelős elnöki megbízottjával beszélgettem.
Mi a HÖOK Külhoni Program célja?
A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája 2014-ben hirdette meg Külhoni Programját, azzal a céllal, hogy ne a kizárólag a Magyarországon élő, hanem minden magyar hallgató érdekeit képviselni tudja. Immár 5 éve töretlenül azon vagyunk, hogy egy egységes Kárpát-medencei oktatási és érdekképviseleti teret hozzunk létre.
Miért kell nagy hangsúlyt fektetni a határon túli magyar hallgatókkal való kapcsolatra?
A külhoni magyar hallgatók érdekképviselete a magyar hallgatói mozgalom szívügye és önkéntes felelősségvállalása. A külhoni partnereinkkel igyekszünk aktív és élő kapcsolatot fenntartani annak érdekében, hogy erősíteni tudjuk őket érdekképviseleti törekvéseikben, mindennapi munkájukban.
Tehát léteznek magyar hallgatói önkormányzatok a szomszédos országokban is? Ők is nyitottak erre a kapcsolatra?
Azokban a külhoni felsőoktatási intézményekben, melyekben a szervezeti felépítés lehetővé teszi, működnek magyar hallgatói önkormányzatok. Ilyen például az Újvidéki Egyetem Vajdaságban, vagy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. Ezutóbbi kolozsvári, csíkszeredai és marosvásárhelyi karán is működnek ilyen szerveződések. A Külhoni Program továbbá olyan ifjúsági, illetve diákszervezetekkel is együttműködik, melyek ugyancsak hallgatói érdekeket képviselnek szerte a Kárpát-medencében. A tapasztalataink alapján ezen szerveződések is teljes mértékben nyitottak a kommunikációra és együttműködésre.
Melyek azok az eredmények, illetve elért célok, melyeket kifejezetten a Külhoni Programnak köszönhettek?
Ahogy azt már említettem, első és legfontosabb feladatunk az érdekképviselet. Néhány évvel ezelőtt a Vajdasági Magyar Diákszövetségnek (VaMaDiSz) nyújtottunk segítséget, mikor az Újvidéki Egyetem Jogtudományi Karán érték atrocitások a magyar hallgatókat. A legutóbbi eseményünk, a szervezetünk első erdélyi közgyűlése is a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar hallgatói és a szabad anyanyelvű oktatás melletti kiállásunkat igyekszik mutatni.
Az érdekképviselet mellett a Külhoni Program keretein belül már több projektet is megvalósítottunk. Ilyen például a kárpátaljai egészségügyi szűrés, amit nagyjából 21 településen eddig 5 alkalommal szerveztünk meg, háromezer ember részvételével. Magyar, illetve Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretén belül Magyarországon tanuló külföldi orvostanhallgatók és orvosokat több napon keresztül, több településen végeztek egészségügyi szűréseket és nyújtottak egészségügyi tanácsadást a pácienseknek.
2017-ben hoztuk létre a Társadalmi Szemléletmegalapozó Programunkat, melynek részleteit az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Hallgatói Önkormányzatával közösen kezdtük el kidolgozni. Ez egy olyan, szemléletformálásra alkalmas interaktív program, ami főleg pedagógushallgatóknak és orvostanhallgatóknak szól. Fő, távlati célja, hogy előmozdítsa a fogyatékossággal élő személyek társadalmi integrációját.
Mik a Külhoni Program tervei a jövőre nézve?
Novemberben szervezzük meg hatodik alkalommal a már előbb említett kárpátaljai egészségügyi szűrést. Tavasszal visszük Felvidékre a Társadalmi Szemléletmegalapozó Programunkat, mellyel egyébként már jártunk Erdélyben, illetve Vajdaságban.
Az Országgyűlés döntésének értelmében a 2020-as év a Nemzeti Összetartozás éve lesz. Ehhez kapcsolódva a HÖOK meghirdeti a nemzeti ifjúsági összetartozás évét. A tematikus év keretén belül kiírjuk a „Történetek a szülőföldről” címet viselő pályázatunkat. Ennek célja, hogy a beérkező történeteken keresztül megismerjük a külhoni magyar hallgatótársaink gondolatait és érzéseit a szülőfölddel, állapolgársággal, nemzetiséggel, aktuális dilemmákkal kapcsolatban. A trianoni békediktátum 100. évfordulóján mi is számot szeretnénk vetni az ezáltal okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani nehézségek máig aktuális feloldatlanságával. Szeretnénk kihangsúlyozni a határokon átívelő békés nemzetegységesítési politika eredményeit és erőt meríteni a külhoniak magyarságba vetett hitéből. A tematikus év koncepciójában jelentős szerepet tulajdonítunk az EFOTT Fesztiválnak is. Az esemény eddig is az ifjúság találkozásának és ünneplésének a színteréül szolgált. Jövőre szeretnénk, ha a teljes kárpát-medencei fiatalság találkozási pontja lenne; a civil téren pedig lehetőséget biztosítana arra, hogy az aktuális külhoni kérdésekkel, problémákkal és lehetőségekkel foglalkozzunk.
Legútóbb Marosvásárhelyen került megrendezésre a HÖOK Közgyűlés. Mesélnél erről egy kicsit?
A Közgyűlés a HÖOK legfontosabb döntéshozó szerve, évente 3-4 alkalommal kerül megrendezésre, melynek mindig a HÖOK valamely tagintézménye ad otthont. Ebben az évben ünnepeljük a HÖOK fennállásának 30. évfordulóját, a szervezet pedig egy 30 pontból álló akciótervet állított össze, melynek címe: 30 év, 30 projekt. Ezen lista egyik pontja egy erdélyi közgyűlés megszervezése volt, erre került sor Marosvásárhelyen.
Nyilvánvaló, hogy ennek jelen pillanatban üzenetértéke is van, hiszen a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar hallgatói az elmúlt években többször is komoly jogcsorbításnak voltak kitéve. Azzal, hogy a legrangosabb eseményünket vittük Marosvásárhelyre, azt az üzenetet szeretnénk átadni, hogy kiállunk a MOGYE magyar hallgatói mellett, és az aktorokat arra sarkalljuk, hogy törekedjenek a probléma mihamarabbi békés megoldására. A közgyűlés szokásos napirendi pontjai mellett sor került egy állásfoglalás elfogadására is, amiben a HÖOK egyértelműen rögzítette álláspontját a MOGYE helyzetével kapcsolatban.
Az eseményen, jelképezve szolidaritásunkat, egy körülbelül 10 méter hosszú molinót is kifeszítettünk, melyen egy rövid, ámbár igen erős üzenet állt: „Szabad anyanyelvű oktatást a MOGYE-n!”
Mennyire partner a kommunikációban az érintett egyetem vezetősége?
Nem lehetünk naívak, ez a problémakör már évek óta fennál és nem látszik feloldódni, így sajnos mi sem tudjuk megoldani egy csapásra. Abban azonban hiszünk, hogy ezzel az eseménnyel is meg tudtuk mutatni, hogy a MOGYE hallgatói nincsenek egyedül, hogy egy teljes Kárpát-medencei közösség áll mögöttük. Ez a közösség pedig — melyet a Külhoni Pogram hoz össze — érdeket és értéket képvisel!
Fejléckép: Székelyhon / Haáz Vince
