Immáron hetedik alkalommal rendezte meg egyetemünk pályaválasztási fesztiválját, az ELTEfesztet, melynek célja, hogy a végzős középiskolások első kézből informálódjanak a képzési kínálatról, a nemzetközi programokról, az ösztöndíjakról és a szabadidős lehetőségekről.
A fesztiválon azonban nem csak a szokásos alapinformációkra helyeződött a hangsúly, az ELTE kutatói és oktatói ugyanis délután háromig mintaórákkal várták az érdeklődőket, a Bölcsészettudományi Karon Munk Veronikának, az index.hu főszerkesztő-helyettesének, illetve Kárpáti Katának, a tanszék mesterszakos hallgatójának közös előadásával indult a programsorozat.
Fotó: Hoffer Péter / ELTE Online
Munk Veronika már az első néhány mondatával leszögezte: az ELTE kommunikáció- és médiatudomány szakán nem újságíróképzés folyik. Nagy hangsúlyt helyeznek ugyanis a tudományos kutatásra, az elméleti ismeretek és a kritikai látásmód elsajátítására, így az oktatók között megtalálhatók szociológiusok, történészek, irodalmárok, illetve médiatudósok is. Természetesen az elméleti oktatás mellett a gyakorlati órák is fontos szerepet játszanak a képzésben, a hallgatók megismerkedhetnek a rádiózás, a tévézés és az újságírás különböző válfajaival a féléves szakmai gyakorlatnak, a kiscsoportos, projektszemléletű munkáknak, illetve a tanszéki szerkesztőségnek köszönhetően.
Kárpáti Kata három pontban összegezte tanácsait a leendő hallgatóknak: a kreatív iparban elengedhetetlen a kapcsolatrendszer kialakítása, így érdemes kihasználni az egyetem erre irányuló lehetőségeit. Emellett ugyancsak fontos a proaktivitás, az önkéntesség, az önálló tájékozódás, illetve a lehetőségek maximális kiaknázása, ez pedig az intézmény kapcsolati tőkéjének használata mellett azt is jelenti, hogy érdemes minél sokszínűbb órarendet összeállítani, hogy már az első egy-két félévben kiderüljön, miben vagyunk igazán jók. Az ELTE bölcsészakra az a terep tehát, ahol sokszínűen ki lehet teljesedni, nem véletlenül zárta Munk Veronika egy tanszéki szállóigével a beszélgetést: „olyan szakmákat szereznek nálunk a diákok, amik még nem is léteznek”.
Fotó: Hoffer Péter / ELTE Online
A proaktivitáshoz és lehetőségek széleskörű kiaknázáshoz kapcsolódott Oláh Attila boldogságkutató, egyetemi tanár Hogyan lehetünk boldogok a pozitív pszichológiai kutatások fényében? című előadása is a Gólyavárban. Oláh már a legelején leszögezte: a kognitív pszichológia szerint már saját tevékenységünkkel is hozzájárulhatunk boldogságunk növeléséhez. Ehhez első lépésként a stresszállapotot kell leküzdenünk, amely alapvetően befolyásolja a pozitív orientációnkat. Pszichológiai immunrendszerünk kimunkálásához a megfelelő megküzdési folyamatot kell kialakítanunk, ugyanis a legújabb kutatások arra mutatnak rá, hogy a stresszhez való viszonyunkat is képesek lehetünk befolyásolni. Ha azon az állásponton vagyunk, hogy a stressz káros, akkor olyan hormonok termelődnek a szervezetünkben, amelyek ezt a veszélyérzetet erősítik, és amelyek menekülésre késztetnek. Amennyiben azonban a stresszt felhajtóerőként értelmezzük, azaz konstruktívan, kihívásként kezeljük a negatív helyzeteket, úgy pozitív energiák szabadulhatnak fel bennünk. Olyan ez, mintha az elménk megrendelne egy dalt, és a test ezt kezdené dúdolni. Sőt, a stressz valójában jó barát, ugyanis felhívja a figyelmünket, hogy mi fontos számunkra, minek a kockáztatásától félünk, éppen ezért kezelése kiemelkedően fontos feltétele annak, hogy pozitív állapotba kerüljünk.
Milyen eszközeink lehetnek hát arra, hogy közérzetünket befolyásoljuk? A legkézenfekvőbbek közé tartozik a hála érzete, a jócselekedet, a flow (áramlatélmény), a szeretetkapcsolatok ápolása, a spirituális élmény megtapasztalása, illetve az erősségeink használata (például a bölcsesség, a becsületesség és a bátorság) a mindennapokban. Mindemellett fontos, hogy a feladatokat úgy tűzzük ki, hogy azok képességeink határzónájában legyenek, ekkor jön ugyanis létre a flow előremozdító hatása, amely révén tanulási folyamataink is sokkal eredményesebbek, tartósabbak. Azért lehet ez, mert agyunk ebben az állapotban kevésbé megterhelt, vagy ahogyan Oláh Attila mondaná: jól teljesít, de keveset fogyaszt.
Az egész napos előadássorozatot követően gulyás parti, nyereményjáték és összegyetemi gólyakupa várta a több ezer középiskolás érdeklődőt.
Fejléckép: Hoffer Péter / ELTE Online
