Mainstream TED-rajongó vagy, mint Eszter? Vagy a bakancslistádon szerepel egy TED-élmény, mint ahogy Rékának? Tudjuk, hogy a válasz mindkettőre igen, hiszen ez egy olyan mainstream, amibe különleges élmény belefolyni, s ahol lubickolhatsz a tudományban, miközben ömlik rád az inspiráció… Most nyugodtan sodródj hát az árral és tedd be a lábad október 18-án a Jogi Karra*, ahol élőben hallgathatsz meg 10 előadást. Viszont ha előtte kíváncsi vagy arra, hogyan szorzódott meg a TEDx az ELTE-vel, vagy fordítva: az ELTE a TEDx-szel, hogyan épül fel mögötte a nemzetközi szervezőgárda, és benéznél ennek a nagy, diákerővel működtetett, majdnem egyéves projekt színfalai mögé, akkor olvasd el ezt az interjút, ami Heszterényi Réka és Nagy Eszter szervezőkkel készült, és hajtsd te is a vizet a tudás malmára!
Először is, hogy mindenkinek tiszta legyen: Mi a különbség a TEDx és a TED között?
E: A TEDx nagyon hasonló a TED-hez, csak a lokális verzió. Lehetőséget ad egy közösségnek a világ valamely pontján említésre méltó ötleteket közvetíteni a világ felé. A TED egyébként amerikai székhelyű, és számos különböző fajta TED-et rendeznek, többek között a TEDYouth-ot, a TEDWomen-t és a university típusú TEDx-eket, mint amilyen a miénk is.
R: A hivatalos leírást követve kell megszerveznünk a TED-től független, s mégis a TED nevét viselő konferenciákat. Ilyen irányelv például a TEDx Organizer Guide, amelyben fontos szabályként szerepel, hogy az „x” után ki kell írnunk a saját nevünket, ezzel jelezve, hogy nem a nagy rendezvénysorozathoz tartozunk. Az esemény teljesen nonprofit, önszorgalomból és lelkesedésből csináljuk.
Hogyan szökkent szárba egy TED-szervezés gondolata az ELTE-n, és hogy néztek ki az első lépések?
R: Magyarországon valamiért még nincs akkora hagyománya a TED konferenciáknak, s eddig nálunk az ELTE-n sem gondolt senki arra, hogy lehetne egy ilyen konferenciát szervezni. Youstina Azer szaktársam csapott az asztalra: „Itt egy egyetem, miért nincs TED!?” Tudni kell, hogy náluk, Egyiptomban már óriási hagyománya van. És Youstina, mivel szeret villámgyorsan intézkedni, a kérdés lendületével írt egy levelet a TED-nek, kitöltötte a jelentkezést, végigküzdötte magát a jelentkezési procedúrán, és, hála neki, megkaptuk a licenszet. Majd az egyik órán megkérdezte, hogy lennék-e co-organiser, és így szépen lassan felépült a csapat.
Gondolom, nem könnyű a semmiből csapatot varázsolni…
R: Első lépésként olyanokat kértünk fel, akiknek már volt az adott területen tapasztalata, és akikkel tudtuk, hogy gördülékenyen együtt tudunk majd dolgozni – főként a barátainkat. Ezután meghirdettük a jelentkezést az összes karon, és a négy fős kis csapatunk 15 fős gárdává nőtte ki magát. A szervezeti felépítés a következő: Youstina a főszervező, a szponzorokkal foglalkozik, és segít kiválasztani az előadókat is. Én vagyok a co-organiser, felelek az előadókért, intézem a PR-t, a külső- és belső kommunikációt. Majd segít mindkettőnknek és betölti a kurátor szerepét. Két event managerünk, Évi és Soufine az esemény lebonyolításáért felel, Anja és Luca a Social Media Team, amelynek Eszti a vezetője. Az ő feladatuk a Facebook és az Instagram kezelése Ibrahim videóssal, Sziszi és Dasha fotóssal, illetve Farnaz és Wasim dizájnerrel.
A második nagy meeting szeptember 8-án. Diskurzus a fejleményekről, a jövendő feladatokról és a social media kampányról.
A háttérszervezés ugyan nem kevésbé fontos, de a social médiások munkája az, ami előttünk is megjelenik, és ami miatt a közönség szempontjából áll vagy bukik a rendezvény. Hogyan építettétek fel a TEDxELTE-t mint reklámot, látványvilágot?
E: Mainstream TED-rajongó voltam, szerettem volna közösségi munkát is végezni, ezért is csatlakoztam a csapathoz. Viszont nem volt sok tapasztalatom például az online kapcsolatteremtésben, abban, hogyan kell bevonni a közönséget, hogyan keltsem fel az emberek figyelmét. Én azzal az előnnyel indultam, hogy jól tudtam angolul írni, az már egy jó kezdet volt. Majd egyre többet tanultam, ahogy vettük fel a csapattársakat, mert közülük nem egy már rendelkezett tapasztalattal ezen a területen. Először is Réka felvette a kapcsolatot a HÖK-kel és a többi ELTE-s online platformmal . Ők segítenek nekünk abban, hogy nagyobb oldalakon megosztják a híreinket, megjelennek a hírlevélben és ELTE-s közösségi oldalakon is, illetve Horváth Gábor, a TáTK Dékáni Hivatal kommunikációs munkatársa közreműködésével is sok felületen van lehetőségünk megjelenni.
A posztok a mi kommunikációs eszközeink, velük kapcsolatban azt tanultuk meg először, hogy csínján kell bánni a nagybetűkkel, az emojikkal, egyensúlyozni kell a formális és az informális stílus között. Mi inkább az informálisba hajlunk, mert ez egy fiatal projekt, és a potenciális közönségünket is diákok alkotják, így ez a megközelítés vonzóbb lehet a számukra. A visszajelzések a csapattagoktól jöttek, így tudtunk mindig fejlődni. A dizájnerekkel szorosan összedolgozunk. Ők „dobják fel” vizuális elemekkel az internetes posztokat, a honlapot, illetve plakátokat készítenek, amiket egyetemszerte elhelyezhetünk.
Az egészet a saját erőtökből építettétek fel, vagy kaptatok külső segítséget is?
R: Ugyan a TáTK-ról indult a projekt, de mivel az egész egyetemnek szervezzük, összekötöttek minket a Kommunikációs, Marketing és Rekrutációs Irodával: tőlük nagyon sok támogatást kaptunk és kapunk, amiért nagyon hálásak vagyunk. Külön köszönet Joó Gábornak, az ottani igazgatónak, illetve Teslár Ákosnak, Sebesi Viktóriának, Bódai Zsuzsannának és Horváth Gábornak. Horváth Gábor főként a szponzorok terén segít a szakmai tapasztalatával és benne van a mindennapi történéseinkben.
Hogyan sikerült az együttműködés a csapatban, hogyan hoztátok a döntéseket?
Youstinának és nekem nagyon más a munkastílusunk, így az elején össze kellett csiszolódnunk. Idővel kitapasztaltuk, mi az, amit ő jól csinál, mi az, amit én, és akkor megpróbáltuk a feladatokat úgy felosztani, hogy az kapja, aki a leghatékonyabban tudja menedzselni.
E: Fontos lecke volt az is, hogy ha elakadsz, kérj segítséget. Mert lehet, hogy te félórát szenvedsz a website-tal, de más két perc alatt boldogul vele. Ugyan mindenkinek megvan a maga feladatköre, de ha kell, beugrunk máshova is segíteni, illetve mindig jól jön egy friss szem, egy új látásmód.
Hogyan simítjátok bele a közös projektbe a különböző kulturális dimenziókból származó véleménykülönbségeket? Az együttműködés szempontjából inkább előnyként vagy hátrányként élitek meg a nemzetköziséget?
R: A nemzetközi szerintem egy nagyon trendi szó, ami számomra mindig is pozitív konnotációval bírt. A csapat egyharmada magyar, a többiek külföldiek, mint említettem, Youstina egyiptomi, de van közöttünk szír, iráni, kínai, orosz, jordán, és a kultúrából adódó különböző gondolkodásmódnak is megvannak a maga kuriózumai, néha kihívások elé állít minket, de a nap végére nagyon sokat tanulunk egymástól. Ez azt is jelenti, hogy sokszor különböző oldalakról indulunk, de a TED arról is szól, hogy felfedezzük a találkozási pontokat.
Milyen spektrumon mozgó előadásokat vártatok elsősorban, s mi a célotok a konferenciával?
E: Két koncepciónk van, az egyik maga a TED-ből, mint rövidítésből jön: Technology, Entertainment and Design, tehát ezeket a témákat keressük, tudományos témákkal együtt. A TED úgy „vélekedik”, hogy mindenkinek az életében van legalább egy olyan sztori, ami beleillik a TED-be, mindenkiben rejlik legalább egy TED talk. Fontos szempontunk volt még a „Zoom in”, vagyis „Nagyíts rá”, ami egyfajta perspektívaváltást jelent: benézünk a színfalak mögé, közelebbről, más szemszögből vizsgáljuk a témákat. Mindig egy nagyon absztrakt és széles vonalon mozgunk, mert sok mindennel lehet ide kapcsolódni.
R: Egyik célunk a TEDxELTE-vel a közösségteremtés. Tíz előadóra volt engedélyünk, ebből hatan szakmabeliek, és négy hallgató jön az ELTE-ről. Igyekeztünk minden karhoz eljutni, hirdetni, hogy mindenhonnan jelentkezzenek az emberek, egy, a karokat összekötő tevékenységet álmodtunk meg. Emellett szerettünk volna lehetőséget biztosítani diákoknak arra, hogy szervezői tapasztalatot szerezzenek, és külön öröm, hogy ez egy ilyen mértékű kulturális diverzitásban jöhetett létre.
10 előadó nem sok, és azért gondolom, nem is kevesen jelentkeztek. Mi alapján választottátok ki az előadókat?
R: A jelentkezéshez kértünk egy kitöltendő űrlapot és videót, amiben négy percben körüljárnak egy témát. Azokat választottuk, akiknek a jelentkezésén látszott, hogy fektettek bele időt és energiát, majd a megérzéseinkre hallgattunk: ki volt az, aki elkezdett beszélni, és magával ragadott. A jó sztorikat kerestük, az esszenciát. Nem egyvalaki döntött egyébként, egytől ötös skálán pontoztuk őket, majd összevetettük az eredményeket.
E: Persze dilemmáink is voltak. A Big Data-ról kaptunk egy nagyon tudományos beszédet, amit – bevalljuk – először nem értettünk. Az előadás arról szól majd, hogy hogyan tud a jogi rendszer felzárkózni a modern kor adatkezeléséhez. Az előadónak az lesz a feladata, hogy ezt a nagyon bonyolult témát át tudja adni érthető nyelven, laikus emberek számára. A tedx.elte.hu-n megnézhetitek az előadók listáját.
Mennyi időt vesz el ennek koordinálása, szervezése a mindennapjaitokból?
R: A projektalapú működésből, illetve abból adódóan, hogy ezt a projektet nekünk kellett felépítenünk, nincsenek megadva egyértelmű szerepek és pontos munkaköri leírás. Ez tipikusan nem olyan munka, hogy bejössz nyolcra, hazamész négyre, és otthon elfelejted. A TEDxELTE életünk mindennapi része lett, amit a modern kommunikáció megkönnyít. Én 0–24-ig elérhető vagyok, mivel sokszor megköveteli a helyzet, hogy azonnal bólintsak rá valamire, mert ha ezt három órával később teszem meg, akkor elakadunk. Ez egy folyamatos készenléti állapot, ami a szervezőgárdát is nagyon összehozza, szerintem még életemben nem chateltem senkivel annyit, mint Youstinával. Egymás életének szerves részei vagyunk, folyamatos a pörgés.
E: Én is olyan típusú vagyok, aki szeret előre tervezni és határidőre dolgozni, beosztani az idejét, és ez tőlem is egy egészen másfajta munkastílust követel meg. Ezért van, hogy valamikor egész délután a gép előtt ülök, és a koordinálással foglalkozom, vagy írok. Egy-két órám naponta biztos elmegy e-mailezgetéssel, szervezéssel. Aztán van olyan nap, amikor nem kell csinálni semmit, máskor meg háromszor annyi mindent.
A TED nagyon népszerű, mert közérthető és minőségi. Azonban, mint minden közérthető témánál, gondolom, itt is fennáll a popularitás veszélye, ami viszont a minőség rovására mehet. Hogyan lehet ezt megakadályozni?
R: A TED ad egy keretet: nevet, ígéretet a minőségre, de a szervezők vállán nyugszik, hogy a minőség megmarad-e. Nyilván a TED-nek vannak előírásai, de ezeket betartva rajtunk múlik, milyen előadókat, történeteket választunk, illetve a coach-okon, hogy a beszédeket hogyan hozzák ki belőlük.
E: Szerintem a popularitás irányába akkor mozdulna el, ha a nézőközönségnek szabad keze lenne abban, hogy ki lépjen fel, milyen témában. Ekkor nagy eséllyel a tudományosság rovására mennének az előadások, hiszen sokunkat jobban megfog valami, ha kevésbé objektív irányból közelít, mint inkább egy emberibb, szórakoztatóbb oldalról.
R: Kritikusabban nézve nem minden TED talk tökéletes. Elég vegyes a felhozatal, ami abból is adódik, hogy széles skálán mozog. Nem vehetünk egy kalap alá például két olyan beszédet, amelyből az egyik egy 20 éves kutatás eredményeit foglalja össze, a másikban pedig arról van szó, hogy hogyan válaszolj a spamre. Talán nem is kell, hiszen más a céljuk. A tudomány nagyon szabályozott terület a TED talkokban is, a személyes témákban nagyobb a szabadság.
E: Az a lényeg, hogy próbálják szórakoztatóvá tenni azt is, ami tudományos, hogy minél többen megértsék és megkedveljék.
Én ha ránézek az x-re, nem a függetlenség ugrik be először, hanem szorzás, és arra gondolok, hogy a TED és az ELTE szorzatából semmi rossz nem sülhet ki, sőt, megsokszorozódnak az értékek. Ha össze kéne foglalnotok az előnyeit, ti miért ajánlanátok a TEDxELTE-t mindenkinek?
R: Szerintem a TED a mai légkörben egy platform, ahol szabadon tudunk véleményt megosztani. A TEDxELTE pedig ezt a diákok számára is lehetővé teszi. Szerettünk volna minél több hangot megszólaltatni különböző területekről. Igyekeztünk számunkra fontos témákat beemelni, mint a fenntarthatóság, szexuális zaklatás ellen való küzdelem, és a „menni vagy maradni” kérdése, a mentális egészség, teret adni a tudománynak, innovációnak és legfőbbképpen a diverzitásnak. Ugyan eleinte sokat vívódtunk, de végül azért esett az angol nyelvre a választásunk, hogy a TED élményt külföldi diákjaink is megtapasztalhassák. Mi rengeteg tapasztalatot és élményt szereztünk már eddig is, és reméljük, hogy a közönség inspirálódva, informálódva és feltöltődve megy haza. No meg persze titkon szeretnénk, ha minden évben megrendezésre kerülne a TEDxELTE, még több diákot elérve.
E: Azért ajánlom, hogy aki teheti, az jöjjön el az eseményre, mert mindannyiunknak szüksége van egy kis inspirációra a hétköznapjaink közepette. A teendők sokaságában néha egy kicsit „elszürkülünk”, csak a saját tapasztalataink által létrejött szűrőn keresztül figyeljük a világot. A TEDxELTE idei témája segít egy kicsit kizökkenni, perspektívát váltani; és sokszor csak ennyi kell a friss és nagyszerű ötletek megszületéséhez.
Az első team meetingen készült, a legnépszerűbb csoportkép. Balról indulva a felső sorban: Soufiane, Dasha, Réka, Youstina, Eszti, Majd, Anja, Évi. Balról indulva a kamerához közelebb: Wasim, Sziszi és Farnaz
*Az esemény az Aula Magnában, a Jogi Kar dísztermében lesz.
