Jó légkörben zajlott le szerda délután a dékánjelöltek diskurzusa, amelyen Kacskovics Imre és Miklósi Ádám mutatta be vezetői koncepcióját a Természettudományi Karon kiírt hivatalos dékáni pályázattal kapcsolatban.
A dékánjelöltek bemutatkozására 2019. május 29-én 16 órakor a Konferenciateremben került sor a Kari Tanács, a Kari Professzori Tanács és a TTK HÖK választmányának együttes ülésén, amely a Kar polgárai számára nyilvános volt. A dékáni fórumon a két jelölt vázolta a vezetői koncepcióját a Kar dolgozói és hallgatói számára, majd kérdéseket tehettek fel a dékánjelölteknek. A dékánjelöltek sok szempontból egyetértettek a Kar fejlesztési irányaiban, az oktatás egyszerűbbé és átláthatóbbá tételében és adminisztratív munkafolyamatok átalakításában.
Állandó versenyben
Miklósi Ádám szerint a természettudományos tudományterületből adódó verseny folyamatos fejlődést követel a Karunktól, amelyet a professzor a Vörös Királynő hipotézissel magyarázott, miszerint folyamatosan kell futni annak, aki fel akarja venni a versenyt a világgal. Sajnos a TTK több éves lemaradásban van a nemzetközi trendekhez képest, így a következő években komoly kihívásokkal kell szembenézni minden téren.
Kacskovics Imre megítélése szerint Karunkon egy menedzser típusú professzor tudja biztosítani a stabil körülményeket a zavartalan oktatáshoz és kutatáshoz. A Kar jelenlegi potenciálja kiemelkedő, célja, hogy ezt a lehetőséget a Kar a jelenleginél sokkal jobban kihasználja. Az oktatás korszerűsítése nélkülözhetetlen, a kutatás kapcsán több EU-pályázatot kell elnyernünk, és meg kell erősödjön a kimagasló alapkutatásra épülő innováció. Az ipari kapcsolataink sokrétű kiépítése nélkülözhetetlen, úgy az oktatáshoz, mint az ún. harmadik misszió teljesítéséhez. Mindezek együttesen segíthetnek abban, hogy versenyképesek maradhassunk a hazai és nemzetközi kiélezett versenyben.
Mindkét jelölt egyetértett abban, hogy létfontosságú az európai uniós pályázataink számának növelése.
Középpontban a fiatalítás
Miklósi Ádám kiemelte, hogy a fiatal kutatók és munkatársak bevonzása és megtartása létfontosságú a Kar fejlődése érdekében, ezért a fiatalokat támogatni kell, helyzetbe hozni, valamint számon kell kérni az elvégzett munkát. De a fiatal oktató-kutatók is csak akkor lehetnek sikeresek, ha csökkentjük az oktatási kötelezettségeiket és az adminisztrációs munkát.
Kacskovics Imre szerint a fiatalok bevonása valóban fontos, azonban törekedni kell a jelenlegi kiváló munkatársaink megtartására és megbecsülésére, amelynek egyik eszköze a megfelelő minőségbiztosítási irányelvek kidolgozása és ez alapján a jutalmazási rendszer kiépítése.
Fotó: ELTE TTK
A dékáni feladatok szervezése
A két dékánjelölt egyetértett abban is, hogy a TTK felbonthatatlan egysége az intézeteink szoros együttműködése mentén valósítható meg.
Miklósi Ádám szerint a hatékony működéshez szükség van egy dékáni munkafolyamatokat támogató menedzseri munkacsoportra, amely a mindenkori dékánt segíti feladatai ellátásában.
Kacskovics Imre szerint a jelenlegi struktúra alkalmas a dékáni feladatok ellátására. A megfelelő előkészítést követően a dékánhelyettesek és az intézetigazgatók, valamint külső szakértő tanácsadók bevonásával végezné az operatív munkát.
Egyszerű és átlátható oktatást
Miklósi Ádám professzor célkitűzése: kevesebbet jobban tanítani. Az oktatás modernizációjával el kell érni, hogy az egyetemi hallgatók piacképes tudást kapjanak, és szívesen jöjjenek vissza más képzéseinkre. Szerinte a tanárképzés alapvető megújítása nélkül nem lehet minőségi a tanárképzésünk. A tanárok továbbképzésével is elő kell segíteni, hogy a középiskolások szívesen válasszák a természettudományos képzéseket.
Kacskovics Imre professzor szerint a probléma forrása, hogy túl sok a kurzus, és nehezen áttekinthető. Szerinte a képzéseket áttekinthetőbbé kell tegyük, a kötelező vizsgák számát 5-re kell korlátoznunk. A kurzusok csökkentésével, a gyakorlati képzések színvonalának emelésével, a doktori iskolák vonzóvá tételével elérhetjük a hallgatói létszám emelkedését. Fontos, hogy az élethosszig tartó tanulást általánosabbá tegyük, amivel a csökkenő fiatal hallgatóink számát és kapcsolódó bevételeinket ellensúlyozni tudnánk.
Fotó: ELTE TTK
Az idegen nyelvű kézpés bevezetésének kérdése
Mindkét jelölt egyetértett abban, hogy az alapképzésnek magyarul kell folynia, azonban a MSc- és a PhD-képzésinket angolul kell tartani. Ehhez szükséges, hogy néhány év átmeneti idő alatt átálljon az oktatási rendszerünk az angol nyelvű képzésekre.
Kommunikáció
Mindkét dékánjelölt egybehangzó véleménye, hogy az egyik legfontosabb feladat a Kar külső és belső kommunikációjának megújítása és a Kar presztízsét megerősítő PR-kommunikáció kialakítása. Egy kommunikációs csapat megalakításával vissza kell állítani a TTK jó hírnevét a médiában.
Kutatás + Fejlesztés + Innováció
Mindkét jelölt egyetértett abban, hogy alapkutatás nélkül nincs innováció, ezért meg kell teremteni az ideális körülményeket a kutatóinknak, legyen idejük és energiájuk a kutatásra.
Miklósi Ádám szerint eddig nem voltunk kellően sikeresek az európai szintű pályázatok elnyerésében, ami részben a Kar szűkös nemzetközi kapcsolatrendszere miatt van. Halaszthatatlan feladat egy oktató-kutatóbarát adminisztráció kialakítsa, mert így külföldi kutatók is szívesebben jönnének hozzánk dolgozni.
Kacskovics Imre kiemelte, hogy az elmúlt években jelentős mértékű pályázati támogatást nyertünk el azért, hogy az innovációt és az ipari kapcsolatainkat erősítsük. Ezt a lehetőséget ki kell használnunk. Eötvös Loránd kezdeti alapkutatásait látványos és nagy jelentőségű alkalmazás, majd további alapkutatás követte. Amit Eötvös csinált, azt ma innovációnak hívják. Legyünk büszkék rá, és kövessük!
Ha rendelkezel ELTE-azonosítóval, az alábbi linkeken megtekintheted a dékánjelöltek teljes vezetői koncepcióját:
Kacskovics Imre vezetői munkaterve
Miklósi Ádám vezetői munkaterve
Fejléckép: ELTE TTK
Forrás: ELTE TTK
