Idén is megrendezték az Egyetemi Anyanyelvi Napok rendezvénysorozatot. Az első nap a hivatalos megnyitóval kezdődött, ahol az EAN fontosságáról, egyre nagyobb szerepéről esett szó. Ezt követően – hagyományteremtő jelleggel – megrendezték a Tudománykommunikációs versenyt, ami nagyon kiélezetten alakult. Beszámolónkat olvashatjátok.
Az Egyetemi Anyanyelvi Napokat idén az Alkalmazott Nyelvészeti, a Fonetikai és a Magyar mint Idegen Nyelv Tanszék közösen szervezte. A hivatalos megnyitó Sonkoly Gábor dékáni köszöntőjével indult, aki kulcskérdésnek titulálta a szép és értelmes beszédet. A nyelv, a nyelvhasználat, valamint a tudománykommunikáció összekötését jelölte meg az idei rendezvény fő témájának, s kihangsúlyozta, hogy a mostani EAN-nak az idei Országos Tudományos Diákkör miatt is különleges szerepe van. Arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a rendezvény már túlmutat a Bölcsészettudományi Karon, összegyetemi esemény lett.
Juhász Dezső, a Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet igazgatója a magyar nyelv ünnepének nevezte az Egyetemi Anyanyelvi Napokat, aminek a jelentőségét az is bizonyítja, hogy az „EAN” betűszó lett. Ez a hagyományok ápolásának, illetve az ezzel párhuzamos megújulásnak köszönhető, mivel az állandó programok mellett mindig megjelenik egy-két újabb esemény. A hagyományos vonalat a versmondó verseny, illetve a „Szép magyar beszéd, helyes kiejtés” verseny képviseli, míg az újdonságot a workshopok és a könyvbemutatók jelképezik. A programoknál továbbra is a nívó az elsődleges szempont.
Pataky Csilla az ELTE Alumni Központ képviseletében kihangsúlyozta, hogy az Alumni szervezete számára kiemelt fontosságú, hogy minél több minőségi rendezvényt támogassanak. A jövőben az új alumnirendszer még jobban fogja ezt segíteni. Ladányi Mária, az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék vezetője azokról a kihívásokról beszélt, amik az Egyetemi Anyanyelvi Napok megszervezésével járnak. Rendkívül nehéz olyan témát találni, ami minden szervező tanszék számára ugyanolyan fontos lehet, és ami a közönséget is megmozgatja.
Idén először hirdették meg a tudománykommunikációs versenyt az EAN-on. Az indulóknak 3 perc alatt kellett ismertetni egy tudományos kutatást. A többség a saját eredményeiről számolt be, de néhányan éltek azzal a lehetőséggel, hogy más kutatását mutassák be. Az értékelés a közérthetőség, a nyelvhasználat, a figyelemfelkeltés, az érdekesség, valamint az alapján történt, hogy az előadás mennyire volt informatív. A kutatások bármilyen témát felölelhettek, ráadásul a 16 induló 5 különböző karról érkezett, ezért az előadások nagyon széles palettán helyezkedtek el. Az értékelés a szakmai zsűri feladata volt, amit Fábry György zsűrielnök vezetett. A moderálásáért Constantinovits Milán felelt.
Az alábbi témákkal foglalkoztak a kutatások: Radnóti Miklós Két karodban című versének címzettje; spontán beszédfejlesztés interaktív táblával; lexikai kompetencia fejlesztése kétnyelvű iskolában; csillagok kémiai összetétele; kutyák utódgondozási magatartása; csillagmaradványok – fehér törpék; a félelem idegsejti elhelyezkedése; őskörnyezet és paleo-klímaváltozás; szupraszegmentumok a párkapcsolatokban; regresszió a vállalati jövedelmezőségben; beszédstílus nem-fonetikai jellemzői; nyelvjárás és attitűd; műfajiság Az esküvő című film alapján; élelmiszerbolt-hálózatok vizsgálata Budapesten; kiskapacitású vízerőművek Magyarországon; osztott felelősség a nemzetközi jogban.
A bemutatók nagyon változatosak voltak, néhányan kicsit túlságosan is izgultak, de nagyon színvonalas prezentációkat láthatott, hallhatott a közönség. Annak ellenére, hogy újdonság ez a verseny, jó lenne, ha a jövőben folytatódna, elsőre is nagyon kevés döntött az indulók között. Az eredményhirdetés előtt néhány előremutató tapasztalatot is megosztott a zsűri. Általános típushiba volt, hogy a felkonferálás után az indulók fölösleges időt pazaroltak a bemutatkozásra, néhányan túl sokat foglalkoztak a módszertan ismertetésével a kutatás kárára, illetve néhány prezentációnak nem volt hozzáadott értéke az ismertetéshez. Végül az alábbi eredmény született:
1. helyezett: Kalup Csilla, az ELTE TTK fizika szakos hallgató; Pislogó csillagmaradványok: pulzáló fehér törpék nyomában című előadás.
2. helyezett: Reéb Zsófia, az ELTE TTK biológia szakos hallgató; Hol lakik a félelem? című előadás.
3. helyezett: Bartuszek Lilla, az ELTE ÁJK jogász hallgató; Osztott felelősség a nemzetközi jogban című előadás.
A közönségdíjat Reéb Zsófia kapta.
Különdíj: Puzder Zsófia (ELTE BTK beszédtudomány szak) és Mrázik István (ELTE BTK magyar szak); Szupraszegmentumok az udvarlásban című közös előadás.
Fotók: Burkus Dávid, ELTE Online
