Idén február 28-án gyűltek össze a hallgatói sajtó képviselői az ELTE Press saját rendezvényén a Bölcsészettudományi Karon. A délutántól kora estig tartó esemény lehetőséget nyújtott a tanulásra, a szórakozásra és arra, hogy az egyetemista újságírók személyesen is megismerjék egymást.
A 2019-es ELTE Press Akadémiát Blankó Miklós, az ELTE Online főszerkesztője, a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda irodavezetője nyitotta meg. Mint elmondta, a jelenlévők száma is híven tükrözte, hogy az ELTE egyetemi lapjai összességében körülbelül 150 munkatárssal dolgoznak. Blankó Miklós elmondta, az ELTE Press céljai három kulcsszóban fogalmazhatók meg: összetartás, egységesség és koncepcióformálás. Röviden beszámolt emellett a csoportosulás jelenlegi helyzetéről: az ELTE Presst érintő forráshiány, a kommunikációs szervek közti bizalmatlanság és a gyakori főszerkesztőváltás sok nehézséget okoz, de a lapok olvasottsága, a Hallgatói Önkormányzattal ápolt jó kapcsolat és a fiatalos stílus továbbra is az egyetemi lapok erőssége.
Az esemény meghívott előadója, Constantinovits Milán, a Mandiner újságírója, a Mathias Corvinus Fiatal Tehetség Programjának vezetője a hallgatói újságírás legfontosabb dilemmáiról beszélt. Mint elmondta, a félamatőr körülmények között zajló újságírást leginkább fenyegető hibák a túlzott fluktuáció, a profilidegen tartalom, és általánosságban a szakmaiatlanság. A sajnálatosan elhunyt egyetemi lapok példájaként említette az IgenHír Magazint, melynek alapításában és szerkesztésében maga is részt vett egészen 2010-ig, amikor a lap bukását okozták a rosszul eltalált témák, a munkatársak generációváltása és a demotiváltság. Ennek elkerülése érdekében a jelenlévőknek azt az ötletet adta, hogy a közösségépítés, a saját rendezvények, a mentorprogram, a motiváló feladatok és díjazások eszközével kerüljék el a kudarcot az egyetemi újságírásban.
Rövid kávészünet után az Akadémia szervezői egy rendhagyó programmal kedveskedtek azoknak a hallgatóknak, akik nem újságíróként végzik munkájukat a sajtóban: Csomos Attila, az ELTE Online főszerkesztő-helyettese és fotósa a sajtófotózás sajátosságait és legszebb pillanatait mutatta be. Ahogy elmondta, a hagyományos fényképészet és a sajtófotózás közti legfontosabb különbség a külső befolyásoló tényezőkben rejlik: míg egy klasszikus fotós a helyszíntől a modell kéztartásáig mindent beállíthat, addig a sajtósok munkájában épp az a legnagyobb kihívás, hogy spontán helyzetben kapják el a pillanatot. Csomos Attila előadásában bemutatta továbbá az ELTE Online három hónapja indított programjának, A hónap képe versenynek eddigi nyerteseit, valamint egy rövid összeállítást a lap fotósainak személyes kedvenc képeiből. A fotókat a galériában találjátok!
A vetítés után ismét Blankó Miklós szólalt meg a sajtónyelvi helyesírás legfontosabb szabályaival és leggyakoribb hibáival kapcsolatban – az előadás legfontosabb része azonban mégis az volt, melyben bemutatta a két leggyorsabban elérhető segédeszközt:
Ha bizonytalan vagy, de szeretnél igényesen írni, kattints, és mindent megtalálsz!
Az önálló előadások sorozatát Békefi Teodóra, az ELTE Online kultúra rovatának vezetőhelyettese zárta – ő mutatta be az ELTE Online saját antológiáját, az Olvassatok ELTE-seket című kötetet, mely 2018-ban jelent meg, és az egyetem aktív hallgatóinak szépirodalmi műveit fogja egybe. A kötet a kultúra rovat cikksorozatából nőtte ki magát, melyet Seres Lili Hanna szerkesztett, ő azonban sajnos nem tudott részt venni az eseményen. Ha azonban érdekel a kötet története és tartalma, többet is olvashatsz róla itt, vagy meg is vásárolhatod az Írók Boltjában!
Az előadások után az ELTE Press lapjai mutatkoztak be a résztvevőknek:
- Az ELTE Online összegyetemi lapot Csomos Attila főszerkesztő-helyettes mutatta be. Az újság sajátossága, hogy minden kar és minden képzési forma hallgatói részt vesznek a szerkesztésben, az újság pedig szoros együttműködésben dolgozik az ELTEvízió stábjával.
- Az ELTE Online Savaria rovata 2018 februárjában indult az egyetemhez frissen csatlakozott Savaria Egyetemi Központ önálló terepeként. A rohamosan növekedő és fejlődő rovatot Kardos Laura újságíró mutatta be.
- Az Állam- és Jogtudományi Kar lapjáról Szövérffy Margit főszerkesztő beszélt: a Jurátus jelenleg csak online jelenik meg, és 24 tagot számlál 6 különböző rovatban.
- A Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar újságja, a Bárczium nemrég szintén online-ra váltott, a lap Havasi Lili főszerkesztő beszámolója szerint főként a kultúra és a gyógypedagógia témáira fókuszál.
- A Pesti Bölcsész Újság sajnos komoly hullámvölgyek sorozatát élte az elmúlt években, és éli most is: Molnár A. Aliz főszerkesztő elmondása szerint a PBÚ anyagi problémák miatt jelenleg nem jelenik meg, a gond kiküszöbölése érdekében felmerült, hogy ez a lap is átáll az internetre.
- A PPK szintén online lapja, a Perspektíva életéről Doszpoth Rebeka főszerkesztő ejtett pár szót: az újság alacsony létszámú, de lelkes szerkesztősége mindenre megoldást talál, az újság jelenleg nyolc rovatot számlál.
- A Tétékás Nyúz képviseletében Tóth Bálint főszerkesztő érkezett, aki a Természettudományi Kar lapjának elmúlt kilenc hónapját ismertette: a fantáziadús címadású Nyúz ugyanis 2018-ban egy ideig szintén online lett, de egyedi módon ez a döntés számukra nem könnyítette meg a helyzetet, így a lap ismét print formájában jelenik meg.
- A Tátkontúr és a Látókör (a Társadalomtudományi Kar és a Tanító- és Óvóképző Kar lapjai) főszerkesztőik nem tudtak részt venni az eseményen.
Az este utolsó programjaként a szervezők először adták át a nemrég alapított ELTE Press-díjat, méghozzá két példányban. A díj nyertese lett Zima Richárd, az ELTE Online volt főszerkesztője, aki jelenleg a BTK Történelemtudományi Doktori Iskola doktorandusza, a 20. századi kelet-európai diktatúrákkal foglalkozik. Az ELTE Online munkáját 2015 és 2017 között vezette – a lap jelenlegi arculata is az ő irányítása alatt jött létre.
Szintén ELTE Press-díjjal tüntették ki Krammer Dórát, a Bárczium egykori főszerkesztőjét. Krammer Dóra a magyar szakos diploma megszerzése után kezdte meg tanulmányait a BGGyK logopédia és tanulásban akadályozottak szakán, ekkor indította újra a kari lapot egy hosszú kihagyás után, az ő főszerkesztői időszaka alatt jelentek meg a Bárczium egyedi borítói is.
A díjátadót követően már csak egy teendő maradt hátra: az éppen megérkezett pizzák közös elfogyasztása. Azt hiszem, mindannyiunk nevében beszélek, ha azt mondom: megéri az egyetemi sajtónak dolgozni, ha ehetsz Margheritát a nagyelőadó katedráján.
Fotók: Baló Tímea (ELTE Online)