Legtöbbünket dzsungelre emlékeztet a versenyek, projektek, TDK-k és gyakornoki helyek sokasága, így nem árt, ha tanácsot kérünk a tapasztaltabbaktól a választáshoz. Szép Vanessa tényleg minden területről be tud számolni, és én ki is kérdeztem élményeiről, motivációjáról és arról, hogy mit jelent számára az ELTE. Kőszegi Anna interjúja.
Te valóban olyan hallgató vagy, aki az egyetemi élet minden terén megjelenik. Kezdjük a TDK-s pályafutásoddal. Hajnóczy-díjat is kaptál, ami azoknak a hallgatóknak adható, akik a tudományos diákköri tevékenység előmozdítása érdekében különösen nagy erőfeszítéseket tesznek. Miért ajánlanád a hallgatóknak a részvételt? Szerintem sokan tétováznak.
Igen, sokan bizonytalanok, hogy elmenjenek-e egy TDK ülésre, vagy elkötelezzék-e magukat egy mellett, de szerintem megvan a dolognak az az előnye, hogy nem kell feltétlenül egy diákkör mellett lehorgonyozni, bármilyen előadásra elmehetsz a kötelező órákon kívül, ami érdekel. Ha valaki rendszeresen ugyanoda jár, akkor olyan közösség részese lehet, ami egyébként kimaradna az egyetemi évekből, pedig ez nagyon sokat tud hozzátenni ehhez az időszakhoz szakmailag és emberileg is. Ezért is örülök, hogy a Római Jogi TDK-t sikerült feléleszteni.
Szerintem elég egyedi ambíció, hogy valaki a szabadidejében római joggal foglalkozzon. Téged miért ez érdekel?
Tanultam latinul gimiben, és abból is tettem emelt szintű érettségit, így nyelvi problémáim nem voltak. Nagyon szerettem elsőben a római jogot, Nemes Szilvia volt a szemináriumvezetőm, és ő hívta fel a figyelmemet arra, hogy lehet jelentkezni demonstrátornak, lehet TDK-zni, és nagyon lelkesen elmondta, hogy ez miből áll, mennyi mindent lehet tanulni. Már másodévben is jó volt egy kisebb közösség részének lenni, és tetszett, hogy megismerhettem olyan oktatókat közelebbről is, akiktől annyian tartanak – már nem ez a kép él bennem róluk, hanem az, hogy mennyire emberközeliek és kedvesek. Földi professzor úrral például mindig nagy élmény beszélgetni.
Római jogi TDK
Szerinted melyek azok az egyetem utáni életben is hasznosítható képességek, amiket a Római Jogi TDK-ban végzett munka során lehet elsajátítani?
Pont erről beszéltünk nemrég, mert nálunk most nagyon sok a másodéves demonstrátor, és nekik mondtam, amikor próbáltam őket meggyőzni, hogy TDK-zzanak (ahogy az Orientációs Napokon ez elsősöket is), hogy például a dogmatikai alapokat, és azt, hogy hogyan írjunk tudományos munkát, talán itt, a Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszéken lehet legjobban megtanulni, mert ez egy változatlan, fix rendszer, és könnyebb benne eligazodni úgy, hogy a tanulmányok későbbi szakaszában is sokat jelentsen.
Hogy történt, hogy mindemellett perbeszédversenyekbe is belevágtál? Sok hallgatónak ez ijesztően nagy falatnak tűnik, te pedig az idei Jessup csapatban is benne vagy.
Fokozatosan jöttek a versenyek: még másodéven jártam Somssich tanárnő Összehasonlító magánjog című diffjére, és ő mondta, hogy franciául tudó hallgatókat keresnek, mert lesz egy francia nyelvű perbeszédverseny, ami akkor volt először Magyarországon. Én a tárgyat beadandóval teljesítettem, egy francia jogi témáról írtam, és akkor látta, hogy tudok franciául. Amikor először említette a versenyt, úgy voltam vele, hogy messze vagyok én ettől. Később, mikor elolvasta a beadandómat, bátorított, és ez lett az első ilyen tapasztalatom. Ezután harmadéven a Vis Mooton vettem részt, így eljuthattam Kuala Lumpurba, Shanghaiba és Hongkongba is versenyezni.
Vis Moot
Eleinte nagy volt a sokk, mert a külföldi jogi egyetemeken az olyan készségeket, mint az érvelés, a nyilvános beszéd, nagyon fejlesztik, de pozitív csalódás volt az eredmény. Hatalmas élmény ott állni, amikor túl vagy a beszéden, és pozitív visszajelzést kapni, hogy jó volt, amit mondtál. A Telders volt az első nagyobb versenyem, ahol októbertől májusig tartott a felkészülés, írásbeli és szóbeli fordulókkal. Ha egyszer elkezded, nehéz abbahagyni, így idén jelentkeztem a Jessupra – Kajtár tanár úr szuper coach.
Ezek mellett gyakornoki munkád is van, igaz?
Nyáron dolgoztam az Igazságügyi Minisztériumban, sok mindenbe bevontak. Az Európai Uniós Jogi Főosztályon voltam, főleg EU-s bírósági ügyekkel foglalkoztam, itt is hasznosíthattam a francia nyelvtudásomat. Minden EU-s bírósági ügyet francia nyelvre fordítanak, angolra nem feltétlenül, legfeljebb ha az egyik fél brit, úgyhogy nagyon örültek, hogy van, aki megcsinálja az összefoglalókat, fordításokat például az előzetes döntéshozatali ügyekről. Utána arról döntenek az érintett szaktárcák, hogy Magyarország beavatkozik-e egy adott ügybe akkor is, ha nem fél, vagy látszólag nem érintett. Mindent elmagyaráztak és megmutattak nekem, jó volt a gyakorlati oldalról is látni, hogy mi hogyan működik.
Milyen tanácsot tudnál adni a kollégáknak gyakornoki hely választásával kapcsolatban?
Szerintem minél több mindent ki kell próbálni. Először dolgoztam egy követeléskezelő cégnél, aztán a minisztériumnál, és most egy ügyvédi irodánál vagyok. Arra jók az egyetemi évek, hogy sok területet kipróbáljunk. Például én a közigazgatási jogot annyira nem tartottam magamhoz közel állónak, mégis a minisztériumi munka tetszett a legjobban a három hely közül. Ha nem próbálom ki, sosem tudom meg. Ha pedig nem jön be, nem tetszik annyira, gyorsan lehet váltani.
A Karon elérhető francia részképzéssel kapcsolatban mik a tapasztalataid?
Szerintem az a nagyon hasznos benne, hogy két év, és teljesen összeegyeztethető a kötelező tanulmányokkal: meg lehet szerezni egy diplomát itthon, amit utána elfogadnak akár LL. M., akár más képzést szeretne valaki Franciaországban csinálni. A jogi órák tömbösített jelleggel vannak, két hét egy félévben, mellette pedig heti egy alkalommal szaknyelvi órákat tartanak.
Telders
Franciaországból jönnek a tanárok, az első félév elég elméleti, van benne alkotmányjog, jogi alaptan, olyasmi, amit római jogból tanultunk, kötelmi jog, eljárásjog, tehát egy bevezető mix. A második hét szeminarizált, és minden félévben más oktatók vannak. Nem jelent szerintem annyi leterheltséget, mint amennyi előnyt eredményez az, hogy ilyen diplománk is lesz. A vizsga pedig február végén lesz, erről majd akkor tudok többet mondani.
Mit jelent számodra az ELTE, és mi az a plusz, amit szerinted nyújt?
Már 15 éves koromban eldöntöttem, hogy jogra szeretnék járni, mindenhol azt lehetett hallani, hogy az ELTE a legjobb, ide kellett a legtöbb pont, de annyira nem voltam tudatos, nem foglalkoztatott, hogy máshol mi van, így nyílt napokra sem jártam. Nagyon örülök, hogy az ELTE-t választottam, mert bár megvannak a nehézségei, sok olyan lehetőség van, ami más egyetemeken nincs meg. A perbeszédversenyek, az aktív TDK-élet, a külföldi részképzés kiváló lehetőségek. Szerintem ez ilyen hangsúlyosan máshol nincs jelen, és mindenképp többet ad az átlagosnál.
