A Kék Pont Drogkonzultációs Központ és Drogambulancia Alapítvány idén is meghirdeti a három évvel ezelőtt indult „öngondozó projektjét”, vagyis a Száraz Novembert. Ha szeretnénk csatlakozni a kezdeményezéshez, nincs is más feladatunk, mint az, hogy egy teljes hónapig absztinenciát fogadjunk – ám ez korántsem olyan egyszerű feladat, még ha nem is gondoljuk magunkat rendszeres ivónak.
A Száraz Novembernek Angliában már évtizedes hagyományai vannak, a hazai kutatások pedig igencsak sürgetik a program meghonosítását, hiszen Magyarországon több mint egymillió ember küzd súlyos alkoholproblémákkal. Békési Tímea addiktológiai konzultáns nyilatkozata szerint évente átlagosan 12 liter tiszta szeszt fogyasztunk, ez pedig azt jelenti, hogy minden negyedik magyar alkoholista. Ezt az állítást az is alátámasztja, hogy hiába a Kék Pont alapítvány törekvése, 2017-ben októberről novemberre 12%-kal ugrott meg a szeszes italok iránti kereslet a kiskereskedelmi üzletekben – ez pénzösszegben összesen 7,5 milliárd forintot jelent. (Fontos megjegyeznünk, hogy a bolti forgalom indexe nem tartalmazza a vendéglátóipari egységeben fogyasztott italok adatait.)
A projekt azonban nem csupán a komoly szenvedélybetegeket célozza, hanem mindazokat, akik hetente legalább egyszer fogyasztanak alkoholt. Ez alatt az egy hónap alatt az elsődleges cél ugyanis a résztvevők testi és lelki megújulása, illetve az önismeret elmélyítése, azáltal, hogy fókuszba helyezzük az ivással kapcsolatos viszonyunkat, így akár egyfajta mentálfitneszként is felfogható az absztinens időszak. Az idei kampány külön érdekessége, hogy ezúttal tematikus tartalommal is bővülnek a törekvések, méghozzá hagyományteremtő szándékkal. Ennek a tematikának tudományosan is megágyaztak az alapítvány munkatársai, ugyanis a tavalyi évben közös kvalitatív kutatást végeztek az ELTE PPK-val. Az eredményekre alapozva az idei Száraz November középpontjában a nők alkoholfogyasztása áll, ami már csak azért is kiemelendő, hiszen erről a kérdéskörről egyelőre aligha létezik nyílt és őszinte párbeszéd.
Ennek a hiánynak a legfőbb oka, hogy a nők részegsége mindig is nagyobb szégyennek számított, mint egy férfi erőteljesen illuminált állapota, pedig a kutatások szerint mindkét nem társasági életéhez szervesen hozzátartozik a szeszes ital fogyasztása. Éppen ezért különös, hogy bár a férfiak alkoholproblémáiról aktív diskurzusok folynak, addig a nők ivása erősen kontroll alatt tartott. Mindez szoros összefüggésben áll a nemek közötti ellentétek megerősítésével, vagyis a nők alkoholfogyasztásának megbélyegzésével, mi több: démonizálásával. Az, hogy a Kék Pont Alapítvány éppen erre hívja fel a figyelmet, fontos korrelációban áll a társadalmi szerepváltozások folyamatával és annak elősegítésével, az idei program ugyanis lényeges céljául tűzte ki a férfiak és nők közötti különbözőségek eltörlését e tekintetben (is).
„A nemivás a terhesek privilégiuma lett. És mi, akik még nem vagyunk terhesek, valahogy az alkoholban találkoztunk. A »még megtehetem« örömében… De elegem van az ilyen sarkításokból, hogy ha valaki nem iszik, akkor egyből megkérdezik, hogy »te is babát vársz«?” – olvashatjuk a kutatás egyik résztvevőjének megfigyelését.
A felmérésekből tehát az is általános jelenségnek látszik, hogy a nők józan életmódját az emberek reflexszerűen összekapcsolják a terhességgel, az alkoholfogyasztás pedig általánosan egyet jelent a szociális élet maximális kiaknázásával.
Ugyancsak ismeretes tény, hogy a férfiak korábban kezdenek alkoholt fogyasztani, és nagyobb valószínűséggel szoknak rá, a nők azonban sokkal kiszolgáltatottabbak a káros hatásoknak. A rendszeres, nagymértékű ivás ugyanis növeli az olyan egészségi problémák kialakulásának lehetőségét, mint az emlőrák vagy az agykárosodás, ezek a betegségek pedig rendszerint könnyebben támadják meg a női szervezeteket. Ezt a kutatók teleszkóphatásnak hívják: bár a nők általában később kezdenek el inni, sokkal hamarabb szorulnak egészségügyi ellátásra komoly alkoholproblémáik okán.
„Nemzetközi tendenciák szerint a dolgozó nők nagyobb mennyiséggel és nagyobb gyakorisággal fogyasztanak alkoholt, és a kutatások azt mutatják, hogy míg a nők alkoholfogyasztása az érzelmi fájdalom leküzdéséhez, addig a férfiaké inkább a társadalmi nyomáshoz kapcsolódnak” – fogalmaz az Alapítvány.
Fontos hangsúlyoznunk, hogy itt generációkon átívelő problémáról van szó, ugyanis a fiatalok szokásait célzó kutatások szerint Magyarországon egyre nő a 18 év alatti alkoholfogyasztás mértéke – szemben az általános európai tendenciákkal. Ehhez hozzátartozik az is, hogy az alkoholgyártók egyre dominánsabban célozzák meg a női réteget is, miközben a mértékletességet vagy éppen az absztinenciát hirdető szervezetek már nem ügyelnek erre a specifikusságra. Éppen ezért a Száraz November kezdeményezői arra kérik a nőket, hogy legyenek aktív részesei a 2018-as kampánynak, és lehetőség szerint minél több fórumon számoljanak be saját tapasztalataikról és a közösségük reakcióiról.
A szervezők szerint az egy hónapos józanságot könnyebb betartani társaságban, ezért érdemes baráti körrel csatlakozni a kezdeményezéshez, de a Száraz November közösségi felületein is találhatunk társakra, emellett itt tájékozódhatunk majd a közös programokról is. A PPK-val közösen készített felmérés tisztán kimutatta, hogy a kérdőívet kitöltők közül a kihívást tavaly a résztvevők 76,15%-a teljesítette, és az elbukók fogyasztása is csökkent, így mindenképpen ajánlott belevágni a négyhetes józansági projektbe.
A Facebook-eseményhez ide kattintva tudtok csatlakozni.
Fotók: Száraz November
