A szellemi foglalkozást űző emberek gyakran jellemzik magukat baglyokként, egyszerre utalva az állat éjszakai életmódjára és az általa szimbolizált bölcsességre.
Az ebbe a csoportba tartozók alvási szokásait és szükségleteit azonban sem az iskola, sem a munkaerőpiac nem tolerálja: a világ a korán kelők (más néven pacsirták) igényei alapján lett berendezve.
A számunkra ideális alvási időszakot a biológiai óránk, az ún. cirkadiánritmus határozza meg, melynek működését jelentősen befolyásolja a fény, hiszen ez segíti elő az alvási ciklust irányító hormon, a melatonin termelődését. Ha azonban ez a belső óra nincs szinkronban a külső elvárásokkal, akkor fáradtságot, ingerlékenységet, fejfájást, koncentrációhiányt tapasztalhatunk. Éppen úgy, mintha egy hosszú repülőút alkalmával időzónát váltottunk volna, ezért a kutatók szociális jetlagnek nevezték el a jelenséget.
A bagoly típusú emberek folyamatosan ilyen „időzónazavarban” élnek, hiszen az ő belső órájuk nem reggel 6-kor csörög, az órarendjük vagy a munkahelyük miatt azonban mégis korán kell kelniük. Az állandó kialvatlanság nemcsak kimerültté, hanem stresszessé is teszi őket, mivel akkor kell teljesíteniük, amikor még fel sem ébredtek. Ez lehet az oka annak is, hogy sokan lesznek közülük dohányosok vagy kávéfüggők, és jelentős a szorongással vagy depresszióval küzdők száma is.
Hogyan lehet elviselhetőbbé tenni a helyzetet? A szakemberek azt tanácsolják, hogy igyekezzünk ugyanabban az időpontban lefeküdni, és próbáljuk ehhez tartani magunkat a hétvégeken is. Fontos, hogy minél többet tartózkodjunk a szabadban és rendszeresen sportoljunk. Este próbáljuk mellőzni a laptop és az okostelefon nyomogatását, mert az ezek által kibocsátott fény csökkenti a melatonin termelődését. Egyetemistaként pedig megvan az a plusz lehetőségünk is, hogy egy, a bioritmusunkhoz jobban illeszkedő órarendet tervezzünk.
Kép: ELTE Online
