Feltehetően nincs olyan ember Magyarországon, aki ne találkozott volna a kvótanépszavazás kampányával. Ezen okból kifolyólag szeretnénk most az „ellenkampányt” is bemutatni – egyetemi oktatók szemszögéből. Erre két mostanában megjelent nyilatkozat is lehetőséget szolgáltat: az egyik egy petíció, melyet az ELTE-n oktató társadalomtudósok fogalmaztak meg, a másik pedig az Oktatói Hálózat nyílt levele az egyetemi polgárokhoz.
Salát Orsolya, Majtényi Balázs, Körtvélyesi Zsolt és Kállai Péter, az ELTE Társadalomtudományi Kar Európai Tanulmányok Tanszékének oktatói indították el az Oktatók és kutatók a kvótanépszavazásról című petíciót, melynek „munkacíme” a Társadalomtudósok a népszavazásról volt – csakhogy azóta többen jelezték nekik, hogy (nem társadalomtudósként, de oktatóként vagy kutatóként) egyetértenek a megfogalmazottakkal, és csatlakoznának az aláírókhoz (az eredeti 140-en felül már több mint kétszázan fejezték ki egyetértésüket). Ugyanakkor az aláírók magánszemélyek, nincs is feltüntetve, hogy mely intézményben dolgoznak, kutatnak, bár jellemző az ELTE-s oktatók túlsúlya.
Az Oktatók és kutatók a kvótanépszavazásról több fontos információt is kiemel, egyik pontja például az, hogy népszavazást csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben lehet kiírni. Másik, a kormány kampányában nem megjelenő szempont, hogy az esetlegesen létrejövő kvótarendszerben Magyarországra kevesebb menedékkérő jutna, mint jelenleg: kényszerbetelepítés helyett a kérelmek elbírálásáról van csupán szó, és csak az egyes tagországok teherbíró képességeinek megfelelően. A petíció emlékeztet arra is, hogy a segítségnyújtás alapvetés: az emberi, az európai, a vallási és a magyar kultúra közös alapvetése.
Kállai Péter elmondta, hogy természetesen az aláírók sem teljesen egységesek (például abban, hogy részt vesznek-e a szavazáson, és ha igen, hogyan szavaznak), sőt olyanra is volt példa, hogy valaki szintén alkotmányellenesnek tartja a kvótanépszavazást, ám indokként mást fogalmazott volna meg, mint a petíció. Mindezek ellenére a szerzők csak a „legkisebb közös minimumot” írták le, és Kállai a szöveget széles körben elfogadhatónak tartja. És bár, mint mondja, a népszavazás kapcsán „annyira egyoldalú a kommunikációs tér, hogy azt átbillenteni nem lehet”, de a nyilatkozattal legalább kifejezik álláspontjukat.
Hasonló törekvések jellemzik az Oktatói Hálózat egyetemi polgároknak szóló nyílt levelét is. Ahogy Klima László, az ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézetének oktatója, az Oktatói Hálózat aktív tagja elmondta, az Oktatói Hálózat tagjaiban az egész kormánypropaganda heves ellenérzéseket váltott ki, személyesen mindenki rossz véleménnyel van az uszításról; ugyanakkor szervezetként a jobb felsőoktatás érdekében tevékenykednek, ezért is címezték az egyetemi polgároknak a levelüket. Annak megjelenése előtt pedig 21 másik civil szervezettel kampányoltak az érvénytelen népszavazásért. Ez utóbbi – ugyanúgy, mint az Oktatók és kutatók a népszavazásról – embertelennek és jogi szempontból kifogásolhatónak nyilvánítja a kvótareferendumot.
Klima László kiemelte, hogy szervezetként nyílt beszélgetéseket, vitákat is szerveznek, a következő például a magyar egészségügy és egészségügyi dolgozók helyzetéről szóló „orvosvita” lesz, de egy másik beszélgetésüknek a témája a civil szervezetek politikai állásfoglalásáról fog szólni, ez viszont szűk körű lesz, az OHA-tagok számára fog szólni. Ugyanakkor mivel a küldetésük a magyarországi minőségi (felső)oktatáshoz kötődik, ezért elsősorban a Civil Közoktatási Platformmal, a Hívatlanul Hálózattal és a Hálózat a Tanszabadságérttal működnek együtt – az Oktatói Hálózat politikai pártoktól természetesen független szervezet.
Kiemelt kép: origo.hu
