A húsvét előtti hétvégén zajlott a Konferencia a Tanárképzés Releváns Alapjairól elnevezésű rendezvény az ELTE HÖK és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szervezésében. A konferencián az ELTE mellett a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem és az Eszterházy Károly Főiskola hallgatói önkormányzatai vettek részt, hogy megvitassák az osztatlan tanárképzés kapcsán felmerülő problémákat és jó megoldásokat.
Bár az első osztatlan tanárképzési évfolyam 2013-ban indult, még mindig sok a bizonytalanság a képzés részleteivel kapcsolatban – részben a helyenként nem egyértelmű jogszabályok és az eltérő intézményi szabályozások miatt.
Kiss Edina (ELTE HÖK, elnök) és Nagy Anett (ELTE HÖK, tanárképzési referens) megnyitó beszéde után a résztvevő egyetemek képviselői két napon keresztül mesélték egymásnak az intézményi szintű problémákat és jó gyakorlatokat az osztatlan tanárképzés kapcsán, és ötleteltek, javaslatokat fogalmaztak meg – először két külön szekcióban (BTK-PPK és TTK-IK), majd együtt. A szekciókban az ismerkedős, bemelegítő játékok után az érdekképviselők elmondták, hogy az ő intézményükben milyen problémákkal szembesülnek az osztatlan tanárképzés kapcsán. Gyakran visszatért az alkalmassági vizsga kérdése: az SZTE, a PTE és az ELTE képviselői is említették, hogy az alkalmassági vizsga nem szűri ki a tanárnak nem alkalmas hallgatókat – annak, hogy tulajdonképpen mindenki átmegy a vizsgán, az az oka, hogy a jogszerű elutasításhoz komoly pszichológiai vizsgálaton kellene részt vennie a felvételizőnek, de a felvételikor nincs idő és lehetőség ezt megtenni minden jelentkezővel.
Ehhez kapcsolódik egy másik probléma is: sok esetben az osztatlan tanárképzés évei alatt sincs “szűrő” (azaz például sokszor nem vagy alig épülnek egymásra a tantárgyak, nincsenek vagy alig vannak szigorlatok), amely visszajelzést adna a hallgatóknak arról, hogy a megfelelő pályát választották-e. Ilyen szűrő szerepét tölthetné be akár az anyanyelvi kritériumvizsga, amelyhez ki lehetne alakítani olyan tananyagot is, amely például a fogalmazó- és az előadókészséget is fejleszthetné, de az is felmerült ötletként, hogy a bekerülés feltétele legyen ez a vizsga. Sőt van olyan intézmény, ahol hospitálniuk sem kell a hallgatóknak az első három évben, azaz tulajdonképpen nem is mozognak iskolai környezetben, tanárok és gyerekek közt, sokáig nem tapasztalják meg testközelből, hogy mire vállalkoznak tanulmányaikkal.
A hospitálás kapcsán mondta el a Pécsi Tudományegyetem egy hallgatói érdekképviselője, hogy náluk az is probléma, hogy a hallgatók leggyakrabban az egyetem gyakorlóiskoláiban hospitálnak, itt azonban nem fognak találkozni például hátrányos helyzetű gyermekkel, elsősorban a jó képességű diákokkal találkoznak, azaz sok helyzetre így nem tudnak felkészülni.
A hallgatói mobilitás is többször előkerült a konferencián: ha egy osztatlan tanáris hallgató elnyeri például az Erasmus-ösztöndíjat, azzal tulajdonképpen vállalnia kell azt is, hogy nem fog időben végezni a tanulmányaival.
Mint a hétvége során kiderült, ilyen sok és sokféle szakpárra járó hallgató érdekeit nem a legegyszerűbb képviselni, van, ahol az egyetemi hallgatói önkormányzatban egyelőre nincs is osztatlanos képviselő.
A hétvége utolsó programja egy kerekasztal-beszélgetés volt Gulyás Tiborral, a HÖOK elnökével, dr. Pintér Mihállyal, a HÖOK felsőoktatási tanácsadójával, Kiss Edinával és Nagy Anettel – konkrét javaslatokat vártak és fogalmaztak meg a résztvevőkkel közösen a kétnapos munka eredményeként. A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy a legtöbb hallgató középiskolai, és nem általános iskolai tanári végzettséget szeretne, talán részben azért is, mert előbbivel „letaníthat” az általános iskola 7–8. osztályában – erre megoldás lehetne az, ha például az általános iskolás képzést elvégezők taníthatnának a középiskolák első két évfolyamán is. A záróvizsgát a jelenlegi szabályozások szerint a hosszú tanári gyakorlat után kell letenni – ezt a kettőt érdemesebb lenne megfordítani. A bemeneti követelmények kapcsán megfogalmazódott, hogy bizonyos tanári nyelvszakokra be lehet kerülni az adott nyelv ismerete nélkül is – a résztvevők többsége szerint ehelyett mindenképp kellene érettségit tennie az adott nyelvből a felvételizőknek. Pintér Mihály megkérdőjelezte, hogy ez a hallgatók érdekét szolgálná, ugyanakkor Gulyás Tibor szerint a lemorzsolódás csökkentésére is jó hatással lehet egy ilyen szabályozás, hiszen ez a javaslat várhatóan csökkentené annak mértékét.
A javaslatok megfogalmazására azért is volt szükség, mert a tavaszi jogszabály-módosításokon keresztül lehetőség nyílhat néhány fontos szabály pontosítására, így a hallgatói önkormányzatokon és a HÖOK-on keresztül a hallgatók meglátásait most lehet a legmagasabb szintekre vinni, ennek pedig egyik szükséges állomása a párbeszéd az egyetemek hallgatói képviselői között, amely a konferencián – remélhetőleg nem utolsó alkalommal Nagy Anett szerint – sikeresen megvalósult.
Fotók: Vörös Tamás, ELTE Online
