A sovány idegennyelv-tudás az egyik legfontosabb gátja az érvényesülésnek a tehetséges fiatalok számára – mondta Navracsics Tibor a felsőoktatás helyzetéről rendezett budapesti konferencián. Az Európai Unió oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa úgy véli, a magyar oktatás egy legkényesebb része a nyelvoktatás, mivel ebben nagyon az átlag alatt vagyunk. Előadásában arról is beszélt, hogy a felsőoktatásnak stratégiai jelentősége van az Európai Unió versenyképességének megőrzése szempontjából, illetve arról, hogy az oktatásra fordított pénzt nem társadalompolitikai kiadásként, hanem gazdaságpolitikai befektetésként kell kezelni.
Navracsics Tibor a BCE Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja által rendezett Magyar felsőoktatás 2015. – Fokozatváltás, központosítás, szűkítés elnevezésű konferencián fejtette ki véleményét a nyelvoktatásról, amelynek hiányosságait az érvényesülés egyik gátjának látja. Emellett úgy véli, az EU versenyképességének helyreállításához a felsőoktatás stratégiai jelentőséggel bír. Ezért az oktatásügyre fordított pénzt nem társadalompolitikai kiadásként, hanem gazdaságpolitikai befektetésként kell kezelni.
Az oktatáshoz kapcsolódik az Európa2020 stratégiai dokumentum öt fejlesztési célja közül kettő. Az egyik az, hogy a korai iskolaelhagyás arányát 10 százalék alá csökkentsék. A másik törekvés arra irányul, hogy a felsőoktatásban tanulók arányát 40 százalékhoz közelítsék a korcsoportban. Navracsics szerint az EU-nak jó esélye van ezeknek a céloknak az eléréséhez. Azt is elmondta, hogy Magyarországon tíz év alatt 18 százalékról 34 százalékra nőtt a felsőfokú tanulmányokat végző hallgatók száma, de az még így is alatta van az uniós 38 százalékos átlagnak.
A biztos arra is kitért, hogy minél alacsonyabbak a jövedelmi különbségek és minél kiegyenlítettebbek az esélyek, annál erősebb a versenyképesség a gazdaságban, és így kevesebb pénzt kell költeni felzárkóztatásra. Előadásában leszögezte, hogy nincs hatékonyabb és olcsóbb felzárkóztatási eszköz a köz- és a felsőoktatásnál. Hangsúlyozta, hogy a magyar felsőoktatás-politika és az intézmények nem hunyhatnak szemet afölött, hogy Magyarországon a beiratkozottak 47 százaléka nem fejezi be a tanulmányait. Ennek egyik oka a nyelvvizsga-követelmény, amiből viszont nem szabad engedni. Azt is kiemelte, hogy az elméleti képzés mellett (de nem annak rovására) erősíteni kell a gyakorlati képzést is.
Navracsics az Erasmus+ programot az egyik legnépszerűbb integrációs programnak tartja, és a magyar egyetemek is vonzóak a külföldi hallgatók számára. 2014-ben először a Magyarországra látogatók száma meghaladta az innen kiutazó hallgatók számát. A legtöbb vendég hallgató az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, a Budapesti Corvinus Egyetemet, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, illetve a Szegedi Tudományegyetemet választja. A legnagyobb számban pedig a BCE, az ELTE és a BME hallgatói mennek külföldre tanulni. Navracsics szerint a jövő egyik fontos feladata, hogy a vidéki egyetemek jobban beágyazódjanak a nemzetközi felsőoktatási rendszerbe.
Forrás: eduline.hu
Kép: kaposvarmost.hu
