131 évvel ezelőttre nyúlik vissza egy olyan sikertörténet kezdete, amelyből mára a világ legmeghatározóbb üditőital cége lett. 1884-ben John Stith Pemberton francia mintára megalkotta a borból és kokain levél kivonatból álló alkoholos italát, a cocawine-t, ám közvetlenül ezután Fulton megye alkoholtilalmat vezetett be, így szükségessé vált egy alkoholmentes verzió is. Pemberton a szénsavban látta a megoldást, és mint mára kiderült, a legjobb döntést hozta.
Pemberton gyógyhatású készítményként kezelte italát, ennek megfelelően a gyógyszertárakban kezdte értékesíti 1886-ban, és kezdetben napi kilenc italt adott el 5 centes áron. A név és a logo születése is a századforduló előttre tehető, a vállalat könyvelője, Frank M. Robinson agyából pattant ki a világszerte ismert szó- és betűtípus kapcsolat. Innentől fogva pedig nem volt megállás, 1931-ben megjelent a Télapó karakter, 1950-ben felkerült a Time magazin címlapjára az első termékként, 1993-ban pedig a jegesmedvék is csatlakoztak a Télapóhoz. Az emberek elhivatottságát mi sem mutatja jobban, hogy közvetlenül a 100 éves évforduló előtt megváltoztatták a titkos receptet, azonban az új ízt olyan elutasítás fogadta, hogy 79 nap múlva muszáj volt visszatérni a klasszikus ízre.
Mára a Coca-Cola franchise alapú termelésre állt át, ennek szellemében a Coca-Cola Company csak a kólasűrítményt gyártja. A kész üdítőitalok elkészítésére a Company-val szerződésben álló franchise-tulajdonosok jogosultak, akik a kész szirupot vásárolják meg, de az összetevőkről semmit nem tudnak. Az egyik ilyen üzem Magyarországon található, és Boka Ákos, az ELTE student brand managere, másodéves sportszervező szakos hallgató segítségével ide sikerült eljutnunk. Mivel A Coca-Cola Hellenic Bottling Company jobbára a Közép-Európai igények kielégítéséért felelős, de szállítottak már innen Dél-Afrikába is. Bátran állíthatom, hogy egy mérnöki csodát építettek fel a dunaharaszti üzemben. Mivel a cég nem egyetlen termék, a Coca-Cola gyártásért felelős, hanem a Cappy, Fanta, Nestea üdítők, a Burn energiaital és a Powerade sportital elkészítése is a profiljához tartozik, igazi kihívást jelentett a tervezés és kivitelezés. A csövek, szalagok, üstök garmadája között ismeretlenül könnyen eltévedhet az ember, az itt dolgozók viszont minden csavarról pontosan tudják, hogy mire való. A legmodernebb technikát használva képesek másodpercenként (!) több mint húsz doboz megtöltésére, és órák alatt átállítani, többször kimosni a berendezést, majd elindítani egy másik termék gyártását és címkézését. A palackos, dobozos és üveges italok mellett itt készítik a mozik és éttermek számára az úgynevezett BNB termékeket is, amik tulajdonképpen előre csomagolt koncentrátumok, aminek a hígítását az automaták végzik az adott vendéglátóhelyen. Ezért fordulhat elő, hogy másmilyennek érezzük a boltban vásárolt és a filmhez kapott gépi kólát. Az ízeltérés nem csak a BNB és a hagyományos kólák között fedezhető fel, az amerikai kóla például egy kicsit másfajta ízvilággal rendelkezik, köszönhetően annak, hogy az édesítést is a helyi üzemek végzik, amik folyamatosan monitorozzák a fogyasztói visszajelzéseket és igényeket.
És hogy minek köszönhető, hogy a Coca-Cola mára egy olyan brandet épített fel, aminek piros-fehér logoját a világ népességének 94%-a felismeri, azt Andy Warhol világhírű művész szavai foglalják össze a legjobban: „A leggazdagabb fogyasztók lényegében ugyanazokat a termékeket vásárolják, mint a legszegényebbek. Televízió nézés közben Coca-Cola-t szürcsölgetve tudod, hogy az elnök és Liz Taylor is Coca-Cola-t iszik. Nincs az az összeg, amiért jobb Coca-Colat kaphatsz, mint akárki más. Minden Coca-Cola egyforma, és mindegyik jó. Liz Taylor is tudja, az elnök is tudja, az utca embere tudja, és te is tudod.”
borítókép forrása: nexus-wallpaper.com