Biztosan ismeritek azokat a klasszikus felvételi kérdéseket, hogy miért pont az adott szakot és egyetemet választottad vagy éppen milyen könyvet olvastál legutóbb, miben szeretnél fejlődni és így tovább… Ha egy kicsit messzebbre kacsintgattok, érdemes egy-két izgalmasabb kérdésre is készülnötök, az Oxford most nyilvánosságra tárta, milyen típusú kérdésekkel várják a felvételizőket.
Az Oxford, a világ egyik legismertebb egyeteme, mindig benne van a felsőoktatási rangsorok első 10 helyezettjében. Több tízezren próbálnak bejutni, így a felvételi része egy komoly elbeszélgetés is. Két hét alatt több, mint 24 ezer felvételizőt faggatnak ki az egyetem professzorai, akik nem csak arra kíváncsiak, hogy mi a kedvenc színed vagy, hogy miért akarsz éppen arra az egyetemre járni.
A nagy egyetemek – így a Cambridge, Harvard, Yale – az oxfordi felvételihez hasonló kérdéseket tesznek fel. Mindenhol a bemelegítő kérdés, hogy miért is azt a szakot választotta a jelentkező, miért azt az egyetemet, mit olvasott legutóbb, vagy hogyan is képzeli el a jövőjét az egyetem elvégzése után. De ezután érkeznek az igazán izgalmas kérdések, amelyekből sokkal többet igyekszenek a felvételiztető tanárok leszűrni, mint ahogy azt gondolnánk. Ezek közül szemezgettünk:
Ha irodalom szakra jelentkezel, akkor nem árt előtte forgatni J. K. Rowling nemrég megjelent, felnőtteknek szóló könyvét. A felvételiztetők kérdése pedig az, vajon mennyivel másabb gyerekkönyvet írni, mint felnőtteknek szólót, és miben tér el a két stílus? Ezzel a kérdéssel nem csak az irodalmi tájékozottságot mérik le, hanem azt is, mennyire képes a felvételiző elgondolkodva olvasni, mennyire képes több szemszögből is megvizsgálni egy tárgyat, és képes-e a kritikus látásmódra. Lucinda Rumsey, az Oxford irodalmi tanszékének vezetője az iskola honlapján azt is elmondta, direkt a Harry Pottert választotta, mert azt mindenki ismeri, és attól fél, ha Shakespeare-ről kérdezné őket, sokaknak nagy hiányosságai lennének, amik negatívan befolyásolnák a döntését. A leendő történelem szakosokat sem hagyják unatkozni a felvételin. Tőlük például azt kérdezhetik, melyik az a múltbeli személy, akivel legszívesebben interjút készítene és miért? A nagy egyetemekre felvételizők tudják, hogy nincs jó vagy rossz válasz, itt lényegét tekintve nem tudnak hibázni, viszont jól kell tudni érvelni, miért éppen azt a személyt választanák. A tanárokat leginkább az érdekli, mit szeretnének megtudni a hallgatók, abból ugyanis számos következtetést le tudnak vonni. „I. Erzsébettel vagy Winston Churchill-lel találkozni izgalmas lenne, de ha a felvételiző a vezetési stílusukról faggatná őket, az nem lenne szerencsés. Mert ha azt akarja megtudni, célszerűbb megkérdezni egy szolgát vagy a kabinet egy tagját” – mondta az Oxford egy tanára.
Az angolszakos hallgatókat a Coronation Street sorozat elmúlt ötven évéről faggathatják, úgyhogy, ha Oxfordba készülsz, ideje nekikezdeni a sorozatnézésnek. Elsősorban azért érdekes a sorozat, mert egy popkulturális mixet ad, valamint azt tudják lemérni, hogy a hallgató képes-e az irodalmi elemzési szempontokat a média világára is ráilleszteni. A történetmesélés technikája is jó vitaindító szempont.
Bár a kalózkodás nem szép dolog, a leendő informatika szakosokat mégis a kalózokról faggatják. Egy 7 kalózból álló csoportnak 100 aranya van. El kell dönteniük, hogyan osztozzanak meg a zsákmányon úgy, hogy közben betartják a kalózok szabályait: a kalózok vezére tesz javaslatot először a zsákmány elosztására, hogy kinek mennyit adna. Ezután szavaznak arról, hogy elfogadják-e a javaslatot. Ha kevesebb, mint a fele szavaz igennel, akkor nem fogadják el és bedobják a tengerbe a javaslatot tevőt és kezdik elölről. Az összes kalóz elsősorban a túlélésre törekszik, a lehető legtöbb pénzt akarja megszerezni, kegyetlenek – tehát minél több hullát akarnak – és az ajánlat elfogadásához elég az 50 százalékos szavazat. Mi fog történni ilyen feltételek mellett?
Nyelvszakosoknál jellemző kérdés: szükségszerű-e, hogy egy vers érthetetlen legyen? Míg a költőknél bocsánatos bűn az érthetetlenség, addig a felvételizők ezt nem engedhetik meg maguknak, egyenes választ várnak, arra kíváncsiak ugyanis, hogy ki mer-e állni a saját véleménye mellett, vagy inkább azt mondja, amit szerinte hallani akarnak a tanárok. De azt is megkérdezik a jelöltektől, hogy mi a nyelv. Erre a jelöltek többsége azt feleli, hogy szeretik a nyelvet, szeretnének megtanulni például spanyolul, mert az a szeretet nyelve, de a tanárok inkább arra kíváncsiak, a diákok belegondoltak-e abba, hogyan változott a jelentéstan, miért éppen azt jelenti a „nyelv”, amit ma jelent. Erre persze a felvételin még úgysem tudnak válaszolni, de a professzorok legalább látják, hogy szeretnek-e gondolkodni.
forrás: eduline.hu
kép: ox.ac.uk
