Országos szintű szakmai konferenciát szervezett az ELTE Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat, valamint az ELTE Kollégiumi Hallgatói Alapítvány. A 2015. november 12-én megrendezett esemény helyszínéül az ELTE Kőrösi Csoma Sándor kollégiuma szolgált. A rendezvényen többek között jelen volt Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja, Lacsny Márton, a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság megbízott főosztályvezetője, valamint Gulyás Tibor, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke.
Milyen szerepet tölthetnek be a kollégiumok a felsőoktatásban, illetve milyen – eddig még kiaknázatlan – lehetőségeket rejtenek magukban? A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosításai milyen hatással vannak a kollégiumok működésére? Többek között ezeket a kérdéseket igyekeztek körbejárni kormányzati, intézményi és hallgatói szempontból egyaránt.
A megnyitót követő plenáris előadások sorát Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja nyitotta meg. Megtudhattuk, hogy míg az egyetem hallgatóinak több mint a fele vidéki, addig a kollégiumi férőhelyek száma nem tükrözi ezt az arányt, és több nagy intézmény jelentős előnyben van velünk szemben a kapacitás tekintetében. Kiemelte, hogy jelenleg csak egy olyan kollégiummal rendelkezik az ELTE, amelyet a legmagasabb kategóriába sorolnak be a 2007/51-es kormányrendelet alapján. Kitért a fejlesztési célokra, melyek között felmerült mind a meglévő kollégiumi állomány felújítása, mind a kapacitás növelése.
Gulyás Tibor HÖOK-elnök ismertette a HÖOK által végzett adatgyűjtés eredményeit, melyből kiderült, hogy a lakhatás kérdése igen nagy szerepet játszik a felsőoktatási hallgatók költségszerkezetében. Ahogy azt Gulyás Tibor ismertette, jelenleg minden tizedik kollégistára igaz, hogy nincs saját íróasztala, a kollégisták egyharmada pedig egy másik szoba lakóival osztozik a fürdőszobán. A kollégiumok jelenlegi helyzetét tükrözi, hogy az előzetes adatok szerint több mint felénél sem állagmegóvásra, sem fejlesztésre nem került sor az elmúlt öt évben. Országosan meghaladja a 40%-ot a kollégiumi túljelentkezés, így indokolt a kollégiumi férőhelyek számának növelése. Ennek érdekében kiemelten fontos a költségvetési támogatás jelenlegi rendszerének felülvizsgálata.
Lacsny Márton, a Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság megbízott főosztályvezetője elmondta, hogy jelenleg a kollégiumokkal kapcsolatban az egyik legfontosabb állami cél a PPP-konstrukciók után maradt hiány kérdésének rendezése. Kiemelte, hogy bár a felsőoktatási stratégia külön nem tér ki a kollégiumi férőhelyek számának növelésére, de a benne lefektetett célok – így többek között a hátrányos helyzetű hallgatók integrálása vagy a nemzetközi kapcsolatok növelése – mind magukkal vonzzák a kollégiumok helyzetének felülvizsgálatát.
A kerekasztal-beszélgetésen részt vett Lacsny Márton is, továbbá Hegedűs Imre, a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségének (FEKOSZ) elnöke, Balogh József kollégiumi igazgató az Óbudai Egyetemről, Seifert Tibor, az ELTE Kollégiumi Szolgáltató Központ igazgatója és Orosz Gábor, az ELTE Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat elnöke. Cseszregi Tamás, az ELTE oktatási igazgatójának moderálása mellett érintették a kancellári rendszer bevezetésének kollégiumokra gyakorolt hatását, illetve a korábbi PPP-konstrukcióban megvalósított beruházások problémáit, és a hallgatói-önkormányzatiságot.
Ezután párhuzamosan zajlott a hallgatói szekció Orosz Gábor vezetésével és az intézményi szekció Csordás Péter irányítása mellett. A két szekció a kollégiumi alapszolgáltatások meghatározásával, a kollégiumi finanszírozás lehetőségeivel foglalkozott, valamint a kategóriarendszert tekintette át két külön szemszögből vizsgálva.
A konferenciát a tervek szerint tavasszal ismét megrendezik – ennek szükségességét mi sem támasztja alá jobban, mint az, hogy több mint hetvenen vettek részt rajta. Képviseltette magát a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetsége, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, valamint tizennégy felsőoktatási intézmény.
Fotók: Szoboszlay Pál
