Azt hitted, a sikeres bölcsész egy olyan ellentmondásos kifejezés, mint a „kegyelmes hóhér”? Szerinted a bölcsészeknek nincs helyük az üzleti szférában? Mindig is úgy gondoltad, hogy egy bölcsészre csak a Mekiben vár fényes karrier? És már maga a szó: „bölcsész” csak egy lesajnáló mosolyt vagy némi gúnyos hümmögést vált ki belőled? Akkor gondold át újra a dolgokat, és engedd, hogy lerombolják a benned kialakult sztereotípiákat! A Doktoranduszok Országos Szövetsége által szervezett Bölcsészek a siker szolgálatában című rendezvényről olvashattok most beszámolót.
Az 1994 óta működő DOSz 2012-ben megalakította a doktorandusz önkormányzatokat, rá egy évre pedig kialakították a tudományos osztályok rendszerét. A Történelem- és Politikatudományi Osztály eddig is számos rendezvény szervezéséből vette ki részét, például útjára indítottak egy éves rendszerességgel jelentkező vándorrendezvényt, és egy kisebb tudományos kerekasztal-beszélgetés sorozatot, a DOSz Cafét. Szeptember 25-én pénteken pedig a Földtudományi és Hittudományi osztály után becsatlakoztak a Fiatal Tudósok Estje nevű programsorozatba. Ennek célja az volt, hogy nyissanak a szélesebb közönség felé, és számukra is érdekes témákról tartsanak előadást, kerekasztal-beszélgetést.
Az eseményt Borsodi Csaba, a BTK dékánhelyettese nyitotta meg, és ironikusan megjegyezte, hogy a pejoratív jelzők, melyekkel a bölcsészetet illetik, úgy tűnik, csak egyre népszerűbbé teszik ezt a kart. Hozzátette, hogy a demagóg híresztelésekkel ellentétben egy ELTE-n végzett bölcsész 2-4 hónapon belül talál magának megfelelő állást, és legnagyobb részük a szakmájában helyezkedik el.
Ezután Korpás Zoltán, a CNA International régió igazgatójának az előadása következett a bölcsész diploma és versenypiac kapcsolatáról. Elmesélte, hogy ELTE-n végzett történelem szakosként választópont elé került, mikor döntenie kellett a tudomány és az üzleti élet között. Azóta már csak hobbi szinten foglalkozik a tudománnyal, és üzletemberként rájött: korántsem hátrány a bölcsész diploma ebben a szférában. Prezentációjában kitért arra, hogy egy bölcsész rengeteg olyan kompetenciával rendelkezik, melyből előnyt kovácsolhat. Ilyenek az úgynevezett soft skillek, például az új dolgokra való nyitottság, a munkaalázat, az ambíció, a kitartás vagy a gyors tanulási képesség; a holiszitikus szemlélet, mely a magas kommunikációs készségből, a személyközi hatékonyságból és a például történelem szakon megtanult analitikus látásmódból tevődik össze; illetve a mennyiségben és minőségben is átlagon felüli nyelvismeret.
Azonban azt is hozzátette, hogy mivel az üzleti élet egy viszonylag idegen terep egy bölcsész számára, ezért fontos, hogy konvertálható tudással, illetve extra szakképesítéssel rendelkezzen. Ennek dacára ezen „pluszok” nélkül is keresettek a BTK-n végzett diplomások, vegyük akár a pszichológusokat – akik például a HR területén tudnak igen könnyen elhelyezkedni –, vagy a szociológusokat, akik pedig mondjuk piackutatóként lehetnek nagyon sikeresek. Jóllehet Korpás Zoltán befutott üzletember, úgy gondolja, a kutatás egy sokkal kimagaslóbb foglalkozás, hiszen értéket teremt.
A következő előadást Nyerges Gábor Ádám, az Apokrif folyóirat főszerkesztője tartotta. Bár bölcsészként az életében jelentős szerepet játszott a Burger King, nem úgy, ahogy ezt sokan gondolnák! A gyorsétteremben ülve fogant meg ugyanis az Apokrif ötlete, mely mára nem csak egy folyóirat, hanem online felülete is van, és könyvkiadással is foglalkozik. Nyerges elbeszélte egészen születésétől fogva „csemetéjének” életét. Csenevész újszülöttként (néhány összetűzött fénymásolt lapként) jött világra 2008. április 1-jén. Családjának minden tagja az ELTE BTK volt vagy jelenlegi tanulója, és 5 éves korára már eljutott az ország jó néhány pontjára – országos terjesztésű lappá vált. Érett nyolcévesként már kialakult benne határozott életcélja, mely a fiatal irodalmárok útjának egyengetése volna. Ennek fényében a Fiatal Írók Szövetségével frigyre lépve saját könyvsorozatot indítottak, az idei Ünnepi Könyvhéten pedig mindhárom „gyermekük” (azaz kiadott könyvük) pozitív visszajelzéseket kapott. Testvére, az Apokrif Online 2009 januárjában született, és bátyjától némileg különállóan éldegél, növöget, fejlődik.
Egy rövid szünet után elkezdődött a kerekasztal beszélgetés, melyen a már említett Korpás Zoltánon és Nyerges Gábor Ádámon kívül Balkányi Nóra újságíró, Csobod Luca a Hosszúlépés. Járunk? grafikáért és kommunikációért felelős munkatársa és Erdődy Gábor, tanszékvezető, az ELTE nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese és a Történelemtudományi Doktori Iskola vezetője vettek részt, a moderátor pedig Bezsenyi Tamás, a DOSz TePo tagja volt.
Abban mindannyian egyet értettek, hogy pályakezdőnek lenni nem könnyű. A „kapunyitási pánik” jelensége őket is utolérte, kit jobban, kit kevésbé. Balkányi Nóra például egy hosszabb külföldi tartózkodás után jött haza, épp mikor elindult a vs.hu, ahová szinte rögtön fel is vették, így nem volt túl sok ideje idegeskedni. Hasonlóan keveset kellett aggódnia Csobod Lucának, aki önmagát „rossz hallgatónak” aposztrofálja, hiszen még mindig nem diplomázott le. Viszont egyetemi évei alatt rengeteg gyakornoki programban részt vett, így a kapcsolati hálózatának köszönhetően bekerült a Hosszúlépés. Járunk? nevű szerveződéshez. Erdődy Gábor a témához hozzátette, hogy bár régen kevesebben voltak egy-egy szakon, ezért a munkakeresésnél is kisebb volt a verseny, de a mai bölcsész diplomával rendelkező fiatalok is könnyen el tudnak helyezkedni, hiszen csupán 2%-uk nem talál rövid időn belül munkát. Csobod Lucához hasonlóan a többiek is állították, hogy az egyetemtől kapott kapcsolati tőke nagyban hozzásegítette őket a sikerhez. Balkányi Nóra kommunikáció és média szakosként külön kiemelte az MMI-s (Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet, ELTE BTK) tanárokat, akiknek gondolkodásmódja pozitív irányba terelte őt. Nyerges Gábor Ádám folyóiratának megalakulásában is nagy szerepet játszott egy egyetemi oktató, Fráter Zoltán egyetemi docens, aki még mindig aktív tagja az Apokrif szerkesztőségének, Korpás Zoltán viszont azt hangsúlyozta, hogy ő inkább az egyetemtől kapott analizáló szemléletet, kutatótapasztalatot tudta kamatoztatni, mivel ez az üzleti életben szerzett jártassággal egy egyedi képesítést adott neki.
A siker viszont egyikük szerint sem anyagi aspektusból nézendő, mivel a bölcsészek sokkal inkább valami maradandót, értékeset alkotnak. Azonban ahhoz, hogy meg tudjanak élni, fontos megtanulni az önmenedzselés mesterségét, és azt a sok kreatív ötletet az üzleti érzékkel kombinálva megvalósítani. Az ELTE egy hatalmas ajánlólevél, csak élni kell a lehetőségekkel, maximálisan kihasználni a képességeinket. Ily módon sikeres bölcsésszé válva pedig lerombolható az összes sztereotípia, és a szó megszűnik „savanyúcukor”-szerű oximoronnak lenni.
Galériánkat az eseményről ITT nézhetitek meg.
