Az egyházi iskoláknak könnyű: általában jobb helyzetben lévő családok gyermekei járnak ide, a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diákokat pedig egyszerűen nem veszik fel.
Könnyen lehetséges az, hogy egy kistelepülésen az egyházi iskola ellehetetleníti az állami iskola helyzetét: utóbbiban az egyházi iskola létrejöttével a HHH tanulók aránya értelemszerűen egyre nőni fog, egyre többen fogják kimenekíteni a gyerekeiket – azok, akik ezt megtehetik.
Elméletben az Emberi Erőforrások Minisztériuma is egyetért azzal, hogy a szegregáció minden észérvvel ellenkezik, de nemrég még pont Balog Zoltán miniszter harcolt a nyíregyházi Huszár-telepen újranyitott iskoláért (évekkel korábban pont az ott folyó szegregált oktatás miatt zárták be). A miniszter az ügy kapcsán úgy vélekedett, hogy ha egy iskolába csak mélyszegénységben élő, cigány gyerekek járnak, az nem szegregáció, hanem felzárkóztatás. A per során harmadfokon, idén áprilisban bizonyosodott be: bár a hazai és az uniós szabályok is tiltják, Magyarországon hivatalosan is lehetséges a szegregált oktatás. „Mind az alapítványi, mind az egyházi oktatás egy trükk arra, hogy szét lehessen választani a roma és a nem roma gyerekeket. Ezt most tömegesen alkalmazzák. Nem találsz olyan egyházi iskolát, ahol vegyesen járnak a gyerekek. Vagy elitiskola, vagy cigány iskola” – ezt Mohácsi Erzsébet, a CFCF Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány egyik vezetője mondta a nyíregyházi iskola kapcsán.
A Hajdú-Bihar megyei Biharkeresztesen lévő iskoláknál is lezajlott a lassan megszokott folyamat: a település állami iskolája mellé létrejött egy egyházi is – ennek következtében az állami iskolában egyre több HHH-s gyerek tanul, míg az egyházi iskola szabadon válogat a jómódú, jellemzően nem cigány családok gyerekei közt – a szabad iskolaválasztásra és a szabad vallásgyakorlásra hivatkozva.
Csakhogy ez (illetve bármilyen hátrányos megkülönböztetés) szembemegy az Európai Unió irányelveivel és szabályaival, felmérésekkel, de a józan belátással is: az esélyegyenlőtlenség az oktatásban a társadalmi egyenlőtlenségeket erősíti, holott pont az (integrált) oktatás a legfontosabb eszköz és cél, ha az egyenlőségen alapuló, jóléti társadalom lebeg a szemünk előtt.
A biharkeresztesihez hasonló esetet látunk előkészületben a megye egy másik településén, Komádiban. Bár eddig is előfordult, hogy a jobb helyzetű szülők inkább egy közeli településre, Magyarhomorogra járatták gyermeküket iskolába, a komádi iskola szegregálódása egy új, református iskola létrejöttével hatalmas löketet kapna. Úgy tűnik, Tóth Ferenc, a település polgármestere és a helyi református lelkész már mindenben megállapodtak. Hiába tiltakoztak valószínűleg még az EMMI illetékesei, a tankerületi vezetők, illetve Czibere Károly szociális ügyekért és a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár és helyettese, Langerné Victor Katalin is – az önkormányzat már az egyház rendelkezésére bocsátott egy megfelelő épületet, sőt eredetileg az állami iskola egy épületét csatolták volna el (de ezt a KLIK nem engedélyezte). Azt is nehéz elképzelni, hogy a település két iskolát is eltartson hosszú távon, de az állami iskola helyzete még gyorsabban lehetetlenné válhat: az új iskolába a régiből is toboroznak tanárokat.
Kép: nol.hu
