Önigazolásképp a Németországban működő konzisztóriumi rendszert hozta fel Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár az itthoni bevezetésével kapcsolatban.
Azonban az Egyetemi Polgár portál rámutatott néhány alapvető eltérésre a Németországban működő és a Magyarországra tervezett konzisztórium között: például a németeknél a tagok közt ritkán vannak többségben a külsősök. A tervezet szerint a magyar felsőoktatási intézmények konzisztóriumai öt főből fognak állni, ebből a rektort leszámítva mindenki közvetlenül miniszteri kinevezett.
A német konzisztóriumi tagokkal szembeni legkisebb elvárás az, hogy ismerjék a felsőoktatási rendszert, képesek legyenek a csapatmunkára, a párbeszédre és hosszú távon előre tervezni, valamint legyenek elismert szakemberek. A magyar kormány a felsőoktatás átalakításához való hozzáállását tekintve nincs garancia arra, hogy a kinevezett tagok megfelelnek majd ezeknek a minimális és tökéletesen ésszerű követelményeknek.
A német kormány a társadalmi igények, az állam és a felsőoktatás kapcsolatát párbeszédként fogja fel. Nem kérdőjelezi meg a felsőoktatási autonómiát, hanem hatalmas értéknek látja azt. Tulajdonképpen elég lenne ezt az egyetlen dolgot eltanulnia a kormányuknak.
Az egyetemipolgár.net oldalon további írásokat olvashatunk – az utóbbi időben legtöbbször a felsőoktatási átalakítás elfogulatlan kritikáját kapjuk szakmai érvekkel és előremutató, valós példákkal megtámogatva. Ez a portál írta meg a “bizalom-csomagot” is, melyet véleményezni is lehet – a kérdésfelvetések célja, hogy a párbeszéd és a közös munka révén helyreálljon a szakmai kapcsolat, a bizalom a döntéshozók és a felsőoktatási intézmények között.
Forrás: egyetemipolgár.net
Kép: magyarnarancs.hu
