Az ELTE-re érkező nemzetközi hallgatókat segítő ESN ELTE 2015-től egyesületi formában működik tovább, ezzel új lehetőségek nyílnak meg a szervezet előtt. Csukovits Balázs, az EHÖK külügyi alelnökének segítségével összeszedtük, milyen változások várhatók a szervezetnél.
A nemzetközi cserehallgató-programokban résztvevőket segítő Erasmus Student Network (ESN) 1989 óta létezik, ma pedig már több mint 430 felsőoktatási intézményben van jelen 37 országban, és több mint 30 ezer taggal rendelkezik. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen működő szekciója az ESN ELTE, mely az Erasmus+ programon keresztül érkező hallgatókat segíti, de más külföldi hallgatók számára is mindenben rendelkezésre áll. A szervezetnek nagyjából 350 külügyi mentora van, akik a “rájuk osztott” külföldi hallgatókat segítik a tárgyfelvételben, SIM-kártya vásárlásban, bulizásban, és mindenben, amire egy Magyarországra érkező hallgatónak szüksége lehet. Az ESN önkéntesei egy mentorprogram keretein belül folyamatos kapcsolatban vannak az ELTE-n vendégeskedő külföldi hallgatókkal, közös bulizásokkal, múzeumlátogatásokkal színesítik az országban tartózkodásukat. A mentorprogramon kívül az ESN ELTE, mint szervezet is megpróbálja bevonni a hazánkba érkező hallgatókat a nemzetközi hallgatók közösségébe, az ELTE hallgatóinak közösségébe és a teljes magyar hallgatói közösségbe is; teszik mindezt szórakoztató, kulturális és tudományos jellegű programok folyamatos szervezésével. Utóbbi egyelőre a PPK-n működik, ahol idegennyelvű előadássorozatot szerveznek (nem csak PPK-s) nemzetközi hallgatóknak.
HÖK-ös szervezetből önálló egyesület
Az ESN ELTE ezidáig a Hallgatói Önkormányzaton belül működött, de ahogy a fentiekből is látszik, tevékenysége és szervezettsége alapján önálló szervezetként is megállná a helyét. Ez a gondolat már a szervezeten belül is megfogalmazódott, 2013-ban pedig döntés született arról, hogy a jövőben autonóm módon, egyesületi formában működne tovább az ESN ELTE (erről itt írtunk).
Az új szervezeti forma egy hatalmas lépés a külügyesek életében, amely egy nagyon hosszú előkészítés után valósul most meg – hangsúlyozta Csukovits Balázs, az ELTE HÖK külügyi alelnöke. Elmondása szerint, bár a külügyi mentorok mindennapi tevékenysége nem változik, számos részlet igen: eddig a külügyes tisztégviselők foglalkoztak ösztöndíjak felkutatásával, tájékoztatással és a szabályzati környezet alakításával, emellett pedig a mentorrendszer működtetésével, mostantól azonban a két feladatkör élesen különválik; előbbi a HÖK-nél marad, utóbbi átkerül az egyesülethez. Ennek eredményeképp az ösztöndíjjal foglalkozóknak több idejük és energiájuk marad a leírt feladataikra, azok hatékonyabb elvégzésére, míg a nemzetközi hallgatókkal foglalkozók csakis rájuk koncentrálhatnak – magyarázta a külügyi alelnök. Kiemelte azt is, hogy míg eddig a mentoroknak kevés beleszólásuk volt a külügyekbe, az egyesületbe való belépéssel a folyamat szerves alakítóivá, döntéshozókká válhatnak.
Bürokráciacsökkentést!
Az egyesületté válás melletti érvek között szerepelt az adminisztrációs terhek csökkenése. Csukovits ezt egy másfél hónappal ezelőtti eseten keresztül érzékeltette: amikor az ESN ELTE Külügyi Börzét szervezett a BTK Gólyavárba és a Lágymányosi Campusra, az esemény marketingeléséhez pedig szükségük volt nyomtatott plakátokra is. Ezt a Hallgatói Önkormányzaton keresztül kellett elkészíteni, amelyhez nyomdai közbeszerzést kellett kiírni az ELTE-vel szerződésben álló három partner számára; ha pedig a bekért árajánlatok ugyanarra vonatkoznak, akkor a legolcsóbbat kiválasztva meg lehet rendelni a plakátokat, ezután pedig a gyártásra és a kiszállításra kell várni néhány napot. Egyesület esetében ez jócskán leegyszerűsödik: a gazdasági ügyekkel foglalkozó tisztégviselő felmegy a netre, megnézi, hol lehet a legolcsóbban plakátot nyomtatni, majd pendrive-val a kezében elsétál a nyomdába, kinyomtatja, számlát kér, és lehet is plakátolni – az átláthatóság nem csorbul, a procedúra maga viszont sokat egyszerűsödik.
Csukovits hangsúlyozta azt is: nincs arról szó, hogy “szabadulni” akarna az ESN ELTE a HÖK-től, egyszerűen csak a leghatékonyabb működési formát keresik. “Nem jelent megkötést, a HÖK-ben való működés nem szűkíti a lehetőségeinket, a forráshiány teszi ezt. Azt pedig be kell látnunk, hogy egy érdekképviseleti szervvel és egy egyesülettel szemben támasztott elvárások nagyon mások” – fogalmazott a külügyi alelnök.
Ehhez kapcsolódik még, hogy egyesületként jóval több (nagyrészt EU-s) pályázati forráshoz férhet hozzá az ESN ELTE. Így neves tudósokat hívhatnának egyetemünkre, és kiváló előadásokat szervezhetnének nem csak a nemzetközi, de a magyar hallgatóknak is; valamint egy nagyszabású magyar esttel bevezethetnék az érdeklődőket a magyar kultúra világába néptánccal, tradicionális ételekkel és hasonlókkal – említett két példát a külügyi alelnök.
A jogi procedúra még eltart egy ideig: az ESN ELTE-nek már megvan a kidolgozott alapszabálya, az ELTE Szenátusa az Egyetem szellemiségével “kifejezetten összeegyeztethetőnek” ítélte a tevékenységüket, és irodát is kaptak a PPK-n. A következő lépés, hogy megszerezzék az ELTE névhasználati jogát, majd alakuló ülést tartsanak és megválasszák a vezető tisztségviselőket, a szükséges dokumentumokat pedig beadják a bíróságra. Ez január folyamán megtörténik, utána már csak a bírósági döntésre kell várni – és jogilag is felnőtté válik az ESN ELTE.
