A 2013-as felvételi eljárásban is a legnépszerűbb magyar felsőoktatási intézmény az Eötvös Loránd Tudományegyetem, hiszen a legtöbben valamely általunk kínált képzést választották első helyen.
Az ELTE húsz olyan képzést kínál, amelyekre 430 pont feletti eredménnyel kerülhettek be a felvételizők, a szeptemberben induló alap- és osztatlan képzéseink 86%-án 300 vagy annál magasabb volt a bejutási küszöb.
A 2013-as felvételi eljárásban is a legnépszerűbb magyar felsőoktatási intézmény az Eötvös Loránd Tudományegyetem, hiszen a legtöbben valamely általunk kínált képzést választották első helyen. A felvételi eredmények azt mutatják, hogy az ELTE arányaiban több hallgatót tudott felvenni, mint tavaly: bár a bekerülők abszolút létszáma kismértékben csökkent, az ELTE-re 2013-ban bejutó 8200 elsőéves hallgató az összes jelentkező közel 9%-át jelenti, többet, mint 2012-ben. Ez annak köszönhető, hogy a jól teljesítő felvételizők legnagyobb számban az ELTE által kínált szakokat választották. Így a hozzánk jelentkezők több mint negyven százalékát felvehettük.
Az ELTE stratégiája a minőség stratégiája, s ez kapott igen pozitív visszaigazolást a továbbtanulóktól. Az ELTE szakjainak döntő többségére 300 pont alatti eredménnyel nem lehetett bekerülni. Húsz olyan képzést kínálunk, amelyekre 430 pont vagy jóval több volt szükséges, mint például a pszichológia, a germanisztika, a jogász, a nemzetközi tanulmányok területén. Bár az idei évben egyes szakokra már alig lehetett bekerülni állami ösztöndíjas helyre, a korábbi időszak tendenciája nem változott: az ELTE képzéseire jutottak be a legnagyobb arányban a legjobb továbbtanulók. A továbbtanulási teljesítmény szempontjából a legjellemzőbb adat is ezt mutatja: az ELTE szakjaira az átlag-ponthatár 346 volt. Külön kiemelendő a leendő általános és középiskolai tanárok kiválósága: az új típusú, osztatlan tanárszakok átlagpontszáma ennél is magasabb, 354 pont.
A minőségi hallgatók érdeklődése miatt a kormányzat által tágra nyitott bekerülés lehetősége az állami ösztöndíjas helyekre az önköltséges hallgatók vonatkozásában érzékenyen érintette az ELTE-t. Mivel az első helyes jelentkezők nálunk voltak a legtöbben és jó eredményeket is értek el, önköltséges helyekre a korábbi évek 44%-os aránya helyett csupán 23% jutott. Ezért bízunk benne, hogy a kormány finanszírozni fogja az állami ösztöndíjas hallgatók tanulmányait, a valóságos költségeket megtérítve az egyetemnek.
A felvételi eredmények világos üzenetet küldenek a társadalomnak és a döntéshozóknak: a továbbtanulók száma, teljesítménye és megoszlása mutatja, hogy megéri továbbtanulni, megéri a minőségi képzéseket választani, megéri az ELTE karain diplomát szerezni.
