A „mamahotel” fogságában

A fiatalok több mint fele él még mindig a szüleivel.

A K&H Bank nemrégiben készült felmérése alapján a 21-29 évesek többsége a szüleivel él. A megkérdezettek álláspontja megoszlik, miszerint nem tudnak vagy akár nem is akarnak változtatni a fennálló helyzeten. Abban azonban nagyrészt egyetértettek, hogy ez a családi háttér és támogatás teljesen megfelelő számukra.

A szülőkkel élők száma persze régiónként változik, a legmagasabb az ország keleti részén (67%), míg a budapestiek háromnegyede önálló háztartásban él. A települések mérete alapján osztályozva is azt láthatjuk, hogy a kisebb városokban alacsonyabb az önálló háztartást fenntartók száma, mindössze 29 százalék.

A kutatás kitért arra is, hogy a fiatalok miket tartanak a leglényegesebbnek az életükben. Itt nem meglepő módon a válaszadók több mint fele (57%) sorolta az első három hely valamelyikére a családot. Főleg ezen tény tükrében érdekes az az adat, hogy 91 százalékuknak még nincsen gyermeke, és a 26 év fölötti korosztály esetében is csak minden ötödiknek. Házasságban is mindössze 9 százalékuk él.

A párkapcsolatok terén is eltérések figyelhetőek meg a női és férfi válaszadókra lebontva. Talán a párkapcsolat fogalmának eltérő értelmezéséből adódóan, de a nők 62 százaléka vallotta magát párkapcsolatban élőnek, míg a férfiaknál ez az arány csak 42 százalék volt.

A Hír24 hírportál cikkében Murinkó Lívia, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének munkatársa beszél a fentebb vázolt problémákról. Állítása szerint ez a tendencia jól megfigyelhető az utóbbi évtizedekben. Különösen igaz ez a kitolódás a házasságkötésre és a gyermekvállalásra. Egyik okként a felsőoktatási expanziót jelöli meg, tehát az egyetemi évek kitolódása katalizátora lehet a „mamahotel” térhódításának. Ez azonban kvázi logikus következmény, hiszen a felsőoktatásban résztvevők nagy részének nincs lehetősége elszakadni a szülői függéstől.

A főiskolai/egyetemi évek alatt a legtöbb diáknak nincs rendszeres jövedelme, állandó munkahelye. Munkanélküliként családot alapítani pedig beláthatjuk nem túl bölcs döntés, ha a dolog anyagi vonzatát nézzük.

Ehhez kapcsolódóan jelent meg cikke a HVG-nek, amelyből kiderül, az országos GDP két százalékát emésztik fel a munkaerőpiacról kieső fiatalok. Ez az arány Európai Unióban is 40 százalékos emelkedést produkált, ami körülbelül 5,5 millió felsőoktatásban résztvevő, 25 év alatti fiatalt jelent. Az Európai Bizottság már pályázatot írt ki a témában, amelyben ezt a problémát szeretné előmozdítani. Ennek egyik sarkalatos pontja az lenne, hogy az oktatást a piaci igényekhez alakítsák. A kezdeményezésben hét ország, köztük Magyarország is részt vesz Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Bulgária, Montenegró és Horvátország mellett.