Ha naiv módon azt gondoltuk, hogy a Fidesz a ciklus második felétől a választók szimpátiáját keresve adócsökkentésbe kezd, akkor csalódnunk kell: itt az új költségvetési terv, a Széll Kálmán 2.0, mely már az idei év közepétől a zsebünkbe nyúl.
A dokumentum címválasztása nem véletlen. Uniós körökben ugyanis jól cseng a Széll Kálmán Terv elnevezés, mely a kormányzat hiánycsökkentési hajlandóságát mutatja. Nem is nagyon tehetnek mást, Brüsszel ugyanis az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) döntése alapján befagyasztani készül az országnak járó kohéziós támogatás mintegy egyharmadát, ha Magyarország nem mutat hajlandóságot az államháztartási helyzet rendezésére. Nézzük, hogyan próbálnak Matolcsyék nagyjából félbillió forintot összeszedni.
Új adók
Bár jövőre kivezetik a válságadókat, helyette kapunk 5 újat. A dokumentumból kitűnik, hogy a piacok által elvárt kiadáscsökkentés helyett a bevételnövelő intézkedéseken van a hangsúly.
A 2013-as évtől vezetik be a sárgacsekk-adó néven is ismert pénzügyi tranzakciós illetéket. Többen abszurdnak tartják az adófajtát, többek közt Mesterházy Attila, aki az MSZP majálisán így fogalmazott: „Ezek megadóztatják még az adófizetést is. Szó szerint!” Ugyanis 0,1%-ot kell fizetni többek közt a készpénzfelvételre és befizetésre, banki átutalásokra, bankkártyás vásárlásokra. Az adótól 130-228 milliárd forint bevételt vár jövőre az állam, az viszont még nem tiszta, hogy ezt ki fogja megfizetni. A dokumentum szerint a lakosságra hárul ennek költsége, ugyanakkor időközben Orbán Viktor egy május 3-i frakcióülésen azt mondta, hogy mégis a bankokkal fizettetnék meg az illetéket. Hogy a kormányfő időközben meggondolta-e magát, esetleg csak a kiszivárgó információk tévesek, egyelőre nem tudni.
Távközlési szolgáltatási adó néven lép életbe 2012-től a köznyelvben „telefonadó” néven létező közteher. A részletek még nem teljesen tiszták, annyi bizonyos, hogy az adó minden elküldött SMS/MMS, valamint telefonálásnál minden megkezdett perc után 2 forint. Időközben az is kiderült, hogy csak 10 perc után ketyegne a számláló – ennyit telefonál ugyanis havonta Matolcsy György nagymamája. Próbálom nem elbulvárosítani ezt a 600 milliárdos megszorításról szóló konvergenciaprogramot, de ilyen ellenszélben nincs könnyű dolgom.
Bár az energiaszektorra kivetett különadót kivezetik, fennmarad az energiaellátókra vonatkozó jövedelemadó, sőt, 8%-ról 16%-ra nő a kulcsa. Mást nem igazán lehet mondani róla, így ez a legunalmasabb új adó.
Július 1-től lép életbe a fordított áfa, mely a mezőgazdasági szektorban tenne rendet. A fordított adózás a gabona- és az olajosmag- és fehérjenövények kereskedelmére vonatkozna. Mivel a szektor szezonális, így már idén is 10 milliárd forinttal hízhat az államkassza, 2013-tól pedig évi 15 milliárddal.
A biztosítókra újabb adó sújt le, bár az egységes biztosítási adó három korábbit vált le. A vagyoni- és balesetbiztosítások után 10%, a casco után 15% adót kell fizetni, a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó adó pedig marad 30%-os. Az átalakításból 15 milliárd forint többletbevételre számítanak.
Mi jöhet még?
Az öt új adó azonban nem minden, ezen kívül is lesznek megszorítások. A már megsarcolt gyógyszerkassza az előzetes terveken felül (idén 83, jövőre 37 milliárd) még 10 milliárddal, jövőre pedig még 40 milliárd forinttal soványodik.
Elhalasztják Hoffmann Rózsa egyetlen pozitív megítélésű tervének, a pedagógus-életpályamodellnek a bevezetését is. Ennek szükségszerűségéről valószínűleg mindenkit meggyőz a hozzá fűzött részletes indoklás: „A körülmények nem adottak.”
Az autósok sem járnak jól, jön az elektronikus útdíj, bár azt még nem tudni, hogy pontosan mikor. Jövő júliusra tervezik az elkészültét, de a dokumentum egy B-tervet is megjelöl (ami a matricás rendszer kiterjesztése lenne), ha a rendszer addigra sem épül ki.
A sort sokáig lehetne még folytatni – a 156 oldalas konvergenciaprogram a megszorítások programja, hatékonysága pedig kérdéses. A brüsszeli bizalom is jóval inkább a szándéknak szól, de már ez is elég lehet, hogy egy időre stabilizálja a piacokat. Ha minden jól alakul, idén 155, jövőre pedig 600 milliárd forint folyhat be az államkasszába, s talán a baklövések után Matolcsyék végre egy olyan irányba mozdíthatják el a gazdaságot, amely nem csak nekik, hanem az EU-nak is megfelel.
