Akarod, nem akarod – tandíj lesz.

Igen, lesz új felsőoktatási törvény, és az önköltséges képzés ára olyan magas lesz, amelyet a magyarországi átlagkeresetből kiindulva legtöbben nem fogunk tudni kifizetni.

Ez utóbbi elv Magyarországon a gyakorlatban még működésképtelen. Összehasonlítottuk vajon hogyan alakul más országok felsőoktatási koncepciója. Az adatok magukért beszélnek, de nem magunkért.

A svéd oktatási törvény alapelve, hogy mindenki egyenlő esélyekkel indulhasson az oktatásban. Ez megmutatkozik abban is, hogy a béreket és a diákszervezeti tagdíjakat olyan mértékben határozzák meg, hogy a fenti két elv úgy egyesüljön, hogy közben egyik se rontsa a másikat.

Németországban a felsőoktatásban való részvétel ingyenes leszámítva azt, hogy a diákok szociális hozzájárulást fizetnek, vagy egyéb módon járulnak hozzá az iskola fenntartásához.

Meglepő módon Oroszországban hasonló megközelítése van az oktatásnak, mint Magyarországon. Léteznek állami és költségtérítéses férőhelyek is, bár a többség térítésmentesen tanul.

Ausztriában a hallgatóknak nem kell tandíjat fizetni, miközben az oktatás igen magas színvonalú. Csehországban 2013 körül vezetik majd be a tandíjat, ami félévente kb. 100ezer forintnak megfelelő összeg lesz, szaktól függően. Magyarországon ezeknek az adatoknak a másfélszerese szerepel a tervezetben. Kiáltsunk hát! Gazdaságilag ilyen léptékű változásra nem vagyunk felkészülve!

Ország

Tandíj

Támogatás formája a felsőoktatásban

Átlagkereset

Dánia

EU/EGT tagoknak ingyenes

támogatás+hitel

2500 euro/hó

Svédország

EU tagoknak ingyenes (kötelező diákszervezeti tagdíj 17-44 euro/hó)

támogatás+hitel

2500 euro/hó

Egyesült Királyság

3450 euro/tanév

hitel

2600 euro/hó

Csehország

nincs (2013-tól tandíj)

ösztöndíj

780 euro/hó

Magyarország

162000 euro/félév->

hitel/ösztöndíj

690 euro/hó

Németország

szociális hozzájárulás

hitel

2950 euro/hó

Ausztria

ingyenes

ösztöndíj

2320 euro/hó

Franciaország

regisztrációs díj/ösztöndíj

támogatás/hitel

2150 euro/hó

Egyesült Államok

tandíj

támogatás/hitel

423511 euro/hó

Japán

340.000 euro

hitel

31398 euro/év

 

Oroszország

állami/költségtérítéses

állami/hitel

48302 euro/év

 

http://www.youtube.com/watch?v=GSP81Che1X0

Az adatok és az új törvény arról tesz tanúbizonyságot, hogy itthon nem lesz érdemes tanulni, viszont EU polgárként szinte mindegyik tagállamban olyan feltételekkel képezhetjük majd magunkat, mint az adott tagállam állampolgárai (lsd. Dánia, Ausztria). Számíthatunk-e hatalmas méretű demográfiai hullámra?

A magyar hallgatók külföldre mennek majd, mert itthon ellehetetlenítik őket? A törvény szerint, ha viszonosság van a külföldi országgal, akkor ennek az államnak a hallgatója ugyanolyan feltétellel tanulhat nálunk, mint mi az ő hazájában. Ebben az esetben Magyarországon ingyen tanulhatnak a külföldi diákok, míg a magyar hallgatóknak fizetni kell itthon? Vagy a magyar állammal hallgatói szerződést kötnek a külföldiek, s képzésük után haza költöznek, hogy utána saját hazájukban kamatoztassák tudásukat? A magyar orvostanhallgatók Svédországba mennek majd, hozzánk meg jönnek Keletről? Nagymamánkat nem magyar ápolók fogják ellátni? Peres ügyeinket nem magyar ügyvédek fogják vinni? Mérnökeink külföldön terveznek majd házat?

Egyet elfogadhatunk; a törvény egyelőre nem átgondolt és számos kérdést nem szabályoz, ami jelentős problémákat vet fel. Az rendben van, hogy fizetünk a képzésért, de legyen az összeg figyelemmel a magyar piaci lehetőségekre is és ne csak a nyugati trendnek megfelelően törvénykezzen!

 

Nagy Réka

ELTE ONLINE

_

Ez utóbbi elv Magyarországon a gyakorlatban még működésképtelen. Összehasonlítottuk vajon hogyan alakul más országok felsőoktatási koncepciója. Az adatok magukért beszélnek, de nem magunkért.

A svéd oktatási törvény alapelve, hogy mindenki egyenlő esélyekkel indulhasson az oktatásban. Ez megmutatkozik abban is, hogy a béreket és a diákszervezeti tagdíjakat olyan mértékben határozzák meg, hogy a fenti két elv úgy egyesüljön, hogy közben egyik se rontsa a másikat.

Németországban a felsőoktatásban való részvétel ingyenes leszámítva azt, hogy a diákok szociális hozzájárulást fizetnek, vagy egyéb módon járulnak hozzá az iskola fenntartásához.

Meglepő módon Oroszországban hasonló megközelítése van az oktatásnak, mint Magyarországon. Léteznek állami és költségtérítéses férőhelyek is, bár a többség térítésmentesen tanul.

Ausztriában a hallgatóknak nem kell tandíjat fizetni, miközben az oktatás igen magas színvonalú. Csehországban 2013 körül vezetik majd be a tandíjat, ami félévente kb. 100ezer forintnak megfelelő összeg lesz, szaktól függően. Magyarországon ezeknek az adatoknak a másfélszerese szerepel a tervezetben. Kiáltsunk hát! Gazdaságilag ilyen léptékű változásra nem vagyunk felkészülve!

Ország

Tandíj

Támogatás formája a felsőoktatásban

Átlagkereset

Dánia

EU/EGT tagoknak ingyenes

támogatás+hitel

2500 euro/hó

Svédország

EU tagoknak ingyenes (kötelező diákszervezeti tagdíj 17-44 euro/hó)

támogatás+hitel

2500 euro/hó

Egyesült Királyság

3450 euro/tanév

hitel

2600 euro/hó

Csehország

nincs (2013-tól tandíj)

ösztöndíj

780 euro/hó

Magyarország

162000 euro/félév->

hitel/ösztöndíj

690 euro/hó

Németország

szociális hozzájárulás

hitel

2950 euro/hó

Ausztria

ingyenes

ösztöndíj

2320 euro/hó

Franciaország

regisztrációs díj/ösztöndíj

támogatás/hitel

2150 euro/hó

Egyesült Államok

tandíj

támogatás/hitel

423511 euro/hó

Japán

340.000 euro

hitel

31398 euro/év

Oroszország

állami/költségtérítéses

állami/hitel

48302 euro/év

 

http://www.youtube.com/watch?v=GSP81Che1X0

Az adatok és az új törvény arról tesz tanúbizonyságot, hogy itthon nem lesz érdemes tanulni, viszont EU polgárként szinte mindegyik tagállamban olyan feltételekkel képezhetjük majd magunkat, mint az adott tagállam állampolgárai (lsd. Dánia, Ausztria). Számíthatunk-e hatalmas méretű demográfiai hullámra?

A magyar hallgatók külföldre mennek majd, mert itthon ellehetetlenítik őket? A törvény szerint, ha viszonosság van a külföldi országgal, akkor ennek az államnak a hallgatója ugyanolyan feltétellel tanulhat nálunk, mint mi az ő hazájában. Ebben az esetben Magyarországon ingyen tanulhatnak a külföldi diákok, míg a magyar hallgatóknak fizetni kell itthon? Vagy a magyar állammal hallgatói szerződést kötnek a külföldiek, s képzésük után haza költöznek, hogy utána saját hazájukban kamatoztassák tudásukat? A magyar orvostanhallgatók Svédországba mennek majd, hozzánk meg jönnek Keletről? Nagymamánkat nem magyar ápolók fogják ellátni? Peres ügyeinket nem magyar ügyvédek fogják vinni? Mérnökeink külföldön terveznek majd házat?

Egyet elfogadhatunk; a törvény egyelőre nem átgondolt és számos kérdést nem szabályoz, ami jelentős problémákat vet fel. Az rendben van, hogy fizetünk a képzésért, de legyen az összeg figyelemmel a magyar piaci lehetőségekre is és ne csak a nyugati trendnek megfelelően törvénykezzen!

 

Nagy Réka

ELTE ONLINE