…nem lehet valaki „örök bölcsész”

– mondja Réthelyi Miklós miniszter úr. Nemes László BTK HÖK elnök válasza: Az ELTE bölcsész hallgatói nevében e kijelentést visszautasítom, és ezúton kérem miniszter urat annak korrigálásra.

Az elhangzottak fényében sajnos azt kell látnunk, hogy a NEFMI nem ismeri a magyar felsőoktatási intézmények belső viszonyait. Példának okáért az ELTE Bölcsészettudományi Karán egy tárgyat maximum háromszor lehet felvenni és négyszer lehet belőle vizsgát megkísérelni. Egy félévben pedig nem több mint kettő vizsga engedélyezett, sőt egyes vizsgák esetében –  ilyen például a nyelv szakok nyelvi alapvizsgái – félévente maximum egy. E téren úgy érezzük messze a többi tudományterület előtt járunk. A szabályzat ezen pontjai a hallgatók támogatását és egyetértését bírják, mivel amikor az erre vonatkozó kari szabályozás készült a hallgatói önkormányzat egyetértését adta hozzá.

A korábbi rendszerű képzésben –  amikor a két szakon tanulmányokat folytató hallgatók egy része volt túlfutó –  szintén elmaradtunk mind az orvos, mind a mérnökképzésben tapasztalható túlfutások mértékétől. A Bologna-rendszer bevezetésével ezen lehetőség képzési területünkön igencsak beszűkült, jellemzően a 2006-os évfolyam esetében fordult elő. Ennek oka a mesterszakok országos kidolgozatlansága volt. Mostani túlfutóink többsége az Erasmus, vagy más külföldi tanulmányok miatt kénytelenek 1-2 félévet csúszni, mivel a 3+2-es képzési struktúra ezeket rendkívül nehezen tolerálja.

Ugyancsak tény, hogy a bölcsész végzettségű hallgatók elhelyezkedési esélyei nem rosszabbak mint a más képzési területen végzett társaiké, ezt a munkaügyi központok és az ELTE Diplomás Pályakövetési Rendszerének felmérései igazolják.

A köztudatba immár évek óta erőltetett semmire sem jó bölcsészek képe téves. Ennek ellenére sajnálatosan tapasztaljuk, hogy mindegyik finanszírozási elképzelés a mi létszámunk csökkenését irányozza elő.

Ezek szerint feleslegesek a nyelvtanárok; a különböző cégeknél dolgozó európai és európán kívüli kultúrákat magasan ismerő, ezért ezen országokból érkező üzleti, illetve diplomáciai küldöttségekkel a legmagasabb szinten tárgyalóképes szakemberek; a magyar és az egyetemes kultúra őrzői és újra felfedezői (levéltárosok, muzeológusok, könyvtárosok, egyiptológusok, régészek), a humánum mint érték őrzői; valamint a jelenlegi és jövőbeni magyar értelmiség nagy gondolkodói? Amennyiben igen, akkor Magyarország lemondhat egyik legfontosabb erőforrásáról a szakmájához értő, demokratikus elveket valló humán értelmiségről. A klebelsbergi oktatási reformoktól kezdve világos volt, hogy hazánk helyzetének biztos javítása csak az oktatás és a kutatás fejlesztésével érhető el. Ezért értetlenül állunk az ezzel ellentétes folyamatok előtt.

A felsőoktatás átalakítása csak egy olyan átgondolt koncepción alapulhat, amely épít a közoktatásra és nem rövidtávú célokat tűz maga elő. Úgy véljük minden tudományág egyenrangú, a gazdaság egyes szereplői által gerjesztett kampányoktól függetlenül.

az ELTE bölcsész hallgatóinak nevében:

Nemes László
elnök
ELTE BTK Hallgatói Önkormányzat

(Réthelyi Miklós nyilatkozata a HVG.hu-n)