Megérkezett a HÖOK legfrissebb nyilatkozata a felsőoktatási törvénykoncepcióról, szavaikat tüntetéssel is nyomatékosították. Finanszírozás, tanulmányi kérdések és érdekképviselet.
A felsőoktatás hallgatói képviselői elutasítják a felsőoktatási törvénykoncepciót, melynek egyes pontjai alkotmányellenesnek bizonyulnak, sértik a tanuláshoz való jogot. A koncepció teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a magyar valóságot, a felsőoktatás állami finanszírozásának csökkenését a nehezbb sorsú családok fizetnék meg, vagy a szociálisan hátrányos helyzetűek egyszerűen kiesnének a rendszerből. Jöhet a tandíj, a támogatás nélküli szakok és szociális juttatások nélküli felsőoktatás időszaka. Ha az oktatási államtitkárság továbbra sem tekinti tárgyalópartnernek a hallgatókat, úgy minden eszközzel élni fognak a fiatalok, hogy megvédjék jövőjüket. Hogy végül eladósodik-e a jövő értelmisége? Az ELTE hallgatói képviselete kivette részét a pécsi munkából is. Fényképek a záró tüntetésről, és a több száz lufi felengedéséről az ELTE HÖK Facebook oldalán.
NYILATKOZAT
HÖOK Közgyűlés, Pécs
– finanszírozás, tanulmányi kérdések, érdekképviselet –
Mi, a mai magyar felsőoktatás hallgatói képviselői a jelenlegi és a jövendő hallgatókért, valamint a felsőoktatás egészéért is felelősséget érzünk, ezért elutasítjuk az oktatási államtitkárság által közzétett felsőoktatási törvénykoncepciót. Tesszük ezt azért, mert úgy véljük, hogy a fiatal magyar demokrácia egyik legnagyobb vívmánya – a diktatúrák által megtagadott – universitas eszméjén alapuló felsőoktatás ismételt megteremtése volt. Hisszük, hogy a rendszerváltó elődeink által kiharcolt hallgatói és érdekképviseleti jogok nem szüntethetőek meg egy tollvonással. Ezért a legújabb tervezethez az alábbi aggályainkat és javaslatainkat fogalmazzuk meg.
Finanszírozás
A koncepció teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a hallgatók szociális helyzetét, a felsőoktatás állami finanszírozásának csökkentését egyértelműen az átlagos magyar családoknak kell megfizetni, vagy most, vagy eladósodva a jövőben.
A hallgatói ösztöndíjak – amelyeknek magukba kell foglalniuk a szociális és tanulmányi ösztöndíjakat – normatív alapon történő kiosztása az államilag támogatott hallgatók után a szociálisan hátrányos, így a megélhetésért küzdő hallgatók számának drámai emelkedését jelentheti a magyar felsőoktatásban. Egyetlen kiútként a koncepció a Diákhitel 2.0-t említi, de ezt határozottan elutasítjuk, mert a Diákhitel nem a szociális ellátórendszer része, illetve amikor az államháztartási hiány és a lakossági hitelállomány csökkentésének idejét éljük, egy ilyen intézkedés pont a jövő értelmiségének eladósodását hozza.
Egyúttal kérjük a hallgatói munkavégzés járulék- és adómentességének visszaállítását, a hallgatók munkatapasztalatának növeléséért és a szociális helyzetük javítása érdekében.
Kizárólag olyan finanszírozási modellt tartunk elfogadhatónak, amely előtérbe helyezi a hallgatói teljesítményt, és közben tekintettel van a szociálisan rászoruló hallgatók tanulmányainak könnyítésére. Ezzel ellentétben a kiadott koncepció kizárólag a fiskális politika érdekeit tartja szem előtt.
Tanulmányi kérdések
A jelenlegi szabályozás hibájának tartjuk a felsőfokú végzettséget nem biztosító képzések idejének beszámítását az államilag támogatott félévek számába, így kérjük a döntéshozóktól ennek megváltoztatását.
Kérjük az alap- és mesterképzés közötti hallgatói jogviszony folyamatosságának biztosítását, hiszen erre a törvénykoncepció nem kínál megoldást.
Álláspontunk szerint az újrafelvételezési lehetőség megtiltása azonos szakra azokban az esetekben, amikor a hallgatót tanulmányi okokból elbocsátották, nem fogadható el, és alkotmányellenes, mivel a hatályos Alkotmány garantálja az oktatáshoz való jogot minden állampolgár számára. Ehelyett a finanszírozási formák közötti átsorolás lehetőségét kell biztosítani az intézményeknek. Azon hallgatók, akik az intézmény által meghatározott összes vizsgaalkalmat kihasználva sem teljesítették az adott tárgyat, illetve akik a legutolsó két aktív félévben a mintatanterv szerint előírt kreditek 50%-át nem teljesítik, kerüljenek át költségtérítéses képzési formába (esélyegyenlőségi záradékkal: Erasmus, utólagos passziválás). Ugyanakkor a legjobb teljesítményű költségtérítéses hallgatók kerülhessenek át államilag támogatott képzésbe.
Ha tanulmányi átlaghoz kötik az átsorolást, akkor azt csak szakspecifikálva tudjuk elképzelni. Ugyanakkor javaslatunk, hogy ennek meghatározása intézményi hatáskörben kerüljön megállapításra.
Amennyiben alacsonyabb szintű jogszabályban meghatározásra kerül a tantárgyfelvételek és vizsgalehetőségek száma, a törvényi szintnél jóval kevesebb egyeztetésre lesz lehetőség a rendelkezés bevezetéséről vagy módosításáról. Ezért ezt a megoldást egyértelműen elutasítjuk. Ehelyett azt javasoljuk, hogy a tantárgyfelvételi és vizsgalehetőségek számának meghatározása intézményi hatáskörben, így a tanulmányi és vizsgarend keretében történjen, amelyben a hallgatók egyetértési jogot gyakorolnak. Annak figyelembevételével, hogy a felsőoktatási törvény keretet határoz meg az alábbiak szerint:
– a vizsgaalkalmak száma legalább 4, legfeljebb 9;
– a tanegység/tantárgy/kurzus felvétel legalább 3, legfeljebb 4 legyen (A vizsgaalkalmak lehetőségének felhasználása a hallgató döntése.).
Minden, a felvételi eljárással és a tanulmányok folytatásával kapcsolatos változtatást csak a megfelelő felkészülési idő biztosításával tudjuk elképzelni.
A felvételihez előírt középfokú komplex nyelvvizsga követelményét csak abban az esetben tudjuk támogatni, ha a közoktatás megfelelő feltételeket teremt azok teljesítésére. Ugyanakkor a rendszer különösen kiemelt figyelmet fordít a szociálisan hátrányos helyzetű diákok megfelelő, tehermentes felkészítésére.
Nem tartjuk indokoltnak a felvételi eljárásban a szakok választásának számszerű korlátozását, mert azt a tanszabadság indokolatlan szűkítésének tekintjük.
Érdekképviselet
A szenátusok és a kari tanácsok az universitas szellemiségét megtestesítő, döntéshozó testületek, ezért összetételük az egyetemi és főiskolai polgárok egyenlőségén kell, hogy alapuljon. Az intézmények legfelsőbb fórumain ezért minden képviselőt egyenlő jogok illessenek meg.
Szükséges, hogy a hallgatók továbbra is legalább 50%-os képviselettel rendelkezzenek az őket közvetlenül érintő ügyekben eljáró bizottságokban, hiszen e testületek kompetenciáját éppen ez képes a leginkább biztosítani.
A kari tanácsok hallgatói képviselői arányát önállóan, a szenátusi képviselet mértékétől függetlenül kell meghatározni, ezzel is hangsúlyozva az egyetem valamennyi szintjére kiterjedő demokratikus részvétel fontosságát. A jelenleg hatályos képviseleti arány csökkentésére irányuló törekvés előtt értetlenül állunk.
A rendszerváltást követő két évtizedben kulturált párbeszéden alapuló érdekegyeztetés alakult ki, melynek egyik garanciája a hallgatói kérdésekben gyakorolt egyetértési jog. Ennek elvétele az eddig jól bevált együttműködésen alapuló konstruktív döntéshozatalt veszélyezteti. A hallgatói érdekérvényesítés új, Nyugat-Európában bevett módszerei, mint például az egyetemfoglalás jelenhetnek meg.
Felhívjuk a döntéshozók figyelmét arra, hogy a felsőoktatás rendszerével kapcsolatos bármilyen módosítást csak felmenő rendszerben lehet bevezetni.
Amennyiben a nyilatkozatunkban leírtak nem teljesülnek és az oktatási államtitkárság továbbra sem kezeli tárgyalópartnerként a felsőoktatás fontos szereplőit, így a felsőoktatásban részt vevő hallgatókat képviselő egyetlen legitim és független szervezetet, a HÖOK-ot, minden demokratikus eszközzel élni fogunk a jelenlegi hallgatók és a jövő generációk érdekében.
Pécs, 2011. október 1.
Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája
Közgyűlés
