Az ELTE és a BEAC együttműködéséről, a sportélet fellendítéséről és a hallgatók egyetemi kötődéséről beszélgettünk Simon Gáborral.
Az alapszabály módosítása után az ELTE nyolc karának hallgatói képviselői, az EHÖK elnöke, számos egyetemi vezető és oktató tagja ezen túl a BEAC elnökségének. Miért volt szükség a módosításra és ez az összefogás milyen lehetőségeket teremt?
Alapvetően azért szerettük volna megoldani a kérdést, mert két egyesület az egyetemen fölösleges. Rengeteg dolgot párhuzamosan, vagy közösen csináltunk. Az ELTE SE-t 2008-ban azért hoztuk létre, mert az egyetemnek kellett valamilyen egyesületi forma – a BEAC-ban akkor nem volt „ELTE barát” a vezetés. Azóta eltelt 3 év. A BEAC-ban rengeteg változás történt, az ELTE SE kezdett felpörögni, ezért kellett megtenni ezt a lépést, hogy a két egyesületet összevonjuk. Ez egy jó lehetőség mindkét félnek. A BEAC-ra ráfér egy kis vérfrissítés, az ELTE-re pedig az universitas szellemében a sportélet felfuttatása, egyúttal mint szolgáltatás a hallgatók felé. Fiatalítani szeretnénk a clubot, ez az egyik alapszabály változás. A gyökerekhez térünk vissza, ahol BEAC elnökségét hallgatók és oktatók alkották. A lényeg az egészben az, hogy az energiákat, amiket eddig mindenféle irányba elszórtunk, azokat most összeszedtük, a párhuzamosságokat pedig megszüntettük, így elkezdődhet egy eredményesebb és hatékonyabb közös munka, ELTE-BEAC módra.
Hogyan kívánjátok népszerűsíteni az egyetemi sportot?
A tisztújító küldöttgyűlés után egy héttel volt az ELTE Sportkampány, gálameccsel és mindenféle sportági bemutatóval, ami egy jó lehetőséget adott mind a BEAC, mind az ELTE SE szakosztályainak arra, hogy sportági bemutatókat tartsanak és hirdessék a lehetőségeket. Nyitottunk a hallgatók és a kerületi sportolók irányába, és az ELTE gyakorló iskolái felé is vannak tervek. Olyan kapcsolatot szeretnénk kialakítani velük, amire eddig még nem volt példa. A cél, hogy a sporton keresztül is megismerjék az egyetemet, ami egyúttal a szabadidősport és a tömegsport népszerűsítésére is jó alkalom.
Végig jártuk az összes gólyatábort, ott voltunk a kollégiumi és szakos beiratkozásoknál, kari napokon és a kampuszokon is jelen vagyunk, SportKisokos elnevezésű kiadványunk és az ElteOnline-ra költöztetett honlapunk naprakész információkkal, vonzó külsővel megfelelően csalogatja a hallgatókat a sportpályákra. A sportnépszerűsítéssel úgy állunk, hogy jelenleg a 34 sportösztöndíjasunk edzései többszörösen túltelítettek. Az egyetemvezetés felé jeleztük is az igényeinket, hogy a hallgatók kiszolgálása érdekében további fejlesztéseket, változtatásokat kell eszközölni.
„Egy széles tömegbázisú egyetemi tömegsport, valamint az ebből kinövő egyetemi versenysport kialakításhoz kíván biztos szakmai hátteret nyújtani a hallgatóknak” – áll a BEAC sajtóközleményében.
Ez elsőre ellentmondásosnak tetszhet, mert a BEAC eddig az élsportra helyezte a hangsúlyt. Az atlétáktól kezdve a kosárlabdázókig, ők mind első osztályú sportolók. Viszont azzal hogy a most az egyetemet, mint partnert szeretné megnyerni, a szabadidősportok, a tömegsportok felé kell nyitnia. Az ELTE SE szakosztályoknál, a sportösztöndíjasoknál és a szakosztály vezetőinél szinte mindenhol a szabadidősport az első. Alapvetően mindenki amatőr szinten sportol. A BEAC-nál viszont inkább az eredmények, az „érem centrikusság” volt mindig is fontos. Most viszont a BEAC-os szakosztályoknak is észre kell venni, hogy a jövő abban van, ha nyitnak az ELTE-s hallgatók felé is. A szabadidősport és a versenysport egymás nélkül nem működik, ezt is tudnunk kell, amikor a BEAC jövőjéről beszélünk. A sportot a verseny viszi előre. Akár amatőrökről, akár a hivatásosokról van szó. Szükség van azokra a példaképekre, akik a BEAC-ban élsportolók és emellett az ELTE hallgatói, mint például az atléta Csere Gáspár, vagy a triatlonista Kiss Gyula.
Milyen fejlesztések várhatók a közeljövőben?
A két megépült műfüves pálya, körülbelül a 90-es évek óta sajnos az első komoly – befejezett – ELTE sport infrastruktúra fejlesztés. De van lehetőség továbbiakra. A 2011. júliusában érvénybe lépő társasági adókedvezményről szóló törvény sok lehetőséget rejt magában, ha az ELTE felismeri annak fontosságát. A cégek nyereségük egy bizonyos részét sporttámogatásra költhetik. Az így befizetett adót e rendszeren keresztül eljuttathatják sportegyesületekhez. Az első pályáztatási időszak lezárult, az ELTE SE és a BEAC is beadta több látványsportágra a pályázatait: labdarúgás, kosárlabda. A jégkorong, kézi- és vízilabda is működik az öt kiemelt sportág közül, de mind különböző szinten. A két legsikeresebb a labdarúgás és a kosárlabda, illetve a harmadikként a kézilabda, amit szeretnénk minél jobban felfejleszteni. A jégkorong és a vízilabda azért nehéz, mert egy olyan létesítményünk sincsen, amiben űzhetnénk. A három teremsportág gyakorlására van lehetőség a Bogdánfy úton. Ez egy olyan támogatási lehetőség, amit az egyetemnek meg kellene lovagolnia. Rengeteg dologra lehet pályázni. A lényeg, ha az egyetem partner és meglátja ebben a lehetőséget, akkor kis befektetésből nagyot profitálhat: akár csarnokfelújítást, vagy például az ELTE rektorának programjában is szereplő kari sportterek kialakítását. A következő pályázati kiírás tavasszal lesz, és azon erős lobbival és erős pályázattal kell, hogy részt vegyünk.
A másik projektünk, hogy minél több sportolási lehetőséget telepítsünk a kollégiumokba, ahol a hallgatóinkat még intenzívebben tudjuk elérni. Ezen kívül szeretnénk a hallgatókat, mint szurkolókat is kihozni a sporteseményekre. A 2011/2012-es tanévben számos sporteseménynek lehetünk tanúi majd hétről-hétre: férfi és női kosár, futsal és kézilabda mérkőzések lesznek Budapest I.osztálytól egészen a nemzeti bajnokságok első osztályáig. Ezekre a hallgatók azért jönnek el szívesen, mert az egyetem csapatának szurkolhatnak. Ez remek ELTE közösségépítő és identitásképző program. Többek között ezért szeretnénk beindítani a HÖOK-kal közösen egy országos egyetemek közötti bajnokságot két sportágban. Saját tapasztalatom is, hogy egy-egy ELTE-BME rangadó például komoly presztízskérdés. Ez is egy jó lehetőség lenne a sport népszerűsítésére.
Milyen feladatok várnak még rátok az ELTE-BEAC együttműködéssel kapcsolatban?
Az egész egyesület arculatát ki kell találnunk: hogyan lesz ez a hallgatók számára vonzó? Az, hogy a hallgatók BEAC-osok legyenek és legyen egy kötődésük, elég nehéz feladat, mert az ELTE-s kötődés sincsen meg mindenkiben. De mi azt tűztük ki célul, hogy a sporton keresztül megváltoztassuk azt az állapotot, hog sokan egyszerűen csak ide járnak egyetemre és nem élik át olyan minőségben az ELTE-s létezést, ahogy azt lehetne.
Simon H. Dóra
ELTE Online
