9

cikk

Zene, tudomány és képzőművészet fúziója – az ELTE, a METU és a Zeneakadémia közös bemutatója

Érzelmek egy nonfiguratív ábrán és a zenében, társasjáték a biodiverzitásról, mesterséges intelligencia, fraktálok, a nyelvi gén evolúciója művészeten keresztül elmesélve. Gyertek el az első tudományos összművészeti műhely bemutatójára az ELTE, a METU és a Zeneakadémia szervezésében!

„Ahogy a munkaidő-csökkentés a médiában megjelenik, az sokszor egy vicc.” – Nagyinterjú Antal Miklóssal

Ötven év sem telt azóta, hogy Magyarországon kormányrendelet született a szabad szombat bevezetéséről, mégis olyan természetes számunkra a jelenlegi „nyolc óra hétfőtől péntekig” rendszer, hogy igazi szenzációként mutatja be a média, ha valahol kísérletet tesznek a négynapos munkahét bevezetésére.

Késelés villával: választási különkiadás!

Rendkívüli alkalom a Késelés Villával kulturális vitaestsorozat következő eseménye. Márciusban Inkei Péterrel, az ellenzéki összefogás kulturális szakpolitikai vezetőjével beszélgetnek az est házigazdái – Csete Soma és Vida Kamilla.

Titkolózók, passzívak, politikai elit, Oroszország, Soros-alapítvány – kire szavazunk és kitől félünk?

Hogyan függ össze a baloldaliság és a jobboldaliság a jövőtől való félelemmel? Kitől fél a magyar társadalom? A bevándorlástól, a világjárványoktól, vagy az oktatás összeomlásától? Mit gondoltunk pár hónappal ezelőtt Oroszországról? Tavaly év végén egy átfogó „pillanatkép” készült a magyar társadalom helyzetéről, egy olyan 5000 fős, nagymintás kutatás, mely 2015 és 2018 után immár harmadjára térképezi fel nagy részletességgel a magyar választópolgárok szociológiai-politikai látásmódját – ezúttal a közelgő választások előtt.

„Bárki folytathat pártpolitikát, csak nem a szakkollégium nevében.” – Interjú Krafcsik Norberttel, a Bibó István Szakkollégium választmányi elnökével – Az ELTE szakkollégiumai III.

Magyarország legrégebbi jogász-politológus szakkollégiuma a szocialista pártállam idején alakult, és rendkívüli módon, a Magyar Népköztársaság éveiben a tabukat áttörő szabad politikai-szociológiai gondolkodás jelképévé vált. A kritikus és demokratikus véleménynyilvánítás korlátok nélküli gyakorlása mellett a rendszerváltás idején a szakkollégium legfőbb szerepe már a politizálás kereteinek újjáalkotása volt: a mai politikai életben aktív pártpolitikusok, fontos állami tisztségeket viselő jogászok kezdték meg itt politikai pályafutásukat. Mit jelképez 2022-ben a Bibó, hogyan viszonyul most a politikához a közösség és milyen előítéleteket aggattak rá az elmúlt évtizedek? Hogyan él együtt a politológus és a joghallgató? Hogyan vészelte át eddig a szakkollégium történelmének első világjárványát? Mi történik, ha felveti valaki a koliban a 2022-es választások kapcsán gyakran emlegetett „feles alkotmányozást”, a parlamenti képviselők ötven százalékával támogatott alkotmányozás ötletét?

Amikor a textiltervező, az alkalmazott matematikus és a zeneszerző közösen alkot… új műhely az ELTE TTK-n!

Napi kilenc-tíz órát felölelő szakirányú elfoglaltság, tanrend és tanulás mellett nemcsak új inspirációt nehéz szerezni, de fennáll a veszély, hogy az ember elszeparálódik saját szakterületével együtt minden mástól és mindenki mástól, ami és aki kívül esik választott pályája körein. A valóságban ezzel szemben nincs elválasztva a művészet és a tudomány, sem a forma és a jelentés: a hangoknak ugyanúgy jellemzője egy fizikai törvény, mint hogy katarzist okozhatnak egy zenemű által.

Madáragyról, Magyarországról, Brüsszelről

Miért vizsgálják egy orvosi egyetemen az énekesmadarak szerelmi életét? Mit tanulhatunk a madárénekből? Mit él át egy nyugat-európai kutató több évtized alatt Magyarországon? Dr. Catherine Montagnese a Semmelweis Egyetem madáragykutató biológusa. Francia származású, de az észak-afrikai Algériában született, kutatott Bordeaux-ban, Londonban, Oxfordban, és végül a 90-es években a budapesti Semmelweis Egyetemen kötött ki. Jelenleg is rutinszerűen ingázik Belgiumban élő családja és magyar kutatócsoportja között. A szeptemberi tanévkezdés előtt ültünk le beszélgetni.

„Ha van gyilkostípus, amelyet zsigerből utálok, az az, aki azért lett pszichopata, mert nem szerette az anyukája.”

Írni az erőszakról, olvasni róla és átélni azt – mennyire van tudatában az ember a valóságnak, mikor ezek közül bármelyik is a napja része? A krimi és nők elleni erőszak rejtélye című online beszélgetést hallgattuk…

A krimi és nők elleni erőszak rejtélye

Online eseményen tekinthetünk bele a krimiirodalom kulisszatitkaiba, ahol a kérdés a nők elleni erőszak rejtélye a könyvek lapjain, és a rejtély kapcsolata a valósággal. Papp Szilvia Márta írása. A krimiirodalom legváltozatosabb darabjaiban újra meg újra…