Sokan istenként tekintenek rá, másoknak nem reggel a reggel nélküle, sőt, van, aki teljes értékű életet él, és nem hiányzik neki. Mi is ez? A koffein, melyet a legkülönbözőbb formákban, a legkülönbözőbb indokokkal juttatunk a szervezetünkbe, különösen a vizsgaidőszakban divatos ez a serkentőszer. Viszont jó, ha tisztában vagy néhány dologgal! Káros szenvedélyeink című cikksorozatunk első részében megmutatjuk nektek ennek pozitív és negatív oldalát is, Ágoston Csilla, a PPK egyik oktatójának segítségével.
A koffein egyike a leggyakrabban tanulmányozott élelmiszer-összetevőknek. Ez egy xantin alkaloid, ami olyan különféle növényekben található meg, mint a kávé- és kakaóbabok, tealevelek, guaranabogyók és a kóladió…
Biológiailag az elfogyasztás után hogyan hat a koffein a szervezetünkre?
„A koffein egy stimuláns hatású pszichoaktív szer, azaz gyorsítja a központi idegrendszerünk működését, növeli az éberséget és az aktivitást. Ilyen szempontból a koffeinnel rokon hatású anyag például a nikotin is. Egy 2005-ös kutatásban vizsgálták ausztrál kutatók, hogy hogyan hat a koffein – placebóval összehasonlítva – egészséges emberek szervezetére. Azt találták, hogy a koffein hatására nő a bőrellenállás, és csökken a nyugalmi állapotra jellemző alfa-hullámok előfordulása az agyban, tehát a koffein valóban növeli az éberségi szintet. Ugyanakkor – a közhiedelmekkel ellentétben – a koffein nem vagy csak kevéssé befolyásolja a vérnyomást egészséges személyeknél.”
Melyik a legkárosabb és a „legegészségbarátabb” koffeinbeviteli mód? Esetleg milyen alternatívákat ajánlana az egyetemisták számára?
„Ez nehéz kérdés, hiszen a koffein hatása sok mindentől függ. Egyrészt a koffeint sokféle formában be lehet vinni a szervezetbe: koffeint tartalmaz a kávé, a tea, az energiaitalok, a kóla és kisebb mennyiségben a csokoládé. A kávé- és teafogyasztásnak nagy múltja van az emberiség történetében, és egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a kávéfogyasztásnak vannak bizonyos egészségi előnyei: a mérsékelt kávéfogyasztók tovább élnek, valamint a koffein valamelyest védőhatást mutat a demencia kialakulásával szemben. Egy sanghaji kutatás kimutatta, hogy a rendszeres zöldtea-fogyasztók körében alacsonyabb a vastag- és végbélrák kockázata. Természetesen fontos a mérték: a fokozott koffeinfogyasztás növelheti a szorongást, és megnehezíti az alvást, valamint megjelenhetnek a koffein-túladagolás tünetei, például a heves szívverés, nyugtalanság, ingerlékenység, hányinger, esetenként pánikroham. A kávéval és teával ellentétben az energiaital-fogyasztással kapcsolatban nem találtak pozitív egészségi hatásokat az eddigi kutatások, inkább a negatív hatásokra hívják fel a figyelmet. Például a serdülőkori és fiatal felnőttkori energiaital-fogyasztással kapcsolatos problémák közé tartozhat az aritmia, görcsrohamok, a 2-es típusú diabétesz kialakulásának nagyobb esélye (cukrot is tartalmazó energiaitaloknál) és a koffeinmérgezés. Magyarországon, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal statisztikái alapján a 2011-es év utolsó két hónapjában 123 olyan rosszullétet regisztráltak, amely az energiaital-fogyasztáshoz kapcsolódott.
Összefoglalva tehát azt mondanám, hogy számít a koffeintartalmú ital típusa – a kávé és tea egészségesebb alternatívának tekinthetők az energiaitalokhoz képest –, a fogyasztás mértéke – általában a mérsékelt koffeinfogyasztáshoz kapcsolódnak pozitív egészségi következmények – és természetesen az egyéni érzékenység is: vannak, akik sokkal hamarabb megérzik a koffein stimuláns hatásait, ami részben genetikai különbségekkel magyarázható.
És hogy mit ajánlanék az egyetemistáknak? Egy kicsit azt mondanám, amit az ÁNTSZ is: “mozgás, gyümölcs, nevetés”. Mert bár a koffein egy ideig biztosíthatja a „pörgést”, ennek hosszú távon ára van: akinek a szervezete hozzászokott a koffeinhez, azok számára a napi koffeinadag már leginkább a koffeinmegvonás miatti fáradtság csökkentését szolgálja. A mindennapi energia megőrzését az segíti a leginkább, ha odafigyelünk a kiegyensúlyozott étrendre, a megfelelő mértékű mozgásra és – bár vizsgaidőszakban ez emberpróbáló feladat lehet – a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra.”
Hallani lehet arról is, hogy a kávé védő hatású lehet a 2-es típusú cukorbetegséggel, a Parkinson-kórral és a májbetegségekkel (cirrózis és hepatocelluláris karcinóma) szemben. Szakérőnk erről így nyilatkozott:
„Egy átfogó tanulmány szerint, amely számos, a koffeinfogyasztás és a 2-es típusú diabétesz kapcsolatát vizsgáló kutatás eredményeit összegzi, a koffeinfogyasztás mértékével egyenes arányosságban csökken a 2-es típusú diabétesz kialakulásának esélye, méghozzá nagyjából minden két elfogyasztott csésze kávéval 12%-os csökkenés mutatkozik. Fontos azonban megjegyezni, hogy a cukros üdítőitalok – függetlenül a koffeintartalomtól! – növelik a 2-es típusú diabétesz kialakulásának esélyét egy, az Egyesült Államokban végzett kutatás szerint.
A Parkinson-kór kialakulásának esélye is valóban alacsonyabb a koffeinfogyasztók körében a nem fogyasztókhoz képest, bár a hatás enyhébb nőknél, bizonyos hormonális kezelések esetén. Ezekből az eredményekből kiindulva olyan kísérletekbe kezdett néhány kutatócsoport, amelyekben azt vizsgálják, hogy a koffein alkalmas lehet-e a már kialakult Parkinson-kór bizonyos tüneteinek (pl. napközbeni álmosság) csökkentésére.
A májbetegségek kapcsán a kutatások arra utalnak, hogy a kávéfogyasztók körében alacsonyabb a májchirrosis előfordulása, de ezt az összefüggést más koffeintartalmú itallal kapcsolatban nem mutatták ki, a nem alkoholos steatohepatitisben szenvedők körében pedig gátolhatja a betegség súlyosbodását a rendszeres kávéfogyasztás. Két egészen friss, 2015-ös kutatás szerint azoknál, akik több kávét vagy teát fogyasztanak, alacsonyabb a hepatocelluláris karcinóma kockázata, ha pedig alaposabban elemezzük az összefüggést, akkor erőteljesebb a védőhatás a koffeines kávé fogyasztása esetében, a koffeinmenteshez képest.”
A horatiusi alapelvek egyike, az arany középút tehát itt is érvényes. Fontos, hogy tudjunk mértéket tartani!
Végül pedig, néhány gyakran fogyasztott ital koffeintartalma: 
- eszpresszó: 60-85 mg
- hosszúkávé: 120 mg
- instant: 60 mg
- cappucino: 70-80 mg
- koffeinmentes kávé: 3 mg alatt
- tea: 30 mg
- kakaó vagy forró csoki: 4 mg
- energiaital: 60-75 mg
Forrás: link
Kép: www.demotivalo.net, addictus.blog.hu, humoroskepek.hu, www.interscope-productions.co.uk
