Nógrádi György jött, minden kérdésre válaszolt, majd távozott. Röviden így foglalható össze a Joghallgatók Önképző Szervezete által szervezett kedd esti előadás, amely az Európa jelenét és jövőjét is meghatározó migránskérdéssel foglalkozott. Az esemény fő célja egy szakmai szempontú elemzés volt, valamint a lehetséges következmények latolgatása, továbbá az, hogy szélesebb körben nagyobb érdeklődés és problémamegoldási szándék is övezze az ügyet.
A Joghallgatók Önképző Szervezete az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának legifjabb jogszakmai szervezete. A JÖSz a szakkollégiumi hagyományok mentén törekszik elérni célját; a szakmai önképzéshez tartozik a már hagyományosnak mondható szemeszterköszöntő előadás is, melynek idén “Bevándorlás – A Nyugat alkonya?” volt a címe. A hallgatóság Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőnek tehette fel kérdéseit a menekültkérdéssel kapcsolatban. Az esemény igen népszerűnek bizonyult, a szervezőknek már napokkal korábban korlátozniuk kellett a részvételi regisztrációt, hogy minden jelentkezőnek tudjanak helyet biztosítani.
Az esemény előadás volt, bár a szervezők eredetileg vitát terveztek, de a vitapartner végül nem tudott eljönni. A hallgatóság kis papírokra írva tehette fel kérdéseit a szakértőnek, tehát arra nem volt lehetőség, hogy a résztvevők és az előadó között párbeszéd, vita alakuljon ki – a közönség Nógrádi hol személyesebb, hol szakmai jellegű válaszaival lett gazdagabb.
A bevezető után érkeztek a közönségből a kérdések, amelyek sokféle irányba terelték az előadást. Több olyan kérdés is érkezett, amelyet a sajtó a hetekben igen felkapott, mint például: lehetséges-e az, hogy több mint négyezer terrorista lépte át a határt a menekültekkel együtt? Nógrádi György állítása szerint senki sem tudja, jelen pillanatban hány terrorista tartózkodik a migránscsoportok között, az viszont biztos, hogy a titkosszolgálatok sokkal erősebben együttműködnek, mint máskor. Azt is fontos látni, hogy Európában elsőgenerációs bevándorló még nem követett el terrorcselekményt, tehát óvatosan kell bánni a sajtó szenzációhajhász kijelentéseivel, amelyek semmiképpen sem bizonyító erejűek. Továbbá azt is látni kell, hogy az Iszlám Állam stratégiája változóban van; manapság nem terrorszervezeteket kell keresni Európában, hanem magányos terroristákat, akiket az internet segítségével képeznek ki. Az ilyen személyeket (egy-egy terrorszervezettel szemben) szinte lehetetlen leleplezni.
Egy hallgatóban felmerült a kérdés: Magyarország a radikálisabb eljárásai miatt lehet-e a későbbiekben egy esetleges merénylet központja? Nógrádi szerint erre ma senki sem tudja a választ, aki meg igen, az nem hajlandó válaszolni, így sajnos a közönség sem lett okosabb ez ügyben.
Felmerült egy olyan kérdés is, amellyel gyakran vádolják a menekülteket: veszélyt jelentenek-e a betelepülő muzulmán férfiak az európai nőkre? A szakértő szerint ez egy igen nehéz ügy, ugyanis az Európába érkező muzulmánok egy egészen más kultúrával rendelkeznek, ahol mások a szexuális szokások, és más a nő megítélése is. Azt is figyelembe kell venni, hogy a menekültek nagy része nem azt kapja, amire számít. Autót, állást és lakást remélnek, de gyakran évekig tömegszállókban kell meghúzódniuk, melyek az indulatok radikalizálódásához vezethetnek.
Izgalmas kérdés, hogy a magyar határzár újabb vándorlási útvonalat implikál-e. Nógrádi szerint az embercsempészek már most tudják, hogy három nap múlva mi lesz a legbiztonságosabb útvonal. Jelenleg az embercsempészetben hatalmas pénzek vannak, nagy szükség lenne egy egységes európai fellépésre a csempészettel szemben, mondta.
Ezen kívül sok érdekes kérdés érkezett még Nógrádi Györgyhöz, melyek úgy nyertek volna igazán értelmet, ha vitaszituáció is alakulhat köréjük, erre azonban – ismeretlen okokból – nem adtak lehetőséget.
Galériánk itt érhető el.
Kép: Poósz Patrik, ELTE Online
