AZ ELTE Hallgatói Önkormányzata nyilvános vitát rendezett az ELTE ÁJK-n a konzisztórium és az egyetemi autonómia kérdésében. Először egy előadást hallhattunk a konzisztórium intézményéről, majd kerekasztal beszélgetésen vitatta meg a témát Palkovics László, Lovász László, Bódis József és Gulyás Tibor.
A rendezvényen először Zaránd Péter, az ELTE Hallgatói Önkormányzatának elnöke köszöntötte a megjelenteket, felvezetve a várható programot.
Ezek után egy előadást hallhattunk Fábri Györgytől, az ELTE egyetemi docensétől az egyetemi autonómiáról. Az előadás címe A kellemetlen egyetemi autonómia, Fábri szerint időről időre meg kell küzdeni az egyetemi és tudományos autonómiáért. Az egyetemi autonómia szabályozása letisztázott hazánkban, viszont az egyik pont, amely szerinte a vitán mindenképpen fel fog merülni az az intézmények szerepe az egyetemek körül, amelyek korlátozzák az intézmény autonómiáját, mint a konzisztórium. Az Egyesült Államokban és Németországban működő rendszer az intézmény kutatói munkáját nem akadályozza, de erős garanciák kellenek ehhez. Náluk a fenntartói érdekérvényesítési normák és kultúrájuk tartalmazza hogy milyen autonómiákkal tudnak együttműködni partneri viszonyban, ez itthon nincs meg.
Fábri különböző ellenhatásokat ismertetett, amik az autonómia ellen vannak: a menedzserizmust, amely szerint az egyetemet úgy kell vezetni mint egy vállalatot, a pártpolitikai túlhatalmiságot, ez a politikai demokrácia kiterjesztése. Véleménye szerint az egyetem és tudomány nem demokratikus, értékeken alapul. Az elszámoltathatóság, amely a költséghatékonyság elemeinek ráerőltetése, itt kiemelte a közbeszerzések használatát. A frusztrált gazdasági érdekcsoportokat is bemutatta, akik irányítani akarják a felsőoktatást. Szerinte tovább kell lépni a munkaerő piaci szempont fontosságán és bízni a hallgatókban, szülőkben és egyetemi oktatókban, az innovációs lánc lerövidült, összekapcsolódott rendszer jött létre, amely garanciát jelent.
Beszélt az autonómia fejlődéséről az amerikai felsőoktatásban, amely sikertörténet volt. A 19.sz. végétől a 20. század közepéig alakult ki, két elem beépítésével az egyetemek szervezésének felépítésében, a német egyetemi modellből a tanszéki erős autonómiát vették át, kompetitív helyzetbe tették a tanszékeket, az autonómia és verseny együtt sikert jelent, az autonómia és verseny nélküli rendszer, ami felé haladunk sikertelen. A tudomány és gyakorlat kapcsolatát kimutatásokkal szemléltette, amelyek szerint a műszaki és természettudományi képzésekre a ’70-es évek óta kevesebben jelentkeznek, az ezen való változtatás reál-rekrutációt eredményez, mivel a realitást próbálják túlfeszíteni. A következő fontos kérdés amit felvetett az volt, hogy az akadémiai világban el tudjuk-e fogadtatni a demokratikus döntéshozatal korlátozottságát. Ez a bizalmi kapcsolaton múlik, a fenntartó adja a tőkét, a kutatókban megbízik, hogy arra használják fel amire kell, hasznosan. Ez a viszony megromlott a II. vh után, ezt helyre kell állítani, nem célszerű az akadémiai intézményrendszerrel, a tudásbázissal és a nemzet legjobbjaival szembe kerülni.Nemzeti, történeti feladat, hogy a tudományos műveltség erősebb legyen, nemzeti felelősség erősíteni a tudomány pozícióit. Borús, szkeptikus gondolatokkal zárta előadását, a mindenkori felsőoktatási kormányzatokkal szembeni bizalmatlanság és rossz kapcsolat, a Bologna rendszer rossz átvétele és korrekció hiánya és az oktatók alulfizetettsége, illetve a kancellár helyzete a konzisztórium bevetésével.
Rövid szünet után kezdődik a vita, Pozsár-Szentmiklósy Zoltán moderálásával. A résztvevők a Magyar Tudomány Akadémia elnöke Lovász László, a Magyar Rektori Konferencia elnöke Bódis József, Palkovics László felsőoktatási államtitkár és a Hallgatói Önkormányzatok Konferenciájának elnöke, Gulyás Tibor.
19:08 Pozsár ismerteti a vita szabályait, 4 percben válaszokat vár, 1 percben lehet egymásra reagálni. Első kérdés az egyetemi autonómia fogalmára kérdez rá. Lovász szerint az egyetemek legfontosabb autonómiája, hogy eldöntsék mit akarnak tanítani, nem ért egyet a szakok akkreditációjának menetével, megkötik az egyetemek kezét. Legfontosabb, hogy új szakokkal, tanítási módszerekkel kísérletezhessenek, oktatókat, professzorokat az egyetemek saját maguk nevezhessék ki. Bódis szerint az alapja az lenne az autonómiának ha az egyetemeknek lenne saját vagyona, ez nem működik hazánkban csak vagyonkezelők. Gazdasági önállóság talaján tudja kivitelezni és megtervezni összes funkcióját. Palkovics kiemeli az autonómiához tartozó felelősség fontosságát. Gulyás számára az egyetem önkormányzása az autonómia alapja, a szereplők közös munkája, közösen megállapított szabályok mentén.
19:17 A következő kérdés az , hogy az egyetemek irányításszerkezetében van-e olyan funkció, amelyet pótolni kell, a konzisztórium témája felé haladva. Az államtitkár szerint a felsőoktatási stratégia ezt bemutatja, az egyetemek környezetével való kapcsolata lehet problémás, itt megemlíti, hogy a vállaltok kis része rendelkezik egyetemi kapcsolatokkal. A tudás birtokában azzal is foglalkozni kell, hogy mit kezdünk ezzel a tudással. Bódis elfogadja az előtte elhangzott kritikát, de hozzáteszi, hogy régebben szakképzési forrás működött, de ez el lett törölve, a helyzet romlott. Ki kell szolgálni a társadalmi elvárásokat, szükség van mérnökökre, de humán tudományokban jártas emberekre is. Az Akadémia álláspontját is képviselve fontosnak tartja, hogy egyetemekről a tehetséges oktatók, kutatók elhagyják az intézményeket. Nehéz helyzetben vannak, oktatniuk kell, adminisztrációs munka is vár rájuk, így kutatni kevesebb idejük van, az egyetemeknek ezen a problémán kellene javítaniuk. A HÖOK elnöke a kommunikáció, párbeszéd és kommunikáció elengedhetetlen szerepét emeli ki.
19:27 Elértünk a konzisztórium témájához, a kérdés tanácsadói szervezet, képviseleti szervezetként működik a piac felé vagy döntéshozó, fenntartói szervezetként? Palkovics szerint a tanácsadói szerepet el kell látnia, kapcsolattartóként is működnie kell, de döntéshozóként nem feltétlenül. Operatív kérdésekben nem hoz döntést, amik az intézmény mindennapi problémáit érintik, így tehát stratégiai szervezet a konzisztórium. Lehetőséget kínál a rektornak, szenátusnak hogy egy problémát vitassanak meg, amelyről később a szenátus dönt. Gulyás visszanyúlik ahhoz, hogy október 21-én látták először az felsőoktatási törvénymódosítási javaslatot, amely tartalmazta a magisztrátum és konzisztórium létrehozását, amely teljesen átalakítja az intézményi felépítést. A Magyar Rektori Konferencia anyaga és ezek után ők is olyan szervezetben gondolkodtak, amelyek az egyetem organizációját tiszteletben tartja és ha a fenntartónak más elképzelése van, az ettől külön álló szerv legyen, összességében tanácsadóként tekint rá. Bódis nem tartja döntéshozó szervnek, tanácsadó és külső környezettel kapcsolattartóként kell működnie. Szeretné tisztázni a sajtóban megjelent híreket, miszerint az MRK szerette volna a konzisztóriumot. Mindvégig tiltakoztak az ellen, hogy legyen egy személy az egyetemen, aki a legfőbb testülethozók véleményét felülbírálhatja, így jött létre a konzisztórium testületének ötlete, de nem tartja szerencsésnek az elnevezést. Fábri véleményével ellentétben egy személy vétójoga helyett tanácskozó testületként tekint rá. Lovász László szerint az egyetemvezetés felé csatornázza be a társadalom és kormány felől érkező elvárásokat, illetve kifelé képviseli az intézményt, így tanácsadó testület. A véleményezési jogot emeli ki, kötelező kikérni a véleményüket bizonyos témákban, ha pedig ezek nem egyeznek akkor előre szabályozni hogy kinek a véleményét kell figyelembe venni. Fontos szempont a testület összetétele.
19:46 Pozsár rámutat a személyi garanciák fontosságára és ennek alkotmányossági kérdésére. Az utolsó moderátori kérdés pedig, az Alkotmánybíróság szerinti tudományos szabadság meglétére kérdez rá, amely akkor valósulhat meg ha a végrehajtó hatalommal szemben autonóm. Megfelel-e ennek a konzisztórium most ismert tervezete? Palkovics a tanácskozói funkciót emeli ki és hogy a gazdasági tanácsok közül nem mindegyik tudta jól ellátni feladatait. A világ egyetemei is ebbe az irányba haladnak. Kikerültek az alkotmányossági aggályokat érintő részek. A HÖOK elnöke elmondja, hogy ők egyértelműen jelezték ezzel kapcsolatos véleményüket, szerinte fontos lenne meghagyni az intézmények autonómiáját a rektori kérdéskörben. Bódis örül hogy kikerült ez a kérdés a konzisztórium hatásköréből. A tudományos oktatás terén szerinte megvan az autonómia, az más dolog hogyan tudják ezt érvényesíteni, szabályozás tekintetében ez megvan, elindultak a javulás irányában, de sok minden hiányzik még.
19:54 A közönségből jönnek most kérdések, az első az államtitkár úrhoz szól. Miért nem az egyetem vezetőiből áll a konzisztórium, a szakemberek hogy fognak benne megjelenni?
A szenátusban szakemberek és egyetem emberei ülnek, a konzisztórium összetétele még nem végleges, egyetemek, hallgatók és külső környezet által javasoltakat figyelembe fogják venni. Bódis elmondja hogy határozott javaslatuk az, hogy az intézmény által javasolt emberek közül legyenek a delegáltak kinevezve.
19:56 A következő kérdés a HÖOK elnökhöz szól, hogy a konzisztórium hogyan szolgálja a hallgatók érdekeit, a hallgatói tagságon kívül?
A kinevezést emeli ki Gulyás, amelyben az MRK elnökkel egyetértve a hallgatók és egyetemvezetők véleményét is figyelembe kell venni a delegálási rendszerben.
19:58 Bódishoz szól a következő kérdés, az MRK védené az egyetemek érdekeit, ezzel viszont hogyan fér össze a konzisztórium?
Az elnök úr visszatér az előzőekben elmondottakhoz, a delegáltság fontosságához és tanácsadói, intézményt segítői funkciójához a testületnek.
19:59 A következő kérdésben felvetik a pódiumról a nők hiányát, Pozsár szerint ez nem a szakértelmük hiányát jelenteni csak a szervezők a meghívott személyeket gondolták legaktuálisabb részvevőknek.
20:00 Palkovicshoz szól a kérdés, a kancellár és konzisztórium hogyan működik majd együtt? A testület a kancellár szerepének hibája miatt született meg?
A kancellár elődöntési jogot gyakorol a rektori döntések felett, egyetértési jogot vár el a kancellártól és a testülethez delegálja. zeneakadémia kancellárja is felmerül a közönségből
20:02 Továbbra is az államtitkárt kérdezik, a konzisztórium hogyan választja el a gazdasági működést a kutatási területektől, amikor mindennek van gazdasági oldala?
Pont ezt emeli ki, mivel mindennek van gazdasági vonzata, de a testület nem szól bele az oktatási és kutatási tevékenységbe.
20:03 Bódishoz jön a következő kérdés: Egyes szakok gazdasági hasznosultsága hogyan mérhető?
A diplomakövető rendszert említi, ez foglalkozik ezzel a témával.
20:04 Minden résztvevőhöz szól az, hogy az ELTE konzisztóriumát milyen szakemberek alkothatnák?
Lovász szerint nem feltétlenül tudósokból kell állnia a konzisztóriumnak, a versenyszféra egyetemen végzett szereplői is betölthetik ezt a posztot, ők is fel tudják mérni az egyetem hosszútávú stratégiájának lépéseit.
Bódis megjegyzi, hogy miniszterelnök úr is itt végzett és biztosan hasznos tagja lenne a testületnek. Szerinte minden intézmény tudja, hogy kik azok az alumnik, akik hatékonyan tudják ellátni ezt a feladatot.
Az államtitkár szerint a tapasztalat és az egyetem költségvetésének megértése a lényeges, kell hogy legyen egy olyan érzéke, amely előre tudja vinni az intézményt. Az alumniság azért pozitív, mert van kapcsolata és ismeri az egyetemet.
Gulyás több utat el tud képzelni, volt hallgatók külföldi tapasztalatokkal hasznos lehet, viszont gazdasági szakemberektől és vállalati jelenléttől tart, fel kell mérni a benne rejlő lehetőségeket.
20:10 Lovászhoz szól a kérdés, hogy jónak tartaná-e, ha az MTA-nál is létrehoznának egy konzisztóriumot, amely tudomány kérdésekben hozna döntéseket?
Nem tartaná jónak, tudományos kérdésekben nem lenne jó egy ilyen döntéshozó testület, kemény felügyelet létezik az Akadémián tudományos és gazdasági kérdések döntésében is.
20:11 Kiválthatja-e az egyetem a külső környezettel való kapcsolattartó szerepet?
Palkovics szerint nem mert itthon ez nem működik, az USA-ban adományokból érkezik sok bevétel, ezeket a magyar intézmények nem tudják létrehozni törvényi szabályozások miatt sem. A konzisztóriumot egy alumni, támogató rendszer nem tudja helyettesíteni, de nem tudnak véleményezni, türköt tartani.
20:13 Félő lehet a gazdasági szereplők behozásával az autonómia sérülhet a konzisztóriumi tagokkal.
Az államtitkár szerint el kell érni hogy olyan emberek legyenek a tagok akik felelőssége és szakértelme az egyetem érdekeiben használható.
20:14 Ehhez kapcsolódó kérdés, a tagok nem kapnak javadalmazást, jogilag hogyan vonhatók így felelősségre döntéseik után?
Palkovics elmondja, hogy nem döntenek, a szenátus dönt, érdekcsoportok jelenhetnek meg így, akik az egyetem érdekeit támogatják.
20:16 Az Akadémia elnökéhez szól a kérdés, hogy van-e különbség abban hogy az MTA vagy egyetem kap ilyen testületet?
Nyilvánvaló a különbség a két hálózat között, az egyetemeknek két produktuma van, a hallgatók oktatása és a tudományos kutatás, az Akadémiánál csak a kutatás. Az egyetem közvetlenebbül kapcsolódik a társadalomhoz, ebből következik hogy a társadalom igényeinek megismerése indokoltabb és beleszólásuk is, az Akadémiánál ez máshogy működik. Az vitatható, hogy ennek konzisztórium formájában kell-e megjelennie, összeállítása nagyon átgondolt és ténylegesen nem párt vagy gazdasági érdekcsoportok hanem az egyetem érdekeinek szempontjait kell figyelembe vennie. A jogosítványok és szerkezet pontos meghatározása elengedhetetlen.
20:19 A PPP beruházásoknál a gazdasági tanácsok felelőssége volt a korábbi kormányoknál, ez hogyan működött így?
Palkovics nem szeretné megvédeni a 2010 előtti kormányzást, de elmondja hogy az egyetemek szenátusai döntöttek ebben és nem minden állami intézmény lépte meg ezeket a beruházásokat, mint ahogy az ELTE sem. Bódis elismeri hogy számos rossz döntés született akkor, de hozzá kell tenni hogy akkor nem volt más lehetőség fejlesztésre, bár hozzá teszi, hogy ő sem volt akkor még mostani tisztségében és vannak azért olyan intézmények akik bölcsen tudták kezelni és jól jártak a fejlesztésekkel.
20:24 Társasági adókedvezményt miért nem lehet az egyetemekre is kiterjeszteni?
Palkovics elmondja, javaslat volt hogy lehessen kiterjeszteni, ezen dolgoznak.
20:25 Miért van most vita a szakokról, később a konzisztórium szakokban dönthet-e?
Az államtitkár szerint nem fog dönteni ilyen kérdésekben, tárgyal az állam és az intézmény között. A szakok átalakítására azért van szükség mert 10 éve nem foglalkoztak vele. Nagy munka a tartalom átalakítása, ezen dolgoznak majd a következő hónapokban, hogy megfeleljen a mai elvárásoknak, ez az MRK feladata.
20:27 2005-ben és 2006-ban alkotmányellenesnek bizonyult irányító tanács és gazdasági tanács vezetése, most miért nem számít annak?
Palkovics elmondja, hogy nem alkotmányjogász, ők jobban meg tudják fogalmazni a választ, viszont az alkotmány azóta változott, ezért nem alkotmányellenes most.
Pozsár lezárta a kerekasztalt az idő lejártával, Palkovics felteszi a kérdést a közönségnek, hogy szeretnének-e konzisztóriumot, államtitkárként a válasza, hogy ő sem szeretne konzisztóriumot, egyetemi tanárként viszont ragaszkodna hozzá mert az intézmény jövőbeni tevékenységét szerinte segítené.
Bódis elnök úr szerint a kérdés a testület egyetértései jogát részesíti előnyben a kancellár vétójogával szemben, ami még felmerült.
Gulyás szerint alkotmányosságot szeretne a felsőoktatási autonómia megvalósulásával, a hallgatók képviseletének megoldását ha lesz konzisztórium.
Lovász egy magas szintű véleményezési joggal rendelkező tanácsadó testületet tud elképzelni, akik évente egyszer üléseznek.
20:31 Zárul véglegesen a kerekasztal és a rendezvény.
