A februári HÖOK közgyűlés utáni napokban beszélgettünk Gulyás Tibor HÖOK elnökkel a frissen elfogadott Etikai Chartáról és a Választási Kódexről, illetve az ezekhez kapcsolódó háttérmunkákról, további teendőkről.
A február 28-i közgyűlésről itt számoltunk be részletesen.
Milyen munkafolyamatok segítették elő azt, hogy a hétvégén az Etikai Charta és a Választási Kódex egyhangúan kerülhetett elfogadásra?
A munkafolyamatokat már előzetesen meghatározta a közös igény; a megválasztásomat követően pedig az őszi vezetőképző keretében workshopok dolgozták fel a témát, ahol széles körben, az intézmények bevonásával, fölmértük azt, hogy melyik intézmény pontosan milyen elképzeléseket szeretne érvényesíteni ezekben a dokumentumokban. Ez jelentős mértékben felgyorsította az egyébként is folyamatos munkát. A projektfelelősök tartották a kapcsolatot a résztvevőkkel, a kérdéseket az elnökség és a választmány is többször tárgyalta, valamint, régiós szinten, az egyes intézményekkel közvetlenül is kapcsolatba kerültünk, aminek az volt a célja, hogy egy olyan anyagot terjesszünk elő, ami minden intézmény számára a legelfogadhatóbb.
Természetesen volt olyan pont, ahol szükség volt kompromisszumokra, melynek oka, hogy minden intézmény olyan választási szabályzatot alkotott, ami az adott körülmények között a leghatékonyabb és a hallgatók érdekeit a leginkább szolgálja. Ennek következtében vannak olyan helyi szabályzatok, amik még egy ilyen általános elvrendszert is vitattak bizonyos pontokon, hiszen előkerültek olyan kérdések, amik nehezen voltak értelmezhetőek egyes választási rendszerekben. Ezeket az egyeztetések során sikerült áthidalnunk, az intézmények felülemelkedtek az egyéni érdekeiken.
Szerinted képes az Etikai Charta valódi választ adni a felmerült problémákra?
Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a dokumentum a napvilágot látott problémákra reflektálva született, viszont nem lehet minden problémát egy-egy dokumentummal kipipálni. A Charta nagyon fontos mérföldkő a szervezet és a hallgatói önkormányzatok életében, viszont emellett számos más feladatot is el kell végezni, hogy rend és rendszer legyen a szervezet egészében. Ez a dokumentum ‒ ha érvényesül, ha nem ‒ nagyon sokat fog tenni a rendszerért, hiszen már létezik, így kialakult egy viszonyítási pont. Ha ezt a hallgatói önkormányzatok házon belül nem is kezelik, és önmagától nem is működik, akkor egyes külső mechanizmusok (például a nyilvánosság) érvényre juttatják a működését.
Már a dokumentum előkészítése is nagyon fontos beszélgetéseket indított el: egész egyszerűen le kellett mindent söpörni az asztalról, és ez után kellett meghatároznunk, hogy pontosan kik is vagyunk mi ‒ kik azok a szereplők, akik részt vesznek a hallgatói érdekképviseletben. Ebből következett az, hogy igenis vannak fontos gondolatok a hallgatói képviselői rendszer tagjaira, vezetőire nézve, és azokra a hallgatótársakra is, akik csak alkalmanként kapcsolódnak be a hallgatói önkormányzat feladatainak ellátásába. Először ezt kellett megvizsgálnunk, és csak ez után lehetett megfogalmazni a megfelelő szempontokat. Mindig egy kitüntetetten értékes munka, ha az ember a gyökerektől kezdi meghatározni azt, hogy mi is a legfontosabb éppen.
Más kérdéskörben is terveztek ehhez hasonló fogalomtisztázást?
Biztosan lesz máshol is ilyen, hiszen az elmúlt időszak azt mutatta, hogy szükség van arra, hogy mélyrehatóan foglalkozzunk a hallgatói képviselőrendszer egészével, és részleteinek bizonyos szegmenseivel.
Az Etikai Charta orvosolja a hallgatói rendezvényszervezést ért kritikákat?
A dokumentum egy nagyon fontos, de csak bizonyos része az, ami a rendezvényekre vonatkozik. Ebben a részben olyan pontokat fogalmaztunk meg, amik a rendszer egészére nézve határoznak meg elvárásokat a szervező hozzáállásának tekintetében. Ezután sem fogunk hátradőlni, a rendezvényszervezés más területeivel is szeretnénk foglalkozni, hogy garantáljuk a minőségi szórakozást.
Van hír arról, hogy milyen formában lehetnek augusztusban gólyatáborok?
A munkacsoport, mely a gólyatáborok szervezésével kapcsolatban jött létre, még nem ülésezett, de úgy tudom, hogy az intézmények már elkezdtek foglalkozni azzal, hogy ezek hogyan működjenek az elkövetkezendő időszakban. Az a legfontosabb, hogy az intézmények saját belső működésüket tekintve lefektessék, hogy hogyan működjön a gólyatáborok szervezése, hogy az még biztonságosabb legyen ‒ úgy tudom, hogy ezt a munkát minden
ki megkezdte.
Foglalkozunk azzal a kérdéssel is, hogy a gólyatáborok szervezésében minden esetben külső cég is részt vegyen; jelenleg egyeztetés alatt áll, hogy ez a gyakorlat az egyes intézmények működésébe hogyan épülhet be.
A nem régóta működő kancellári rendszerrel tapasztaltatok problémákat?
Elvétve észleltünk problémákat, súrlódásokat helyi szinten, egyelőre kevés az információ az átfogó reakcióhoz. A minisztérium ugyanakkor hangsúlyozza, hogy fenntartói oldalról jelentős könnyebbséget és lendületet jelent a kancellárok jelenléte és munkája.
A Választás Kódexnek van olyan pontja, aminek a megvalósítása nagyobb erőfeszítést kívánhat egy-egy HÖK-től?
A Kódex mindegyik pontja komoly munkát igényel, hiszen nagyon fontos elveket és szempontokat határoztunk meg, melyekre az intézményeknek reagálniuk kell. Ha egy intézmény komolyan foglalkozik például az arányosság és egyenlőség elvével, akkor át kell gondolnia, hogyan lehet ezt értelmezni a saját szabályzatai tükrében, hiszen ezek az elvek hatással vannak a választási rendszerekre. Az ezzel kapcsolatos munkában a HÖOK támogatást biztosít ‒ ennek részeként már elkezdtünk egy, az alapszabályokat átfogóan áttekintő vizsgálatot, melynek célja, hogy felmérjük, milyen típusú szabályzások léteznek az országban.
Ilyen jellegű felmérések a korábbiakban nem történtek?
A hallgatói önkormányzatok autonóm módon végzik tevékenységüket, a törvényességi felügyeletet az intézmény rektora gyakorolja, a felsőoktatási törvény pedig csak kiindulási pontokat tartalmaz. Most jött el annak az ideje, hogy ezzel országosan és átfogóan foglalkozzunk, elsősorban azért, hogy segítsük az intézmények munkáját.
A két projekt lezárultával mi következik, hogyan tovább?
Rengeteg munkafolyamat indult el egy időben, így többek között folyamatban van a vezetőképzők rendszerének reformja, illetve elindítottuk a hallgatói szolgáltatásokról szóló kutatásunkat a kollégiumok, az étkeztetés, valamint a karrier és tanulmányi alapú szolgáltatások tekintetében. Ez utóbbi, már elindított munkát nagyban segíti a minisztérium által nyújtott támogatás. Ezzel párhuzamosan folyik az Aktív Fiatalok Magyarországon Kutatócsoport felmérése, mellyel együttműködésben betekintést nyerhetünk abba, hogy jelenleg hogyan néz ki egy hallgató bevételi és kiadási szerkezete, így pedig össze tudjuk hasonlítani azt, hogy ezek a szolgáltatások milyen minőségűek, és hogy a hallgatók a rendelkezésükre álló forrásokból mennyit tudnak költeni.
A nem állami finanszírozású felsőoktatási intézmények életét segíteni próbáljuk, a napokban egy sport napot szerveztünk részükre. A tehetséggondozás területén is aktívan mozgolódunk, a célunk, hogy vagy önálló, vagy együttműködéseken alapuló tehetséggondozási projektelemeket alakítsunk ki.
Folyamatos az a tevékenység is, amely a korábbi problémákra keres választ: a rendezvényszervező műhely például jelenlegi munkája során elsősorban a rendezvények biztonságosabbá tételéhez kíván hozzájárulni, többek között egy rendezvényszervező kisokos elkészítésével.
Terveim szerint az első félév arról szól a továbbiakban is, hogy az elnöki pályázatomban megfogalmazott problémákra rendszerszinten reflektáljunk, és párhuzamosan megkezdjünk megalapozó és fejlesztéseket szolgáló intézkedéseket, hogy az év második felében olyan új dolgokat indíthassunk el, amik a hallgatók mindennapjait érezhetően segítik.
Képek: Szabó Vanda
