Az ELTE Néptáncegyüttese után az ELTE Művészeti Együttesének másik két tagját mutatjuk be: az énekkar és a zenekar művészeti együttműködésben, szimbiózisban összekapcsolódva, a nem hivatásos zenei élet kiemelkedő szereplőjeként öregbíti az ELTE hírnevét.
Az ELTE Bartók Béla Énekkart 1948-ban, az Egyetemi Koncertzenekart pedig 1957-ben alapította Baross Gábor, az ELTE ÁJK egykori hallgatója, aki ezt követően egészen 2009-ben bekövetkezett haláláig az együttesek vezetője maradt. Őt követően Kovács László Liszt-díjas karmester vette át a művészeti vezetést, ezzel az ének- és zenekar próbáinak vezetését, illetve a fellépéseken való vezénylést is. Bár a Néptáncegyüttes szervezetileg szintén a Művészeti Együtteshez, és így az ELTE-hez tartozik, ők külön vezető irányítása alatt, külön próbálnak. Az énekkarhoz és a zenekarhoz bárki csatlakozhat, aki jó hangi adottságokkal rendelkezik, tud kottát olvasni, illetve aki több éve tanul hangszeren játszani. Az egyetemi tanulmányok befejezése után sem kell búcsút mondani az együttesnek, ha a tagnak a diplomaszerzés után is van ideje arra, hogy heti kétszer próbálni járjon.
A Bartók Béla Énekkar 1969 óta a Bartók család engedélyével viseli a zeneszerző nevét. A 80 tagú énekkar az elmúlt években bejárta szinte az egész világot: többször fellépett Európa-szerte, és járt az Egyesült Államokban és Kanadában is. A BBC “Let the Peoples Sing” elnevezésű vegyeskari versenyében kétszer is első helyezést ért el, valamint egyszer az összteljesítményért ezüst serleget is kapott. Jelentős nemzetközi eredménye még többek között a Llangolleni Kórusversenyen elért két első és egy harmadik díj, a goriziai három első díj és egy montreux-i első díj.
Repertoárjában a reneszánsz és barokk kor komponistáinak művei éppúgy megtalálhatóak, mint a bécsi klasszika reprezentánsainak alkotásai. A kórus rendszeresen énekli Kodály Zoltán és Bartók Béla műveit, ugyanakkor hangversenyeinek programjából soha nem hiányozhatnak a kortárs magyar zeneszerzők alkotásai, melyek közül nagyon sok a kórusnak és vezetőjének ajánlva készült.
A zenekar egy 40 tagot számláló vonósegyüttes, amely 1963 óta a világ legkülönbözőbb pontjaira kapott meghívást, így járt az egykori Szovjetunióban, Lengyelországban, Olaszországban, Németországban és az Egyesült Államokban is.
„Évente átlagosan 8-10 fellépést vállal el az együttes, ezeken 4-5 új programot mutatunk be. Felléptünk a Művészetek Palotájában, a Mátyás-templomban vagy a Bazilikában is, de meghívtak Izraelbe is. Legutóbb pedig a bécsi Musikvereinssaal nagytermében szerepelhettünk” – mondta el Kovács László. Az Együttes elkötelezett munkát végez a kortárs zene érdekében, ezért gyakran vannak olyan művek a repertoárban, amelyeket kifejezetten számára írtak. „Régi hagyománynak számít, hogy felkérünk szerzőket, hogy komponáljanak számunkra új műveket. Az elmúlt öt év ilyen darabjai Tóth Péter, Gyöngyösi Levente, Oláh Kálmán, Orbán György tollából származnak” – tette hozzá a művészeti vezető.
Idén a svájci Lausanne-ba kaptak meghívást, ahol a Choeur Universitaire de Lausanne énekkarral közösen Kodály Missa Brevis, és Duruflé Requiem című művét szólaltatják majd meg. Ezt az előadást a hazai közönség is meghallgathatja április 26-án a Szent István Bazilikában. Az együttes minden évben előad egy-egy oratóriumot, illetve 1999 óta fellép a Budapesti Tavaszi Fesztiválon is.
Hagyományos koncertjeik közé tartozik a tihanyi apátságban tartott nyitókoncert, a karácsonyi koncert, illetve a Liszt Ferenc Kamazarenekarral közösen adott hangverseny. Ez utóbbit idén február 28-án pénteken, az ELTE ÁJK Aula Magnájában rendezik meg. Ezen a koncerten, amely a „Mester és tanítványa” címet kapta, együtt lép fel a két zenekar. A hangversenyre szeretettel várnak bárkit, aki élvezi a színvonalas komolyzenét, szeret hangszeren játszani, énekelni, vagy egyszerűen csak érdeklődik az ELTE újabb, eddig talán előtte ismeretlen kis szeglete iránt.
