A Dohány utcai Magvető Caféban szeptember 14-én, pénteken délután a műfordításé volt a főszerep. Nádasdy Ádám és Kálmán László tükörfordításokat, fordítási nehézségeket, félrefordításokat és anglicizmusokat érintő beszélgetését nagy érdeklődés övezte, a kávézó bejáratánál már a kezdés előtt fél órával hosszú sor állt.
A Műfordítók Egyesülete tavaly szeptemberben indította el a Fordítsunk! programsorozatot, amelynek keretén belül minden hónap második péntek délutánján, 17 órától tartanak a fordítás témakörét körbejáró beszélgetéseket meghívott vendégekkel. Összesen kilenc alkalmat szerveznek, amelyek során változatos témákról hallhat a publikum. Terítékre kerülnek többek között versek, krimik és a különböző nemzetek irodalma is, mind a műfordítás szemszögéből.
Az első alkalom A nyelvész és a műfordító címet viselte, a meghívott felek pedig Nádasdy Ádám, az ELTE oktatója, műfordító, valamint Kálmán László docens, a Nyelvtudományi Intézet munkatársa voltak. A Kálmán–Nádasdy páros a Klub Rádió Szószátyár című műsorában is nyelvészkedik együtt szerdánként, és néhány évvel ezelőtt egy közös könyvük is megjelent, Hajnali hárompercesek a nyelvről címmel, amely a Bartók Rádió műsorának kora reggeli jegyzeteit tartalmazza.
Kálmán elméleti, Nádasdy pedig gyakorlati nyelvész, így egy igen izgalmas beszélgetés bontakozott ki a Magvető Caféban kettejük között. Nádasdy a program elején felvázolta, majd jellemezte a szerzőből, fordítóból, szerkesztőből és korrektorból álló „klasszikus négyszöget”. Ezután a beszélgetés érintette a nyelvhelyesség témakörét és a fordítók munkájának nehézségeit. Nádasdy példaként hozta fel a „have you been at home” helyett használt „been at home” szerkezetet és fordításának problematikáját, ugyanis habár a magyarban mindkettő „Voltál otthon?”-ként fordítandó, a két kifejezés nyelvhasználati jellemzői mégsem azonosak. Ezért a fordító általában az adott beszélő következő megszólalásában világít rá a használt nyelvi különbségre.
Érdekes téma volt a tükörfordítások használata. Az angol „Why don’t you sit down?” tükörfordítása a „Miért nem ül le?”, azonban a magyar nyelvben nem szokás e kifejezés használata, inkább az „Üljön le!” a jellemző, mára mégis a magyar nyelv részévé vált, és sokan használják, főként a fiatalabb korosztály tagjai. A meghívott vendégek szerint azonban egy műfordítónak a megérzéseire kell hallgatnia a munkája során, így tudni fogja, mikor használja az adott szót természetes magyar kifejezésként vagy anglicizmusként.
A beszélgetésen felvetődött a címek fordításának kérdése is, szóba került Shakespeare Makrancos hölgye, amelynek fordítása A hárpia megzabolázása lenne, illetve Csehov Cseresznyéskertje, amelynek pontos fordítása a Meggyeskert.
A program második felébe a közönség is be lett vonva, hiszen Nádasdyval közösen elemezték ki egy rövidebb Shakespeare-mű, a 75. szonett Várady Szabolcs-féle fordítását, majd egy, a feltett kérdésre helyesen válaszoló néző két könyvet is hazavihetett a Magvető Kiadó és a Műfordítók Egyesülete jóvoltából.
A beszélgetés (amiről élő közvetítés is készült) tehát sok új tudással és hasznos információval szolgált a fordítás és az irodalom iránt érdeklődő hallgatóknak. A következő hasonló alkalom október 12-én lesz, amelyen a lengyel irodalomnak és annak magyar recepciójának, műfordításainak kérdését járják majd körbe a meghívott vendégek, Pálfalvi Lajos műfordító és Horváth Balázs, a Typotex főszerkesztője.
Kiemelt kép forrása: Magvető Café
További kép: Magyartanárok Egyesülete
