Te tudtad, hogy 56-ban…
… a forradalom valójában nem Budapesten tört ki, hanem Debrecenben, a híres nap reggelén? A vidéki egyetemisták egy csoportja a pártszékház elé térve követelőzött és forradalmi verseket olvasott föl, elsősorban Petőfit. Csak jóval ez után kezdődtek meg a budapesti forrongások.
„Még kér a nép, most adjatok neki!
Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép,
Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad?
Nem hallottátok Dózsa György hirét?”
Petőfi Sándor: Még kér a nép
A tüntetők ledöntötték a monumentális Sztálin szobrot, de a talapzattal nem tudtak mit kezdeni, így a „csizmák” a helyükön maradtak. Egy darabig a vicces köznyelv így Csizma-térnek hívta a helyet.
„Talán addigi életem legörömtelibb pillanata volt, amikor a nagy tömegű, gyűlölt szimbólum nagy robaj közepette lezuhant a földre, és ott hevert. Diadalmasan felmásztunk rá, s mintha mindjárt az egész kommunizmust győztük volna le, örömmámorban úsztunk, és csak ölelgettük egymást.”
Pongrátz András: A Sztálin- szobor ledöntése
A mai napig nem tisztázott, hogy hozzávetőlegesen hány ezer ember hagyta el az országot a forradalmat követő rövid időszakban. Bizonyos források szerint 170.000, más források szerint pedig 200.000 ember emigrált.
„Ülök a padon, nézem az eget.
A Central Park nem a Margitsziget.
Milyen szép az élet, – kapok, amit kérek.
Milyen furcsa íze van itt a kenyérnek.
Micsoda házak és micsoda utak!
Vajon, hogy hívják most a Károly körutat?
Micsoda nép! – az iramot bírják.
Vajon ki ápolja szegény Mama sírját?
Izzik a levegő, a Nap ragyog.
Szent Isten! – hol vagyok?”
Márai Sándor : Hol vagyok
A forradalmat követő időszakban megalapult kormány egyik képviselője nő volt, Kéthly Anna. Ez azért érdekes, mert ő volt az Országgyűlés második női képviselője. Az első egyébként Slachta Margit feminista politikus volt.
„Egyetlen férfi van a magyar parlamentben, az is nő.”
korabeli mondás
Wittner Mária volt az egyik legaktívabb forradalmár, még ma is él. A 23. számú házból ment a forradalomba 23-án. Mint interjúiban gyakran elmondja, ha nem megy ki az utcára, lehet, hogy ő is a bombázott ház romjai alá került volna.
„ A rádió udvara egy rendetlen fegyvergyár volt. Az AVH-sok orvosnak öltözve hordták be a fegyvereket. A szellemi képességeimet kéne ahhoz elfelejtenem, hogy ezeket az emlékeket és képeket elfeledjem. ”
Wittner Mária
A T-54-es közepes harckocsit Magyarországon próbálták ki először működés közben, és hamar kiderült, hogy rosszabbul viseli a Molotov-koktélt, mint a T-34-es, ami amúgy egy könnyen előállítható és olcsó harckocsi modell volt.
A Molotov-koktél nagy tömegű gyártásához eredetileg a finn vodka gyártási infrastruktúráját tudták fölhasználni, Magyarországon persze ennél egyszerűbb megoldásokat alkalmaztak.
“A Molotov-koktél minden mennyiségben rendelkezésünkre állt. A környékbeli asszonyok a paradicsomot, az ételecetet, a pálinkát kiöntötték az üvegekből, belül kimosták és százával kaptuk a literes üvegeket, hogy készíthessük a Molotov-koktélt. Benzinünk, üvegünk volt minden mennyiségben és a pesti srácok hamar megtanulták a művészetét annak, hogyan kell egy T–34-es tankot három vagy öt üveg benzinnel megsemmisíteni. Használata nem volt veszélytelen.”
Pongrátz Ödön, a Corvin köz egyik parancsnoka
Az októberi viszontagságok sok irodalmi alkotás alapját adták, de ezeket többnyire akkor még titokban tartották. Némely költő annyira félt nyilvánosságra hozni az egyébként remek munkáját, hogy képes volt több évtizedet várni, mire az akkor írt versét publikálta. Például Görgey Gábor Requiem, 1956 című költeménye 1992-ig hevert íróasztalfiókjában.
Dadogó, kattogó gépfegyver. Ágyúdörej.
„Halló, kedvesem, jól vagy? Rossz a vonal,
fújj bele ( párás lehelletében meleg a kagyló),
az ágya lángol, puha álmából a pernyék fel-fellibbennek,
sötét galambok hullása, egy mázsa
liszt volna jó. Pistát lelőtték.
Sorbaállt itt a pék előtt, hóna alatt
kenyérrel fekszik. Jól pihenhet, mert mosolyog.
Furcsák, furcsák a házak. Fáznak. Mind lehajol,
ablakaikból akár a könny, úgy hull az üveg,
némelyik elfárad és összeroskad hangtalanul.
Ég még a villany? Nem ég már, valami telitalálat,
de nem is kell, hiszen jól látjuk egymás arcát a torkolattűzben „
részlet Görgey Gábor verséből
Olyan dokumentumok születtek – többségében leírások és vallomások – amit az ENSZ még a mai napig is titkosítva tart biztonsági okokból?
