A stresszteszt mint kockázatkezelési eszköz

Közel 200 résztvevővel zajlott le a TTK Matematikai Intézetének Valószínűségelméleti és Statisztika Tanszéke által immár második alkalommal megszervezett pénzügyi matematikai konferencia (Understanding the Diversity of Financial Risk), melynek középpontjában idén a stressztesztek álltak. Rangos külföldi meghívottak – köztük Paul Embrechts, az ETH Zürich professzora, több sikeres könyv szerzője – tartottak előadásokat. Az ELTE Valószínűségelméleti és Statisztika Tanszékének beszámolója.

Azt, hogy ma már Budapest a pénzügyi matematika világszinten is jegyzett központja, az bizonyította, hogy az itteni cégek (Morgan Stanley, MSCI) számos nagy érdeklődést kiváltó előadással szerepeltek. A konferencia deklarált célja volt az egyetemi kutatók és a gyakorlati szakemberek, valamint a felügyeletet ellátó szervezetek összehozása – ezt európai szinten az ESA (European Supervising Authority) egyik tagszervezetének előadója, hazai szinten pedig a Magyar Nemzeti Bank munkatársainak előadása tette teljessé.

A stresszteszt egy nagyon fontos elemzés, melyet kockázatkezelési eszközként végeznek, legtöbbször bankok, biztosítók, illetve nyugdíjalapok körében. A 2008–2009-es pénzügyi válság óta, amikor a Lehman Brothers mellett további jelentős pénzügyi intézmények is csődbe mentek, a felügyeleti szervek egyre nagyobb figyelmet fordítanak a stressztesztek szigorú végrehajtására a pénzügyi szektor minden jelentősebb intézményében. Ezek metodikájának kidolgozása, a megfelelő stressz-szcenáriók kiválasztása, reprezentativitásának biztosítása és az eredmények értékelése jelentős statisztikai munkát, erőfeszítést igényel.

20171013-valstat_konf-01820171013-valstat_konf-010

Paul Embrechts több kiemelkedő tudóstársával együtt már a 2000-es években határozott kritikát fogalmazott meg az akkor érvényben lévő európai szabályozásokról, és ennek eredményeként a válság utáni továbbfejlesztésekben – főként rajta keresztül – már a tudományos közösség is befolyásolta az új szabályok kialakítását. Dianne Pierret (Lausanne University) előadásában arra mutatott rá, hogy a legjobb szándék ellenére is a stressztesztek eredményei a bankokat néha nagyobb kockázatú eszközök vásárlására ösztönzik, nagyon fontos tehát a megfelelő ellensúlyok megtalálása. Petr Jakubík (EIOPA, Frankfurt) előadásából megismerhettük, hogy a különböző pénzügyi szektorok mennyire különböző megközelítéseket igényelnek. A bankok esete a legjobban kidolgozott, de a biztosítók és a nyugdíjalapok körében jóval kevésbé kiforrott az eszközrendszer, ami további kutatásokat is szükségessé tesz. A hazai pénzügyi rendszert érő sokkhatások előrejelzésére szolgáló stresszindexet ismerhettünk meg az MNB előadóinak jóvoltából, továbbá egyes hazai pénzügyi szereplők módszereibe is bepillantást nyerhettünk a rövidebb előadások során.

A konferenciát a reflexiók alapján egyértelműen sikeresnek értékelhetjük, ami jó alapot ad arra, hogy jövőre is folytassuk a sorozatot egy másik „kockázatos” téma körbejárásával.

Képek: ELTE Online

[sam id="10" name="mnb2" codes="false"]