Minden nyár júliusában van három hét, amikor a sportot kedvelő emberek figyelme Franciaországra összpontosul. A világ legpatinásabb biciklis versenyének kulináris titkait fejtjük most fel.
Aki látott már közepesen távolról profi kerékpárost, az megmondhatja, alighanem ők a legtréfásabb felépítésű sportolók. Vézna felsőtest és bika combok. Ezek a legfőbb külső ismertető jegyeik. A versenyzők gőzhengerként működnek, s a napi több száz kilométer megtételéhez közel 8000 kalóriát égetnek el. Ha a napi tápanyag bevitelüket a McDonald’s választékából próbálnák fedezni akkor több mint huszonhat sajtbureszt kéne beburkolniuk minden egyes nap. Aki már próbált hatnál többet megenni, az pontosan tudja, ekkora mennyiség elfogyasztása után már az is nagy teljesítmény, hogy az ember ne forduljon le a székről azon nyomban, nem hogy még világszínvonalon sportoljon is. A titok nyitja tehát valami más.
Aki figyelemmel kíséri a biciklis versenyeket, már több ízben is láthatta, ahogy a nyeregben falatoznak versenyzők. Az óriási kalória mennyiség bevitele csak úgy lehetséges, hogyha ébredéstől lefekvésig folyamatosan esznek. Verseny közben az ideális kalória bevitel körülbelül óránként kétszáz. Ez azonban változhat annak függvényében, mennyire nehéz az adott szakasz. Ezeknek a nyeregben elfogyasztott ételeknek gyors lebomlású szénhidrátokat kell tartalmazniuk, hogy a kerékpárosok szervezete minél előbb hasznosítani tudja azt. Ezért fogyasztanak gyakran például gyümölcsöt is. Azonban a munkakörülményeik miatt nem tudnak magukkal vinni több raklapnyi banánt, számukra fontos, hogy az elemózsiát könnyedén vihessék a mezük hátsó zsebében. Itt jönnek a képbe a különböző energia szeletek és zselék amik ismerősek lehetnek a sport kedvelőknek. Azonban a rutinos sportbarát azzal is tisztában kell hogy legyen, valószínűleg a csúcsversenyzők nem egy sport nagyker akciós polcáról viszik magukkal a tízóraikat, biztosan a saját boszorkánykonyhájukban főzik a titkos kotyvalékot.
És ez így is van, az új titkos fegyver a rizstorta. Hasonlít a burritóhoz, már ami a küllemét illeti, és ahhoz hasonlóan alufóliába csomagolják őket. Henrik Orre a Sky csapatának főszakácsa, azt mondja nagyon nagy mértékben támaszkodnak erre az ételre. Orre egyébként előző munkahelyén Michelin csillagos séf volt Stockholmban. Manapság pedig rizstortát főz krémsajttal vagy mandula vajjal egy kis fahéjjal megszórva. Ezt aztán préseli és darabolja végül pedig fóliázza a könnyű kezelhetőség érdekében. Fontos előnye ennek az eledelnek, hogy nem szükséges megrágni. Elég a szádba venni, inni rá egy kis vizet és már lent is van. Verseny körülmények között ezek kiemelkedően fontos szempontok. Annak érdekében, hogy a sportolók ne kapjanak hidegrázást a több hetes verseny végére a rizstorta puszta hallatától is sokféle fűszerezéssel készíti el őket. A legnépszerűbb az almás és a mazsolás. A sok féle ízvilág azért is fontos, mert a csapaton belül több nemzetiség is képviselteti magát, s mindegyiknek más-más ízesítés nyeri el tetszését.
Az étel kiosztása sem egy könnyű feladat verseny közben. Van egy erre kiképzett csapattárs akinek az egész csapat ellátmányát odaadják, s neki kell azt kiosztania, mindezt persze úgy, hogy nem veszítenek a sebességükből. Az egész folyamat nagyban hasonlít a levegőben tankoló repülőgépekhez.
A fentiekből is látható, hogy manapság már nem elég egy tehetséges sportoló a sikerhez, hanem nagyon komoly háttérmunkára és csapatmunkára van szükség a sikerhez.
Forrás: bonapetit.com
Kép: bonapetit.com
