Limpár Imre szakpszichológus ad elő bukásról és kudarcról.
Az egyetemi éveink alatt meg kell tanulnunk értékelni saját teljesítményünket. Hiszen amíg gimnáziumba járunk, vagy pláne általános iskolába, addig az elért eredményeink nem csak mi érdemnük hanem szüleinké is. Fiatalabb korban általános az, ha a zord szülő kikérdezi a házifeladatot, vagy nem enged el bulizni ha rosszul sikerült a röpdoga… Amint viszont egyetemre kerülünk, nekünk kell felelősséget vállalnunk eredményeinkért, ami ha sikerről van szó könnye(bbe)n megy, ellenben ha bukásról már sokkalta kevésbé. Egyáltalán azt felfogni, hogy a bukás velem is megtörténhet már önmagában egy sokkoló élmény. Egyetem előtt az bukik meg, aki vagy egyszerűen hülye, vagy esetleg hátrányos családi körülményei miatt nem tud teljesíteni. Álalánosságban elmondható, hogy a tanulók e két csoportja ritkán kerül be a felsőoktatás rendszerébe. Azok akik felvételt nyernek bármely egyetemre, a legritkább esetben szembesültek korábbi tanulói pályafutásuk során olyan masszív kudarcélménnyel amit egy bukás magában hordoz. Az ember ostorozza magát, miért nem készült fel jobban és szidja az oktatóját aki unfair volt. Feldúltnak és tehetetlennek érezzük magunkat. Egyszerre vagyunk haragosak és bánatosak, de konkrét dolgokat már sokkalta ritkábban teszünk azért, hogy a jövőben elkerüljük az ilyen helyzeteket.
A pótcselekvések kevesek önmagukban ahhoz, hogy az ember levonja a tanulságot, és építkezni tudjon a kudarc élményéből is. Mert igenis, lehet és kell is belőle építkezni. Ebben próbál segítséget nyújtani Limpár Imre szakpszichológus a “Hogyan tovább?” előadás következő előadásán, melynek mottója Bayard Swopetól származik „ Nem adhatok neked bombabiztos receptet a sikerhez, a kudarc receptjével azonban szolgálhatok: igyekezz mindig mindenkinek a kedvében járni. Az előadás március 21-én lesz a Gólyavárban.
Forrás:
https://www.elte.hu/content/a-bukasrol-es-a-kudarcrol.e.8448
Kép:
