A Kossuth-díjas, kétszeres Balázs Béla-díjas érdemes és kiváló művész szombat éjjel hunyt el, életének kilencvenkettedik évében.
Kovács András 1925. június 25-én született Kolozsvár mellett, Kidén. 19 éves korában Budapesten szeretett volna filmet forgatni, de a második világháború keresztbe húzta számításait, így ehelyett a kolozsvári Bolyai Egyetemen kezdett tanulmányokat. Később Budapestre került és felvételt nyert a színiakadémiára, ahol 1950-ben végzett.
Első filmje az 1960-ban készült Zápor, amelynek főszerepeit Bessenyei Ferenc és Bara Margit játszotta. Az ismertséget az 1964-es Nehéz emberek című film hozta meg neki, amivel a filmkritikusok és a magyar játékszemle díját is besöpörte. 1966-os, Hideg napok című filmjét a nemzeti önismeret ihlette, a film Karlovy Varyban és a Magyar Játékfilmszemlén is fődíjat nyert. 1968-ban elkészült a Falak, majd tíz évvel később a Ménesgazda című alkotás, amely elsőként beszélt nyíltan az ötvenes évekről. 1983-ban a Szeretőket forgatta Kiss Mari és Cserhalmi György főszereplésével, 1985-ben A vörös grófnőt, mely Károlyi Mihály feleségéről, Andrássy Katinkáról szól. “Először is: lenyűgözött ennek a rendkívüli asszonynak a személyisége, életútja. S egy nagyon prózai, dramaturgiai megfontolásból: egy politikus pályafutása elsősorban verbálisan megfogalmazható mozzanatokból áll össze, s szerettem volna végre kevésbé verbális filmet forgatni.”-mondta a rendező.
A Szeretők című filmjéről így nyilatkozott: “Volt egy baráti házaspár; úgy éltek, hogy a férfinak volt szeretője, lehet, hogy a feleségnek is, de erről nem beszélt. Barátaink ettől még jól éltek egymással, mert amit ez a házasságon kívüli partner adott, az kiegészítette az ő kapcsolatukat. Több ilyen esettel találkoztam, ezért foglalkoztam a témával, a kényszer szerepével egy különben szabadon választott kapcsolatban.”
Utolsó filmje az 1993-as Álommenedzser, ezután csak dokumentumfilmeket készített, hetvenedik születésnapján pedig róla készítették A nehéz emberek című portréfilmet.
Kovács András élete során volt dramaturgiai osztály vezető, dramaturg, rendezőasszisztens, forgatókönyvíró, az MTV Közalapítvány kuratóriumi elnöke. 1981–1986 a Filmművészeti Szövetség elnöki, majd 1988-tól a Károlyi Mihály Társaság alelnöki feladatait látta el. 1962-ben és 1965-ben Balázs Béla-díjat, 1970-ben Kossuth-díjat kapott, 1967-ben Érdemes-, 1980-ban Kiváló Művész-díjjal jutalmazták. 2003-ban megkapta a Magyar Filmszemle életműdíját, majd két évvel később a Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetését.
Kép: mno
