Üdvözlünk az ELTE Online-on!
Az ELTE Online az Eötvös Loránd Tudományegyetem online hallgatói magazinja, amely az egyetemi tudományos, kulturális és sporthírekről számol be.
Még nem regisztráltál?
Rododendron, avagy a szerethető design legszebb virága
Rododendron. Mire is asszociál erről egy földi halandó?
2012. március 11. | Utolsó módosítás: 2012. március. 16. 21:09Egyesek – a „d” betűk biztosította ritmusból adódóan – törzsi dobokra. Mások (mármint a Wikipédiát segítségül hívó mások) a zárvatermők (Magnoliophyta) osztályába tartozó hangafélék (Ericaceae) családjának egy nemzetségére. Megint mások P.G. Wodehouse regényeire. Azonban egyesek, mások és megint mások asszociációinak mindegyikét felülírhatja a Semmelweis utca 19-es száma alatt megbúvó Rododendron Art & Design Shop, Budapest legotthonosabb iparművészeti kincses kuckója.
A plázákban hömpölygő tömegtermékek elleni gerillaharcban az egyedi portékákat árusító oázisok leghatékonyabb fegyvere – az ekrazittal teletömött furgonok mellett – pont az imént említett otthonosság, vagyis a boltot uraló atmoszféra szerethető mivolta. E mágikus tényező főként a tulajdonos üzletfilozófiájából és személyiségéből fakad, ergo olyan, mint a tehetség: mind a hiánya, mind a létezése feltűnő, ám utóbbi jóval maradandóbb és kellemesebb emlékeket varázsol a befogadó tudatába.
Madarat tolláról, Rododendront emberéről
Elek Judit Katalinnak köszönhetően a március 8-án negyedik életévébe lépett Rododendron esetében a virágosabb forgatókönyv érvényesült, habár az üzleti profilt, a polcokon, fogasokon, illetve kallantyúkon sorakozó műremekek felhozatalát nem csupán a tulajdonosi vágyálmok, hanem a piaci követelmények is nagyban befolyásolták.
A Rododendron a kezdetek kezdetén leginkább kiállítótérként funkcionált, a kortárs iparművészek alkotásai kéthetente adták egymásnak a stafétát, persze drágább, a boldogság kék madaránál is ritkább termékek már ekkor is felbukkantak a színen. Aztán a piaci akklimatizálódást követően a kevésbé pénztárca csapoló szemgyönyörködtetők vették át a kínálat feletti irányítást, a kiállítások pedig kéthavivá ritkultak – természetesen a gyakoriság és az árak megnyirbálása korántsem ment a minőség vagy a változatosság rovására;
olyannyira nem, hogy a patinás Time magazin budapesti látványosságokat felsorakoztató, 2010-es tízes listáján a Rododendron büszkén öregbítette ambivalens fővárosunk hírnevét.
Kelet-európai Kánaán
A letisztultságában barátságos tér felfedezése során a kíváncsi kalandor határon túli design-tájakra is ellátogathat;
ugyanis a magyar iparművészek (a teljesség igénye nélkül: Kárpáti Tibor, Stark Attila, Baranyai András, Vidák Zsolt, Nagy László, Agócs Írisz) párjukat ritkító alkotásai mellett Csehországban összeollózott, vonzóan kaotikus jegyzetfüzetek és határidőnaplók (Deaf MessAnger), szintén Csehországból importált Playback táskák, Izraelből iderepített ékszerek (Ayala Bar), tehetősebb szomszédainktól származó fotókotyvasztók (Lomography), gyermekkönyvek, gyermektelen könyvek, plüss figurák, játékok, női vágyálmokból szőtt ruhadarabok, lakberendezési mütyürök, valamint segítőkész eladók, és egy kulturális együttműködésekre maximálisan nyitott tulajdonos várja a leendő Rododendron-rajongókat.
(Plusz március 14-én, este fél nyolctól, egy dedikálással egybekötött kiállítás-megnyitó Mosonyi Alíz, Medve Zsuzsa, továbbá közös könyvük, a Magvető gondozásában megjelent Magyarmesék főszereplésével. Jeeves és Wooster ott lesznek! És te?)
Fotók: Martin Wanda







