22

cikk

Celebmacskák, öröklődő betegségek, genetika

Hogyan lehet meggyőzni a cicás videók nézőközönégét, hogy támogassanak egy tudományos projektet? Különböznek-e egymástól a klónok? Symmons Orsolya genetikáról szóló előadásán jártunk november 20-án, hétfőn, és többek között a fenti kérdésekre is választ kaptunk.

A Nap mint az univerzum tükörképe

Mi a közös a Napban és a 240 millió fényévre lévő Perseus-galaxishalmazban? Sőt, mi a közös a Napban és az egész világegyetemben? Werner Norbert, az MTA-ELTE Forró Univerzum Kutatócsoport vezetője is részt vett abban az amerikai-japán kutatásban, ami sikeresen válaszolni tudott ezekre a kérdésekre

A T-rexen túl – a legérdekesebb kihalt állatok

A bolygón valaha élt fajok több mint 99%-a már kihalt. A T-rexeket, a kardfogú tigriseket és a mamutokat mindenki ismeri. De ki hallott már háztömbnyi méretű földi lajhárokról, féltonnás madarakról vagy repülő zsiráfról? Cikkünkben összegyűjtöttük a legérdekesebb, legmeghökkentőbb kihalt állatfajokat!

Gorbacsov-e az Antikrisztus?

Vajon meg tudják-e különböztetni a visszafele lejátszott japán és holland nyelvet egymástól a patkányok? Mindenhogyan nézve ugyanakkorának tűnik-e az Eiffel-torony? Több kockázatot vállalnak-e azok, akik találkoztak már aligátorral a természetben? Tényleg el lehet csúszni a banánhéjon? Ezek a kérdések, nem a hajnali villamospótlón hangoztak el, hanem komoly kutatások eredményei. Ráadásul megválaszolásuk egyenként 10 billió dollárt ért. Persze csak zimbabweit…

A közoktatás meghackelése – előadás és beszélgetés élménybiológiáról, tanárságról, hivatásról

Miért lesz valakiből tanár? Tanár-e az óraadó? Elkerülhető-e a kiégés? Miért nem tekintünk az iskolára, mint munkahelyre? Napszámosok a kertészek ellen. Joós Andrea, tanár, az élménybiológia kiötlője és még számos egyéb projekt kezdeményezője, résztvevője meglepő őszinteséggel beszélt ezekről a témákról is az újpalotai Képmás estek keretében.

Kecskelehelettel a levéltetvek ellen

Mire jó a kecskelehelet? Vajon a hazai patás vadállomány tényleg csak a vadkárért felelős? Milyen a „jó vadászat”? Október 18-án, szerdán tartották az új félév első Élő Adását. A biológiához kapcsolódó előadássorozat új évadjának első vendége dr. Katona Krisztián volt, az ELTE egykori hallgatója, aki jelenleg a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének docense.

Ki tehet a jövőről? – a Zöldgömb fesztiválon jártunk

Elektromos autók, napelemek, afrikai betegségek Magyarországon, a fenntartható divat. Többek között ezekről esett szó október 14-én, szombaton, az első Zöldgömb Fesztiválon az Akváriumban. Neves előadók, lelkes szervezetek hívták fel a résztvevők figyelmét a globális klímaváltozás, a közelgő energiaválság mindenkit érintő problémáira. De az ijesztő híreken túl, megoldásokat, ötleteket is kaptak a látogatók, hogy a környezetünkkel együtt a jövőnket is élhetőbbé tegyük.

Értsük meg a jövőt! – az idei természettudományos Nobel-díjak nyomában – II. rész

Változhat-e a távolság két test között, ha azok nem mozdulnak meg? Mi az a téridő? Mire jók a gravitációs hullámok? A cikksorozat második részében az idei fizikai Nobel-díjat érő felfedezést és a mögötte húzódó 100 éves elméletet járjuk körbe!

Fesztiválozz a fenntartható életmódért!

Mekkora az ökológiai lábnyomom? Csak elektromos autókat éri meg vásárolni? Hogyan tehetek én a fenntartható jövőért? Szombaton ezekre és ehhez hasonló kérdésekre kaphatunk választ az I. Zöldgömb Fesztiválon.

Értsük meg a jövőt! – az idei természettudományos Nobel-díjak nyomában – I. rész

Változhat-e a távolság két test között, ha azok nem mozdulnak meg? Mi történne a bioritmusunkkal, ha éveken keresztül a föld alatt élnénk? Hogy néz ki egy éppen reakcióban lévő molekula? Ez a három kérdés olyan nehéznek bizonyult a szakértők szerint, hogy megválaszolásukat a 2017-es természettudományos (fizikai, fiziológiai és orvostudományi, kémiai) Nobel-díjakkal jutalmazták. A cikksorozat első részében az utóbbi két eredményt járjunk körbe.