Az ELTE TTK Etológia Tanszékének kutatói újabb nagyszerű kutatást hoztak napvilágra a kutyák kognitív képességeivel kapcsolatban. A legújabb agyi képalkotásos vizsgálatok segítségével sikerült bebizonyítaniuk azt a hihetetlen tényt, hogy a kutyák elméje érzékeli, ha emberi beszédet hall, valamint – és itt jön a szenzáció: más-más mintázatot mutat az elméjük, amikor egy ismert és egy idegen nyelvet hallanak. A kutyáknak az ember beszédének dekódolása, illetve az emberi szavaknak való jelentéstulajdonítása már több ízben bizonyított, szintén az ELTE Etológia Tanszékének köszönhetően, amiről itt írtunk korábban. A különböző nyelvek megkülönböztetésével kapcsolatos új kutatásról pedig ebben a cikkben olvashatsz részletesebben.
Laura V. Cuaya, a cikk első szerzője egyenesen Mexikóból költözött Magyarországra, hogy az Etológia Tanszék Neuroetológia Kutatócsoportját erősítse. Nem egyedül érkezett Budapestre, magával hozta a kutyáját, Kun-Kunt, és már ekkor kíváncsi volt arra, hogy vajon érzékelni fogja-e a négylábú a megváltozott nyelvi környezetet. Emberi gyermekek esetében már-már evidencia, hogy csecsemőkorban, a nyelv elsajátítása előtt meg tudják különböztetni az egyes nyelveket, valamint a két- vagy többnyelvű családokban kifejezetten presszionálják is erre őket. A kutyák ezzel ellentétben gazdájukkal töltik idejüket, legtöbbször homogén nyelvi környezetben, az pedig nyilvánvaló, hogy nem tanítjuk őket nyelvi tudatosságra sem. A felmerülő kérdés tisztázása végett egy agyi képalkotó eljárásra alapozott kutatást terveztek, amelyben a kutató kutyája mellett további 17 kutyus vett részt, fontos kitétel volt azonban, hogy a kutyák csak egy nyelvet hallhattak életükben, legalábbis életvitelszerűen. A kutatás során A kis hercegből játszottak le részleteket magyarul és spanyolul a kutyák számára, emellett a részleteket teljesen összekeverve teremtettek természetellenes ingereket is. Utóbbira azért volt szükség, hogy megerősítsék azt a hipotézist, miszerint a kutyák képesek a beszéd és a nem-beszéd elkülönítésére. A válasz: képesek, hiszen az elméjük különböző mintázatot mutatott a két esetben. A kutatás következő lépcsője annak vizsgálatára irányult, hogy képesek-e megkülönböztetni az általuk ismert nyelvet az ismeretlentől. Az eredményt, vagyis a kutyák nyelvmegkülönböztetési képességét az bizonyította, hogy a másodlagos hallókéreg területén eltérő mintázatokat tudtak detektálni a két nyelvre.
„Először sikerült kimutatnunk, hogy egy nem emberi agy is képes megkülönböztetni egymástól az emberi nyelveket. Ez a felfedezés azért izgalmas, mert megmutatja, hogy nem csak az ember tudja számon tartani a nyelvek hangzásbeli sajátosságait.” – nyilatkozta Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoportjának vezetője a National Geographic-nak. Kiemelte azonban azt is, hogy számos nyitott kérdés maradt még megválaszolatlanul, amelyek tisztázása további kutatásokat igényel. Ilyen kérdés például, hogy a kutyák és az emberek több évtizedes együttélése során lezajlott agyi változások összefüggésben vannak-e a kutyák nyelvet jobban megértő készségeivel. Izgalommal várjuk az újabb kutatások eredményeit. Addig is, ha valaki vizuális típus, tekintse meg az alábbi videót a témában: https://www.youtube.com/embed/lnciBThWH7Q?feature=oembed
A kiemelt kép forrása: kutyaetologia.elte.hu
