Szeptember 17-én délelőtt kerül sor a Szoftver- és Adatintenzív Szolgáltatások Kompetencia Központ létrehozása alkalmából megrendezésre kerülő projektnyitó eseményre. A központ feladatairól és szerepéről az Irányító Testület elnökét, az ELTE IK dékánját, dr. Horváth Zoltánt kérdeztük.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból nyert támogatással indul útjára a Szoftver- és Adatintenzív Szolgáltatások Kompetencia Központ. Az ELTE közel 1,2 milliárd forintot fordíthat a megvalósításra, míg a teljes projekt 1,8 milliárdból gazdálkodik. A szervezet feladata kompetencia-központok létrehozása és a kutatási infrastruktúra fejlesztése. De mit is jelent ez a gyakorlatban? Milyen feladatai vannak a központnak?
A Kompetencia Központ elindulása a harmadik generációs kutatóegyetemi működési modell kialakításának egyik nagy jelentőségű mérföldköve. Ebben a modellben az oktatás, a kutatás és az innováció egymással szorosan összekapcsolódva működik a tudásháromszög elveinek megfelelően. Az Informatikai Karon a valós vállalati kutatás-fejlesztési feladatok megoldása a mester- és doktori képzésnek is szerves része. Az ipari projektlaborokat, a két ipari tanszékünket és az EIT Digital Budapest Co-Location központot magában foglaló Egyetemi-Vállalati Együttműködési Intézetünk is ebbe a rendszerbe illeszkedik be. Az EIT Digital program innovációs projektjeiben nemzetközi szinten is volt lehetőségünk arra, hogy az ELTE kompetenciáit technológiai transzfer keretében üzleti partnerekkel közösen hasznosítsuk új digitális szolgáltatások és termékek létrehozásában. Az ELTE 15 uniós innovációs projektet vitt sikerre 2012 óta úgy, hogy közel 10 millió euró közvetlen uniós támogatást hívtunk le. A Kompetencia Központ most a sikeres innovációs projektek lehetőségét nyitja meg hazai környezetben, magyar partnerekkel is. A célunk az, hogy az ELTE és a partnercégek együttműködése üzleti szempontból is sikeres legyen; versenyképes, innovatív, új kutatási eredményekre épülő, nagy hozzáadott értékű termékek jöjjenek létre a digitális pénzügyek, az egészségügy és az ipar területén. A Kompetencia Központ pénzügyi forrásainak felhasználásával ki tudjuk alakítani Lágymányoson, az Északi épület 7. emeletén az Informatikai Kar vállalati együttműködési projektjeinek otthont adó irodai és laboratóriumi környezetet, Szombathelyen pedig az ipar 4.0 kutatásokat is támogató áramlástani labort.
Hányan vesznek részt a munkában és kik az együttműködő partnerek?
Együttműködő partnereink a Mediso, az E-Group és a Hidrofilt. Az ELTE-n és a partnereknél együtt összesen 30 kutatói álláshelyet töltünk be. Nagy mennyiségű adatok analízise, adatbiztonság és szoftverbiztonság, mesterséges intelligencia, kép-és jelfeldolgozás és az ipar 4.0 területén kutató kollégáink vesznek részt az együttműködésben. Az Informatikai Kar számos tanszéke ad kutatókat és doktoranduszokat a Kompetencia Központ számára. Adattudományi és Mesterséges Intelligencia ipari tanszékeink, valamint a Numerikus Analízis Tanszék, a Komputeralgebra Tanszék és a Savaria Műszaki Intézet tudása is hasznosul a központ feladatainak megoldásában.
Milyen korábbi egyetemi tevékenységekre épül a mostani projekt?
Az EIT Digital program keretében a karon számos sikeres technológiatranszfer történt európai innovációs projektekben, az ezekben szerzett tapasztalatokat hasznosítjuk a Kompetencia Központ működésében. Az E-Group és a Mediso is együttműködő partnerünk az EIT Digital ipari doktori programban. A Mediso projektlabor sikeresen működik évek óta, amelynek keretében létrejövő orvosi képfeldolgozási eredmények beépültek a cég termékeibe. Mesterképzési programokat működtetünk a kiberbiztonság, a mesterséges intelligencia és az adattudomány területén. Szeptemberben indul a Fintech és az Ipar 4.0 mesterképzésünk az EIT Digital kettős diplomás rendszerében is elérhetően. Az ezekben részt vevő hallgatókat is bevonjuk a K+F+I (Kutatás+Fejlesztés+Innováció. A szerk.) feladatokba.
A központ Budapest és Szombathely székhelyekkel működik. Hogyan oszlanak meg a feladatok a két helyszín között? Miben nyilvánul meg a központ jelleg: kiket koordinálnak, hogyan épül fel a hálózat?
A Kompetencia Központ a három vállalat és az ELTE együttműködését fogja össze, ez a kör a későbbiekben bővíthető, de a vállalásokat a pályázaton sikeres konzorcium tagjainak kell teljesítenie. Az ipar 4.0 területén folyó kutatás-fejlesztési feladatok megoldása Szombathelyen történik, ahol az informatikus és a gépészmérnöki kompetenciák együtt is jelen vannak. Az Informatikai Kar projektjei azonos módszertan alapján működnek. A vállalati megbízások során megtanultuk azt, hogy hogyan kell azokat határidőre és magas minőségben teljesíteni. Ugyanezen elvárásokat és módszereket alkalmazzuk a pályázati keretekben folyó K+F+I projektekben is. Pontosan meghatározott elvárásaink és határidőink vannak az elérendő részeredményekkel kapcsolatban, részletesen kidolgozott munkatervek alapján haladunk előre, és szigorúan, jellemzően hetente értékeljük az egyes kutatók és kutatócsoportok teljesítményét.
Hogyan oszlik meg a résztvevők aránya? Az egyetem részéről oktatók és hallgatók is részt vesznek a projektben?
Az ELTE részéről 9 kutató és 10 doktorandusz, illetve mesterszakos hallgató vesz részt projektben. A vállalatok részéről 21 fő dolgozik a feladatok megoldásán.
dr. Horváth Zoltán, az Irányító Testület elnöke, az ELTE IK dékánja
A célok közt szerepel a felsőoktatás három missziójának, az oktatásnak, a kutatásnak és a tudáshasznosítási mechanizmusoknak az integrációja. Ebbe a munkába mennyiben vonhatók be hallgatók, van lehetőség közös munkára?
Bevonhatók a hallgatóink és be is vonjuk őket. A mesterképzésünkben a megszerezhető 120 kreditből közel 50 kreditet szerezhet meg egy hallgató oly módon, hogy valamelyik vállalati partnerünk által felvetett K+F+I feladattal foglalkozik oktatói, doktoranduszi irányítással. A vállalattal a kapcsolattartás folyamatos, a részeredmények alkalmazhatóságáról gyors visszajelzések érkeznek. Ennek az együttműködési modellnek az egyik legsikeresebb példái a CodeChecker és a CodeCompass projektek. Az ELTE–Ericsson Szoftvertechnológiai Laborban fejlesztetett új szoftvertechnológiai megoldások nyílt forráskódú szoftvereit használja az Ericsson mellett a Mozilla, a Samsung, a Google és még sok más cég is. Az EIT Digital keretében üzletfejlesztők, üzleti tanácsadók is dolgoznak karunkon, illetve üzletfejlesztési képzést kapnak hallgatóink, üzletfejlesztési gyakorlaton vesznek részt doktoranduszaink. Ez a tudás és tapasztalat is beépül a Kompetencia Központ tevékenységébe.
A digitális platformok fokozott jelenléte az oktatásban hogyan hat a célkitűzésre, kedvez az említett integrációnak, vagy épp hátráltatja azt?
A mesterképzési projektlaborjaink többsége eddig is döntően virtuális laborként, a mai szóhasználattal élve hibrid formában működött. A projektfeladatok során korábban is digitális platformok támogatták a hallgatókból és a kutatókból álló kutató-fejlesztő csoportok munkáját, egy kicsit az egyetem világára szabva azon eszközöket és módszereket, amelyet a K+F+I tevékenységet folytató cégek is használnak.
Idén fokozott figyelem fordul a távmunka lehetőségeire. Mennyire igényel a projekt személyes jelenlétet? Egyes feladatok otthonról is végezhetők, vagy mindenképpen az egyetem helyszíneihez kötöttek?
Eddig is a kutatók és hallgatók önálló munkáján, illetve a csoport tagjainak szoros együttműködésén múlt az, hogy sikerül-e teljesíteni a célkitűzéseket. Annyi a változás, hogy a személyes projektmegbeszéléseket is az online térbe helyeztük át. A személyes találkozások mindannyiunknak hiányoztak, de a feladatokat meg tudtuk oldani. Reméljük, hogy már a közeljövőben ismét lehetőségünk lesz arra, hogy a kutatócsoportok újra együtt, benn az egyetemen végezhessék a munkájukat.
A központ létrehozását rengeteg különböző terület motiválta. A mesterséges intelligencia, pénzügy, egészségügy, felhőalapú informatika csak pár példa azokból, amelyek feltűnnek a kutatás összefoglalójában. Hogyan tudják közös alapra hozni mindezt? Mekkora területet tud átfogni, ténylegesen elérni egy magyar egyetemen létrejövő projekt?
A közös alap a diszciplináris informatikai alap- és alkalmazott kutatásokban létrehozott új eredmények alkotó alkalmazása. Csak úgy tudunk nemzetközi szinten is versenyképeset alkotni egy alkalmazási területen, ha az informatika tudományában olyan lényegesen új eredmény jön létre, amely a versenytársaknak nem áll rendelkezésére. A Kompetencia Központ azért lehet sikeres, mert egy olyan környezetben tud működni, amelyben alapkutatási hátteret biztosít az IK vezetésével működő Tématerületi Kiválósági Program, nemzetközi mércét és beágyazottságot biztosítanak a közvetlen uniós pályázataink: az EIT Digital, az európai mesterséges intelligencia kiválósági program, a HumanE-AI-Net, valamint további vállalati partnereket vonnak be az ipari tanszékeink és projektlaborjaink is.
A központ több céggel is együttműködik. Milyen viszonyban áll a versenyszféra az egyetemmel? Mennyiben tud megjelenni az informatikai innováció egy oktatási intézményben?
Sokan azt gondolják, hogy az egyetemi-vállalati együttműködés fő célja az, hogy az jelentős részben finanszírozza az egyetem működését. Ezzel szemben a szakmai előnyök sokkal fontosabbak. Az elmúlt másfél évtized során egy teljesen új vállalati-egyetemi együttműködési modell jött létre az ELTE Informatikai Karán. Már nem egy-egy informatikushallgatót küldünk ki a vállalatokhoz rövidebb vagy hosszabb szakmai gyakorlatra, hanem a vállalati projekteket hozzuk be az egyetemre. Kizárólag stratégiai partnerségben gondolkodunk, ahol win-win-win konstrukciók jöhetnek létre. A vállalat versenyképessége azzal javul, hogy hozzájut az egyetemi tudástőkéhez és a tehetséges hallgatókhoz, az egyetemé pedig oly módon, hogy valós vállalati kutatási problémák termékenyítik meg a K+F+I tevékenységét. Az egyetem azzal lesz versenyképesebb, hogy egyetemi kompetencia központok jönnek létre kurrens területeken, és mindez átkerül az oktatásba is. A hallgatók valós problémák megoldásával, csoportos együttműködés keretében mély tudásra tesznek szert és fontos készségek alakulnak ki. A társadalom pedig a gazdasági versenyképesség, a magas hozzáadott érték megjelenésével nyer az egyetemi-vállalati együttműködéssel.
A fókuszban három terület, a pénzügy, az egészségügy és az ipar 4.0 áll. A témák lefedéséhez az E-Grouppal, a Mediso Kft-vel és a HIDROFILT Kft-vel is együttműködnek. Hogyan függ össze a három irány, miért pont ők lettek a projekt partnerei?
A vállalatok kiválasztásánál döntő szempont volt az, hogy már korábban is sikeres együttműködés volt velük, és pontosan meghatározható kutatási, fejlesztési és üzleti tervet tudunk megfogalmazni, világos elvárások legyenek a várható eredményekkel és üzleti hasznosítási lehetőségekkel kapcsolatban. Mindhárom terület hátterében ott van a szoftvertechnológia, az adattudomány és a mesterséges intelligencia, a kar legfontosabb kompetenciái közül több is.
Mekkora a központ eszközigénye, milyen hardveres, szoftveres felszereltségre van szükség? Rendelkezésre állnak-e ezek az ELTE-n, vagy a projekten belül kerülnek beszerzésre? (Mekkora a saját fejlesztésű szoftverek aránya?)
Az elmúlt években ipari és pályázati forrásokból végre több olyan szerverhez is hozzájutottunk, amelyek kutatási célra is alkalmasak, így hardveres és szoftveres beszerzésekre most csak kisebb mértékben van szükség. Kevés azonban a helyünk, hiányoznak kutatói projektlaborok, illetve az ipar 4.0 területen is hiányzik a Hidrofilt által felvetett kutatási kérdések megoldását biztosító laborháttér. A Kompetencia Központ, a vállalati-egyetemi együttműködési tér elhelyezési és felújítási tervei elkészültek; a hiányzó laboreszközök beszerzése is elindult.
Milyen tapasztalatokat hozott az eddigi időszak? Voltak-e nagy újratervezések a járványhelyzet miatt, mit kellett esetleg újragondolni?
A pályázat futamideje négy év, ezen belül éves mérföldköveink vannak. A pályázati munkaterv alapján becsült kutatói munkaidő-ráfordítás 27 FTE (munkaóra per hét). A projekt időben elindult, az első eredményeket is látjuk. A járványhelyzet miatt nem volt szükség újratervezésre. A projektnyitó rendezvényt el kellett halasztanunk; ezt most, szeptember 17-én pótoljuk.
Milyen egyéb rizikófaktorokkal kell számolni időközben, mi a minimum és a maximum, ami elérhető a projekt keretében?
Két fő kockázati tényezőt kell kezelnünk. Az informatikai szektorban nagy a verseny a kiváló kutatókért és fejlesztőkért, így a vezető kutatók megtartása nagyon fontos feladat. Az üzleti kockázatok is magasak, a digitális pénzügyi, egészségügyi és ipari szolgáltatások területén gyorsan változnak a piaci lehetőségek, ezekhez folyamatosan alkalmazkodni kell.
A projekt 2024 elején ér véget. Mik a hosszútávú tervek, lesz-e folytatása az egyetemen?
A pályázati támogatási időszak után is tovább kell működnie a Kompetencia Központnak. Egy hosszabb távon is fenntartható, stratégiai vállalati együttműködéseken alapuló innovációs ökoszisztémát kívánunk kialakítani, amelynek a Kompetencia Központ mellett olyan további új elemei is lehetnek, mint az EDIH programban létrejövő európai digitális innovációs csomópontok, amelyek a kisebb vállalkozások számára is megnyitják az egyetemi innovációs környezethez való kapcsolódás, a digitális transzformáció lehetőségét.
A központ feladata a kutatási infrastruktúra fejlesztése. Kik számára lesznek ezek a fejlesztések elérhetőek, hogyan hasznosíthatók a négy év eredményei?
A kutatási infrastruktúrát nemcsak a Kompetencia Központ pályázatán nyertes vállalatok, hanem az ELTE további ipari, vállalati partnerei számára is megnyitjuk, illetve az oktatásban is hasznosítjuk. Az eredményeknek a pályázatban leírt és piacra vitt termékek formájában is hasznosulnia kell.
Az informatikán belül milyen irányok erősödhetnek meg a közeljövőben, milyen szerepe lehet az egyetemeknek a fejlesztésekben?
A diszciplináris informatikai alapkutatások és az interdiszciplináris kutatások egyensúlyára kell törekednünk. Az ELTE egésze számára modellértékű lehet az az egyetemi-gazdasági, egyetemi-társadalmi együttműködési modell, amelyet kialakítottunk és amely kezdettől fogva nyitott együttműködést ajánlott az ELTE többi kara számára. Volt és van közös projektünk a TTK-val, a BTK-val, a PPK-val, de van közös témánk a jogászokkal és a gyógypedagógusokkal is, illetve együttműködünk a TáTK-val is. Olyan, karokon átívelő, nemzetközi szinten is versenyképes együttműködések kialakításában vagyunk érdekeltek, amelyek alulról szerveződnek, és minden résztvevő számára új lehetőségeket nyitnak meg.
Köszönet az együttműködésért Szépréti Zita projektmenedzsernek.
Képek forrása: pexels.com; elte.hu
