Az OTDK Humán Tudományi Szekciója az ELTE-n – interjú Nagy Balázzsal

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) kétévente kerül megrendezésre. Ezen belül az egyes tudományszervezési szekciókat más-más felsőoktatási intézmények bonyolítják le. Hogyan került kiválasztásra az ELTE Bölcsészettudományi Kara, hogy a Humán Tudományi Szekció 2019-es eseményének házigazdája legyen?

A konferencia meghirdetését az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) szervezi. A tizenhat tudományterületi szekció tevékenységéért ezen belül külön szakmai bizottságok felelnek. A Bölcsészettudományi Kar szakjai több szekcióba sorolódnak be. A most megrendezésre kerülő Humán Tudományi Szekcióba például nem tartozik bele a filozófia és az esztétika. A könyvtár szakosok a Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekcióban mérik össze tudásukat, de a kar érintett a Tanulás- és Tanításmódszertani Tudástechnológiai, Társadalomtudományi és a Művészeti és Művészettudományi szekciókban is.

A Humán Tudományi Szakmai Bizottságban az egyes érintett felsőoktatási intézmények delegáltjai vesznek részt, én képviselem az ELTE BTK-t ebben a testületben. Ez a bizottság dönt a soron következő szervező intézményről. Az ELTE utoljára 2005-ben volt a Humán Tudományi Szekció szervezője, hét ciklussal ezelőtt, ezért kerülhetett rá sor ismét. A döntés már nagyjából három évvel a rendezvény előtt megszületik, hiszen a konferencia záró eseményén mindig sor kerül a stafétaátadásra. Az ELTE után, 2021-ben a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara ad majd otthont a Humán Tudományi OTDK-nak.

Kikből áll össze a szervezői csapat, mekkora előkészületet igényel a lebonyolítás?

Az esemény szervezője, ügyvezető elnöke általában az OTDT szakmai bizottságában részt vevő tag. Az ELTE Bölcsészettudományi Karának képviselőjeként ezért én lettem megbízva ezzel a feladattal. A 2017-es Pécsett rendezett Humán Tudományi Szekciónak Fedeles Tamás, két év múlva a miskolci OTDK-nak pedig Horváth Emőke lesz a koordinátora. Érdekes egybeesés, hogy mindhárman középkorászok vagyunk.

A 2019-es OTDK szervezésben legszorosabban Vadas András kollégámmal dolgozom együtt, ő a szekció ügyvezető titkára. Ennél a nagy felelősséget jelentő, komoly költségvetési döntéseket is igénylő feladatnál sokat számított a meglévő bizalom, a korábbi feladatokban szerzett együttműködési tapasztalat.

Mindketten középkorral foglalkozó történészek vagyunk, egyikünknek sem fő profilja az ilyen nagyságrendű konferenciák szervezése, bele kellett tanulnunk ebbe a folyamatba. Ehhez fontos volt számomra, hogy olyan emberekkel dolgozzak, akikkel gördülékenyen megy a közös munka. Mindenre persze így sem jutott idő, de a négy főből álló szűkebb csapat szoros együttműködése volt az alapja az idei Humán Tudományi OTDK megszervezésének. Vadas András mellett Domanovszky Dorottya és Somogyi Hedvig vesz részt a szervezés minden fázisában.

A rendezvény új finanszírozási rendszere nagy könnyebbséget jelentett a munkában. Korábban a Nemzeti Tehetség Alaphoz külön kellett pályáznia minden egyes, az OTDK-ban érintett intézménynek a felmerülő költségekre, ami sokkal bonyolultabbá tette a folyamatot. Az idei OTDK-ra a szervezők időben megkapták a költségvetés fedezetét, különös tekintettel arra, hogy az OTDK-n belül a Humán Tudományi Szekció nagy tagozatnak számít, körülbelül 10%-át teszi ki a 16 tagozatra oszló konferenciának, így a kiadások is ezzel arányosak.

Az előkészületeket tavaly tavasszal kezdtük rendszeres megbeszélésekkel, ősztől pedig a két ELTE alkalmazásában álló munkatársunkra is bátran támaszkodhattunk. A TDK-dolgozatok januári leadásától számítva fokozatosan gyorsuló ütemben kell ellátnunk a feladatokat. Mostanra összeállt a program, a szekció honlapján pedig mindenki számára elérhetőek a legfontosabb információk. Szervezői oldalról elmondhatom, hogy részemről is teljes embert igényel a feladat, de ilyenre csak egyszer van lehetőség, ezért megéri a lehető legtöbbet kihozni belőle.

Mennyien jelentkeztek az OTDK-ra, hogy tevődik össze a pályázók köre?

Körülbelül 440 pályázat érkezett be 21 intézményből, ez megfelel az utóbbi 6 év számarányainak. A dolgozatok színes keresztmetszetet adtak, változatos témakörökkel és megalapozott kutatásokkal jelentkeztek a hallgatók. A pályázók először egy helyi fordulón mutatják be kutatásaik eredményeit, majd ezen túljutva a minimum 40.000, maximum 90.000 karakteres dolgozatukat két anonim bíráló maximum 30-30 ponttal értékeli. A megszerezhető 60 pontból minimum 35-öt kell elérni ahhoz, hogy az országos konferencián szóban is előadhassák dolgozatuk lényegét a résztvevők. Az OTDT dolgozatok bíráltatása és a konferencia szervezésének nagy része egy online rendszerben történik, ami sokban megkönnyíti folyamatot.

El lehet képzelni, mikor pár éve az ELTE-s körülbelül 160 diák két bekötött példányban adta le a kijelölt irodában a dolgozatát, egészen drámai volt a helyzet. Persze az online bírálati rendszer se tökéletes, de az esetleges hibák gyorsan orvosolhatók voltak.

Az indulók köre, a témákhoz hasonlóan, szintén változatos. Van közöttük középiskolás, elsőéves BA-s és olyan is, aki tavaly szerzett részvételi jogosultságot, és most már doktorandusz, tehát elég sok hallgatói csoport jelen lesz az OTDK-n. Emellett határon túli pályázók is vannak, nem csak magyar nyelvű előadásokkal. A felsőoktatás nemzetköziesítése jegyében az OTDK-nak nyitottnak kell lennie arra, hogy nem magyar indulók is egyre nagyobb számban vannak, például a Közép-európai Egyetem hallgatói, vagy olyanok, akik a Stipendium Hungaricum ösztöndíj támogatásával tanulnak Magyarországon.

A mi feladatunk volt a pályázatokhoz megtalálni a megfelelő bírálókat és zsűritagokat. Kihívás még a tagozatba sorolás is, néha fejtörést okoz, mely dolgozatok tartoznak egy témakörbe úgy, hogy az OTDK keretrendszerének szabályait is be tudjuk tartani. Egy-egy tagozat akkor szervezhető, ha ott legalább hat és legfeljebb tizenöt pályamű kerül bemutatásra, és a résztvevők több intézményt képviselnek.

Miben hozott még újat a szervezés, mennyire volt cél az újítás?

A szervezői oldalról a játéktér nem túl nagy, sok elvárásnak kell megfelelni. Ennek ellenére jutott hely az újításoknak. Volt, amit mi szorgalmaztunk, és volt, ami a támogatók kérése volt. Örültünk, hogy Nádasdy Ádám elfogadta a felkérésünket, és ő fogja a nyitóelőadást tartani Miért finnugor nyelv a magyar? címmel. Emellett igyekeztünk olyan kísérőprogramokat, például komoly- és könnyűzenei koncerteket szervezni, amelyek változatosságot jelenthetnek a résztvevő hallgatók számára.

A határon túli hallgatók és oktatók jelenléte az OTDK-kon már nem újdonság, de idén először középiskolásokat is hívtunk a rendezvényre. Két gimnazista is indul idén a versenyben, és mellettük számos középiskolás érdeklődő is jelen lesz. Ők április 25-én, csütörtökön tekinthetnek be a konferencia programjába. A körülbelül ötven fős csoportnak tanár szakos hallgatók bevonásával kísérőprogramokat is szervezünk, lesznek számukra bemutatóelőadások és kampuszbejárás is.

Milyen tapasztalatokat gyűjtenek a hallgatók és az oktatók az OTDK-n való részvétellel, miért éri meg pályázni?

Az OTDK-n való részvételhez vezető első lépések maguktól a hallgatóktól és a konzulens tanáraiktól egyaránt függnek. Vannak céltudatos diákok, akik egyetemi tanulmányaik elejétől készülnek az OTDK-ra, de gyakori az is, hogy a tanárok javasolják a hallgatóknak, hogy vegyenek részt a TDK-n. Ehhez erős szakmai érdeklődés kell, az elhatározás után pedig szoros együttműködést igényel a munka a hallgató és a témavezetője között. Azokról a diákokról, akiknek a témavezetője voltam, sok évvel később is tudom, hogy merre járnak, általában tartjuk a kapcsolatot.

Az ELTE BTK-n szervezett helyi vitaülésekből szerencsére az indulók nagy része továbbjut az országos fordulóra. A Humán Tudományi Szekcióban nincs korlátozva, hogy egy intézményből hány hallgató vehet részt az országos fordulón, ami más tagozatnál előfordul. Az OTDK bírálati rendszere se tökéletes, de biztos vagyok benne, hogy azok a dolgozatok, amelyek végül jó helyezést érnek el, valóban kiváló munkát tükröznek, kétségtelenül megérdemlik a díjazást. A hallgatóknak mindenképp megéri jelentkezni, veszteni nem lehet az OTDK-n való részvétellel. Jó lehetőség arra, hogy több, a tudományos életben elismert oktatótól vagy kutatótól kapjanak visszajelzést, ami megalapozhatja a szakmai kapcsolataikat is. Egy-egy dolgozatot két külső bíráló értékel, majd a konferencia háromtagú zsűrije is igyekszik a további munkában jól használható javaslatokkal ellátni az indulókat, így az OTDK tényleg fontos szakmai visszajelzést adhat a pályájukat kezdő fiataloknak. A konferencia résztvevői ezen felül találkoznak más egyetemek hasonló területen dolgozó hallgatóival is, ami szintén előny. Nem titok, hogy a jó OTDK helyezés előnyt jelenthet a szakmai megmérettetések, például a mesteri vagy doktori programra való jelentkezés során is. A tudományos életben sikereket elérő kollégáim nagy része maga is indult korábban az OTDK versenyeiben, és sokan már ott kiváló eredményeket értek el.

Az első három helyezésen kívül milyen díjazásban részesülhetnek a pályázók?

Azok, akik saját tagozatukban első helyet értek el, pályázhatnak a Pro Scientia Aranyéremre, amelyet szakmai szempontok alapján ítélnek oda egy-egy hallgatónak. Emögött igen komoly teljesítmény áll, a bírálók a szakmai életutat veszik figyelembe, itt már nem csak az OTDK-n elért eredmény a mérvadó.

Szervezőként igyekeztünk nagy figyelmet fordítani a hallgatóknak adható különdíjakra is. A különdíjak, például az ELTE rektora és a Bölcsészettudományi Kar dékánja által alapított díj általában értékes jutalmak, több közülük segítheti a díjazottak szakmai integrációját. Lesznek olyan hallgatók, akik szakmai konferenciákra, tudományos programokra meghívást kapnak, ami szintén segítheti a tudományos életbe való bekapcsolódásukat. Örülünk, hogy a társadalmi szempontból releváns kérdésekkel kapcsolatos dolgozatok szerzőinek is adhatunk majd több különdíjat, így említeném például a határon túli magyarokkal, az emberi jogokkal vagy a társadalmi nemekkel kapcsolatos legjobb dolgozatok szerzőinek szánt díjakat.

A különdíjak szellemi és anyagi támogatása mellett a program sikeréhez nagyban hozzájárultak külső szponzorok is. Ilyen a Mastercard Hungary, a Diákhitel Központ, valamint a MÁV-Start, ami a vidéki résztvevők utazását biztosította.

Aki most ismerkedik az OTDK-val, annak mikor és hol van lehetősége belehallgatni az előadásokba, hogyan épül fel a háromnapos program?

A rendezvény április 24-én, szerdán kezdődik, 10.30-kor a Humán Tudományi és a Pedagógiai, Pszichológiai, Andragógiai és Könyvtártudományi Szekció közös megnyitójával, amely szintén az ELTE-n kerül megrendezésre ezekben a napokban. A szekcióelőadások mellett szabadidős programokkal is várjuk a résztvevőket. Az első este Háy Come Beck-koncertre kerül sor, a második napon pedig rövidebb zenei programokkal és kocsmakvízzel készülünk. Napközben lehetőség lesz sportolásra a BTK kampuszán és a BEAC-on is. Reméljük, hogy a Trefort-kert kellemes helyszíne lesz nemcsak a tagozati üléseknek, hanem az egyéb programoknak is.

Szintén újdonság, hogy a pénteki díjátadó során kerül sor a Roska Tamás emlékelőadásra. Ennek megtartására doktoranduszok és doktorjelöltek pályázhattak. Az idei évben Huszty Bálint, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem olasz nyelvészettel foglalkozó doktorjelöltjének előadását hallhatjuk majd.

Az OTDK megszervezése nagy feladat volt, amelyben a szorosabb szervező csapat mellett a Bölcsészettudományi Kar és az egyetem számos oktatója és munkatársa részt vett. Végig élvezhettük a BTK és az egyetem vezetésének a támogatását. A háromnapos program lebonyolításában sok hallgató is feladatot vállalt, őket a HÖK bevonásával sikerült elérnünk, amiért szintén köszönettel tartozunk.

A részletes programfüzet hamarosan megérkezik a nyomdából, addig is érdemes meglátogatni honlapunkat a bővebb tájékoztatásért.

Fotó: Réder Brigitta, Nagy Balázs archívuma