Az ELTE Innovációs Napján 2017-ben közös találmányukért Pál Gábor, az ELTE Biokémiai Tanszékének egyetemi docense és Szakács Dávid a tanszék tudományos segédmunkatársa megosztva kapta az ELTE Innovatív Kutatója Díjat.
Pál Gábor elmondta, hogy az új fajta terápiás irány leginkább a szélütés és a szívinfarktus esetén segíthet. A kutatás jelenleg a Pál Gábor által az ELTE Biokémiai Tanszékén alapított Fehérjeevolúció Labor és a Gál Péter által vezetett MTA TTK Szerkezeti Biofizika Kutatócsoport sikeres együttműködéseként zajlik. Ezekben a kutatásokban speciális anyagokat fejlesztettünk ki, amelyekkel szelektíven gátolni lehet egy olyan immunológiai folyamatot, amely normális körülmények között a szervezetünk számára hasznos, védő funkciót lát el, ám például szívinfarktust és szélütést követően a saját szervezetünk ellen fordul. Ennek az immunfolyamatnak az ideiglenes felfüggesztése új típusú terápiás lehetőséget nyithat az említett betegségeket kísérő szövetpusztulás megfékezésére. A találmány gyógyszerjelölt molekulákról szól, de ennél konkrétabban jelenleg nem fogalmazhatunk, mert az kockáztatná a találmány hasznosíthatóságát.
A gyógyszerjelöltek egy hosszú, 10-15 éves procedúrán esnek át, amely során szigorú előírások és precízen szabályozott feltételek között vizsgálják őket. E folyamaton csupán a jelöltek néhány százaléka jut át. Ilyen kis arányban igazolódik be az, hogy a szer az emberben hatásos, és a terápiás hatás által biztosított előnyök lényegesen meghaladják a potenciális mellékhatásokból eredő kockázatokat.
Pál Gábor többek között elnyerte az MTA Bolyai-plakettjét, a Magyar Kutatási Díjat, és már 2012-ben is megkapta az ELTE Innovatív Kutatója díjat. “Mindhárom fenti sikerben közös elem, hogy irányított evolúcióval a világon elsőként fejlesztettünk ki bizonyos fehérjéket, melyekkel részben alapkutatási kérdéseket lehetett újszerűen megválaszolni, feltárva egyes immunológiai folyamatok alapvető mechanizmusát, részben pedig újfajta terápiás lehetőségeket nyitottak például az átmeneti oxigénhiányos állapottal járó betegségek kezelésében.” – mondta a tudós.
Az interjú további részében Szakács Dávid kutató beszélt arról, mekkora élmény volt számára egy kutatócsoportban dolgozni, ahol tapasztalatlan doktoranduszból vált önálló szakemberré. Rengeteget tanult ebben az időszakban a kísérleti területükről és a közös munkáról egyaránt. Azonban a kísérletek nem mindig lesznek rögtön sikeresek. Az ilyen esetek kezelését, a probléma megkeresésének, megoldásának vagy megkerülésének algoritmusát is a laboratóriumban sajátította el.
Forrás: elte.hu
Kiemelt kép: elteonline.hu
