Az ELTE Etológia Tanszék kutatóinak legújabb vizsgálatai alapján a kutya és az ember látóképessége közötti eltérések befolyásolhatják az etológiai kísérletek eredményét.
Az elmúlt 25 évben a kutya a kognitív etológiai kutatások egyik legnépszerűbb alanyává vált, döntő részben az ELTE Etológia Tanszékén működő kutatócsoportnak köszönhetően. Ezeket az állatokat olyan feladatok elé állítják, ahol a kutyáknak látás alapján kell dönteniük. A kutya olyan ragadozók csoportjába tartozik, akik legtöbbször mozgó prédára vadásznak, ráadásul teszik mindezt gyenge fényviszonyok között. Ebből adódóan az ember és a kutya látása számos tekintetben eltér. Eltér többek között az észlelt színekben (a kutya kevesebb színt tud megkülönböztetni), a felbontásban (a kutya homályosabban lát), és a kontraszt-érzékenységben is (a kutya kevésbé kontrasztosan lát). Bár e tények régóta ismertek, az etológiai kísérleteket szinte kizárólag az emberi látásra alapozva tervezik, ami gondot okozhat, ha például a feladat apró részletek észlelését, követését igényli.
Az Etológia Tanszéken Pongrácz Péter egyetemi docens témavezetésével Péter András PhD-hallgató olyan számítógépes programot készített, amely képes fényképeken az említett három paraméter (szín, kontraszt, felbontás) tekintetében a jelenlegi ismeretek szerint a kutya által látott kép modellezésére. A kutatók ezután felvételeket készítettek olyan elrendezésben, ahol a kísérletvezető karral, fejfordítással vagy csak oldalra pillantással jobbra, avagy balra mutat. E felvételeket azután eredeti (ember által észlelt), illetve az algoritmussal kutyalátást szimuláló módra változtatva mutatták be 25 férfi és 25 nő résztvevőnek. A kísérlet célja az volt, hogy kiderüljön: vajon ha az embereknek kell eldönteni, hogy merre jelez egy kísérletvezető, befolyásolja-e a döntés sebességét és pontosságát az, hogy a kép minősége megfelel a számunkra elvártnak, vagy attól jelentősen eltér (a kutya által feltételezetten látható minőség irányába).
Az eredmények azt mutatják, hogy a résztvevők kevésbé sikeresen és lassabban oldották meg a feladatokat abban az esetben, amikor a képen látható személy csak a szeme elfordításával jelezte az irányt, mégpedig akkor, amikor ezeket a felvételeket a kutyalátás szimulációval mutatták nekik. Ha megvizsgáljuk, hogy a kutyák hogyan teljesítenek e kísérlet „élő” változatában (amelyet már több mint tíz éve alkalmaznak az etológiában), kiderül, hogy a kutyáknak is a szempillantás követése okoz legtöbbször gondot. Az Etológia Tanszék Behavioural Processes című folyóiratban megjelenő új tanulmánya rávilágít arra, hogy több figyelmet kellene fordítani a kutya és az ember látóképessége közötti eltérésre, ha a kísérleti feladatban négylábú alanyoknak finom részleteket kell(ene) elkülöníteniük.
Az ELTE Etológia Tanszékéről Pongrácz Péter, Ujvári Vera, Faragó Tamás, Miklósi Ádám és Péter András vett részt a kutatásban.
Forrás: elte.hu
Kép: pixabay.com
