A tavalyi év nem rég ért véget és már itt is az új esztendő, melynek első, csillagászati szempontból jelentős eseménye a május 9-én bekövetkező Merkúr-átvonulás lesz, amikor is a bolygó a Nap látóirányába kerül, és apró fekete korongként rajzolódik ki rajta. De ne szaladjunk ennyire előre, tekintsünk vissza egy kicsit az elmúlt 365 nap csillagászati jelenségeire!
A 2015-ös év alaphangját a Merkúr és a Vénusz szoros együttállása adta meg, viszont a legkirívóbb pillanatnak a sarki fény hazánk egén való felfénylése titulálható. Március 17-én a nagy napaktivitásnak köszönhetően volt látható hazánkban is a jelenség, a Bakony vonulataival szegélyezett égbolt egy rövid időre vöröses és sárgás színekbe borult.
Szerencsére tiszta időnk volt március 20-án, amikor is alkalmunk nyílt megcsodálni a részleges napfogyatkozást. Nyugati irányba tekintve a tavaszi égbolt feltűnő égiteste volt a Vénusz, a Tejutat pedig városi fényszennyezéstől távoli helyeken nyílhatott alkalom alaposan megfigyelni. A tavasz Ausztráliában, a Namadgi Nemzeti Park területén tőlünk láthatatlan csillagképek felbukkanását hozta, még a Dél Keresztje is megmutatta magát.
Az angolszász irodalomba „kék hold” néven bevonult jelenséget volt lehetőségünk megfigyelni júliusban. Az elnevezés nem az égitest színére, hanem ritkaságára utal, hiszen nem sokszor kel fel egy hónapban hétszer a telihold. Az idei nyár sem múlt el csillaghullás nélkül; Szent Lőrinc sűrűn hullatta könnyeit augusztusi hullócsillagok formájában.
A hidegebb idő beálltával sem csökkentek az égi látványosságok. Az év egyik leglátványosabb naplementéjét központi csillagunk a téli napforduló napján produkálta, ezzel köszöntve a nappalok hosszabbodásának kezdetét. A zimankós téli éjszakák megunhatatlan látványossága az Orion konstelláció és a Sirius, Procyon, Betelgeuse csillagokból álló Nagy Téli Háromszög is megjelent az égen, valamint decemberben az Orion kelését is nyomon követhettük.
forrás: origo.hu
kép: origo.hu
