„Egy nap menny és másnap a pokol”- a legtöbben csupán ennyit tudunk az alkohol hatásáról. Ezúttal utánajártunk a témának kicsit részletesebben, tudományosabban és szakszerűbben… Közeledik a Szilveszter, ilyenkor különösen fontos, hogy tisztában legyél az alábbiakkal!
Cikksorozatunk első részében bevezettünk titeket a koffein hatásának rejtelmeibe, most az alkohol nyomába eredtünk….
Az etil alkoholt italok formájában szokás fogyasztani, ami a tápcsatornán át nem alakul át, hanem változatlan formában szívódik fel a véráramba, ennek egy részét a máj kezdi el oxidálni. A részeg, mámoros állapot úgy alakul ki, hogyha egyszerre nagyobb mennyiségű alkoholt juttatunk a szervezetünkbe, akkor a máj már nem képes hirtelen az összeset egyszerre lebontani, így bizonyos része a vérben marad. A keringés által pedig eljut a szervezet minden részébe, például az agyba is. Az alkoholt csak nagyon lassan tudja lebontani a szervezetünk, ám egyénenként eltérő lehet. Átlagosan a májunk óránként 0,1 gramm alkohol lebontására képes testsúlykilogrammonként.
Az alkoholmennyiséget a véralkoholszinttel ezrelékpontban szokás mérni. Egy ezrelékpont azt mutatja, hogy 1 liter vérben 1 cm³ tiszta alkohol található. Ennek megfelelően elkülöníthetőek különböző tudatállapotok:
Normál tudatállapot: kb 0,5 ezrelék alatt, tulajdonképpen semmilyen tapasztalható elváltozás sincs.
Eufórikus állapot: kb 0,3-1,2 ezrelékpont között, felszabadultság, vidám érzésekkel, itt még nincsenek egyensúlyzavarok.
Izgatottság: kb 0,9-2,5 ezrelék, ingadozó hangulat, lassú reflexek, bizonytalan egyensúlyérzet, akár emlékezet kimaradások is felléphetnek.
Zavarodottság: kb 1,8-3,0 ezrelék között, bizonytalan mozgáskoordináció, romlik a térbeli tájékozódás képessége, a tudatos és a tudatalatti nem elválasztható, fejfájás, hányinger, hányás is jelentkezhet.
Aluszékonyság: kb 2,5-4,0 ezrelék, teljesen koordinálatlan mozgás, fokozott rosszullét, vizelettartási nehézségek is felléphetnek.
Kómás állapot: kb 3,5-5,0-ig, teljes eszméletvesztés, alacsony testhőmérséklet, legrosszabb esetben leállhat a légzés is, az e feletti véralkohol tartalom már alkoholmérgezéshez vezet, ami akár halálos is lehet.
Ezek a tünetek a nőknél egyébként gyorsabban megjelennek, és lassabban csillapodnak, például azért mert, kisebb a testtömegük és a sejtek és a víz aránya eltérő (kisebb a víztartalmuk), mint a férfiaknál.
Készítettünk egy nem reprezentatív egyszerű házi felmérést is, melyben megpróbáltuk feltérképezni egy átlag fiatal alkohollal való viszonyát. Összesen ötvenen töltötték ki, így levonható, hogy a többség havonta néhányszor iszik csak (36 százalék), míg nagy számban voltak olyanok is akik hetente egyszer, vagy hetente akár többször néznek a pohár fenekére (mindkettő 28 százalék). Erre a célra pedig havonta ötezer forintnál többet nem költenek (62 százalékuk nyilatkozott így), de akadnak olyanok is, akik nem sajnálják a pénzt (10.000 Ft-ig 20%-uk és efölött 18%-uk).
Hogy ki miből, mennyit iszik, az elég megosztó (itt több választ is meg lehetett jelölni):
– néhány sört vagy fröccsöt 36 százalék
– több felest 20 százalék
– aki keveri: 18 százalék
-egyéb: 12 százalék
Érdekelt az is, hogy az alkoholfogyasztási szokásaikat mennyire befolyásolja a társaság: 58 százalékukat egyáltalán nem, míg 38 százalékukra nagyon is hatással van a környezete.
72 százalék, azaz a nagy többség pedig ezek után csak akkor másnapos, hogyha nagyon sokat iszik, 26 százalékuk pedig sosem másnapos. Ennek elűzésére a legtöbben a gyors folyadékpótlást javasolják (szintén 72 százalék).
Utolsó kérdésünk az volt, hogy vajon a megkérdezettek szerint mi számít alkoholizmusnak? Ebből idézünk is néhányat:
“…olyan szintű alkoholfogyasztás, ami már problémát jelent a magánéletében, a munkájában, szociális életében…”
“Ha már a hétköznapi működéshez is inni kell.”
“Véleményem szerint az alkohol utáni vágy nem számít annak, az csak egy pillanatnyi kívánság.”
“Alkoholista az, aki annyit iszik, mint mi, csak nem szeretjük.”
“Szerintem már a társadalmunk is alkoholista, mert alkohol nékül kevesen tudnak elképzelni egy bulit :(”
Tehát míg az alkohol fogyasztása szükséges az alkoholizmus kialakulásához, nem jelzi előre annak kialakulását. Az ehhez szükséges mennyiség és gyakoriság mindenkinél különbözik, emellett függhet például a társadalmi környezetettől, az érzelmi egészségtől és a genetikai hajlamosságtól is.
Számos hosszú távú hatása is ismert. Az alkohol sokáig tartó nem megfelelő fogyasztása hatással lehet a mentális egészségre, károsítja az idegsejteket. Nemcsak a test számára, hanem az agy működésére is mérgező, így fiziológiai hatásokkal járhat. Az alkoholisták körében gyakoriak a pszichiátriai rendellenességek, különösen a szorongásos és depressziós betegségek; az alkoholisták 25%-ánál jelentkeznek súlyos pszichiátriai zavarok.
Ha már káros szenvedélyek, kimutatható, hogy a férfiak esetében van összefüggés a dohányzás és a rendszeres italfogyasztás között. Már azoknál a férfiaknál is jelentősen nőtt a rák kialakulásának esélye, akik korábban leszoktak a dohányzásról, vagy pedig a családjukban előfordultak már daganatos megbetegedések. A kutatók becslése szerint az alkohol világszerte összesen 3,6 százalékban áll a rákos megbetegedések hátterében: a nők esetében ez 1,7, a férfiak esetében pedig 5,2 százalék.
A legfontosabb tehát az, hogy mindig mértékkel fogyaszd!
Forrás: mojito, wikipédia, hu.drugfreeworld, MTI, zeneszoveg
Képek: alkoholteszt, lajkolda, bicske.blog, demotivalo, enkivillage, isaszegonline, locitrom
