A nyár végén egyetemünk az MTA Wigner Fizikai Kutatóközponttal és a Károly Róbert Főiskolával karöltve szervezte meg a parányok tudományterületének, a femtoszkópiának immár X. világkonferenciáját Gyöngyösön.
2014. augusztus 25. és 29. között Gyöngyösön a Károly Róbert Főiskola adott helyet az idén X. alkalommal megrendezett világkonferenciának. A konferencia programja elsősorban az elmúlt akadémiai év legfontosabb femtoszkópiai kutatási eredményeit vélte átbeszélni, emellett más érdekes fizikai vonatkozású témával lehetett találkozni. Az idén bemutatott új eredmények nagy része az RHIC (STAR és PHENIX kísérlet) és LHC (ALICE és CMS kísérlet) gyorsítókban létrehozott kvark-gluon plazma témakörével foglalkozott.
A tudományos kerekasztal, illetve rendezvénysorozat eredetileg 2004-ben a Workshop of Particle Correlations and Femtoscopy (WPCF) névvel tört utat egy érdekes kutatási területnek, a femtoszkópiának, amely szakterület 10-15 nagyságrendbeli távolságméréseket végez, más szóval a mikrométer milliomodrészének ezredrészén munkálkodik.
A konferencia elnökeként Csörgő Tamás fizikust köszönthették a résztvevők, aki ezen tisztsége mellett még a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjának tudományos tanácsadója, a Károly Róbert Főiskola kutatóprofesszora és az Európai Akadémia tagja is. Társelnökeként Novák Tamás, a helyül szolgáló intézmény intézetigazgató főiskolai docense tette tiszteletét a nem mindennapi összejövetelen; a rendezvény titkára pedig Csanád Máté volt, az ELTE TTK Atomfizikai Tanszékének egyetemi adjunktusa.
A rendezvény karmesterein kívül más neves kutatók is megjelentek vagy részt vettek és előadásaikkal növelték a konferencia színvonalát. A 2005-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmazott Harvard Egyetemen professzorként munkálkodó Roy J. Glauber élő közvetítésben adott érdekes előadást, amely az esemény egyik legemlékezetesebb része volt. Többek között még megemlítendő itt a Columbia Egyetem tanszékvezető fizikusa, William A. Zajc; Simone Giani, a CERN LHC gyorsító TOTEM kísérletének aktuális tudományos vezetője; Andrzej Bialas, a Lengyel Tudományos és Művészeti Akadémia elnöke vagy az Európai Akadémia vezetőségének norvég-magyar fizikus tagja, Csernai László.
Az összegyűlt atomfizikusokra pedig nem csak és kizárólag a szigorú szakmai teendők vártak. A Tudományról – Közérthetően délután nevezetű programon lehetőség nyílt megismerkedni a természettudományok modern ismeretterjesztésének módszereivel, illetve itt ünnepelték meg a Rubik kocka 40. születésnapját is. Egy másik évforduló sem maradhatott ki a megemlékezés és ünneplés sorából, hiszen a CERN (Európai Részecske és Magfizikai Kutatóintézet) megalapításának 60. évfordulójához érkeztünk.
Egy új projekt, az Einstein Teleszkóp (ET) megtárgyalása is lezajlott a konferencia zártkörű rendezvényeként. Az eszköz, amely egy gravitációs hullámdetektor lesz, jelenleg még tervezés alatt áll. Mégsem véletlen, hogy pont itt folyt a megbeszélés, hiszen egyik megfelelő megvalósítási helyéül Gyöngyöst és a Mátra hegységet vélik.
Kirándulásokon is részt lehetett venni a sok szakmai program után pihenésképp, ahol megismerkedhetett mindenki a magyar tájakkal és népművészettel. Ezen túl a java részt külföldi vendégek kipróbálhatták a táj kiváló gasztronómiai alkotásait is.
