Hamar beteltek a férőhelyek az ELTE Pedagógia és Pszichológiai Kar előadásaira az idei Kutatók Éjszakáján, melyre a PPK idén húsz különböző programmal készült.
Megismerkedhettünk többek közt egy öngyilkosság-megelőző vizsgálat eszközeivel; volt csoporthipnózis magyarul és angolul; kipróbálhattuk kockázatvállalási hajlandóságunkat egy tőzsdei szimulációs helyzetben; betekinthettünk a szerencsejáték-kutatások világába, ahol bemutattak egy olyan rendszert, ami segít a játéktervezőknek abban, hogyan lehet az addikciós faktorokat kontrollálni a meglévő és fejlesztés alatt álló szerencsejátékok esetében. Bepillantást nyerhettünk a pszichodermatológia tudományába, ami a bőrproblémák és a mentális betegségek összefüggésére keresi a válaszokat, illetve a gyógymódot. Egy online teszt segítségével pedig felmérhettük az önmagunkról kialakított énképet, illetve szembenézhettünk az előítéleteinkkel.
A Greenwald, McGhee és Schwartz által kidolgozott Implicit Asszociációs Teszt (IAT) rejtett attitűdjeinket, preferenciáinkat, nem tudatos viselkedéseinket és hiedelmeinket tárja fel. Előfordul, hogy egy kényes kérdésre nem azt válaszoljuk, amit valójában gondolunk – vagy azért, mert nem akarunk, vagy azért, mert nem tudunk igazat mondani (nevezzük önbecsapásnak). A tesztet eredetileg arra fejlesztették ki neves amerikai egyetemeken, hogy felfedje a tudatalatti gondolatainkat. Mára azonban rájöttek a pszichológusok, hogy nem feltétlenül tudattalan, amit a teszt kihoz, viszont sok olyan dologra rávilágít, ami gyakran nem tudatosul bennünk. A teszt nem diagnosztizál mentális betegségeket, viszont hasznos önismereti és gondolatébresztő eszköz, ami sokszor meglepő eredményt hoz ki.
Az IAT azt tárja fel, milyen szavakat vagy képeket asszociálunk tudatunk mélyén az egyes kategóriákhoz (pl. jó-rossz, boldog-szomorú). A számítógépes teszt során a válaszadónak a lehető leggyorsabban és a legkevesebb hibával szortíroznia kell olyan szavakat, képeket vagy hangokat, melyek egyértelműen különböző kategóriákba sorolhatók. Minél szorosabban kapcsolódik fejünkben a két fogalom, annál könnyebb őket összepárosítani, így gyorsabb lesz a reakcióidőnk. A válaszok reakcióidejének összehasonlításából le lehet mérni, hogy milyen erősen kapcsolódik fejünkben a kétféle fogalom, tehát mit preferálunk.
Az „Ismerd meg önmagad!” elnevezésű programon egy interneten elérhető szoftver segítségével tesztelhettük a saját magukkal kapcsolatos nem tudatos (implicit) attitűdjeinket különböző témakörökben, például hogy mit gondolunk magukról, saját lelkiállapotukról, az alkoholhoz való viszonyunkról, az étkezési rendellenességekről, vagy a pszichiátriai betegekről. A „Nézzen szembe előítéleteivel!” című programon még mélyebbre áshattunk személyiségünk rejtett zugaiba a magyar nyelven is elérhető Implicit Asszociációs Teszt segítségével. Kideríthettük, hogyan viszonyulunk az eltérő szexuális irányultságokhoz (pl. jó vagy rossz kifejezéseket társítunk a homo- illetve a heteroszexuális emberekkel kapcsolatban), illetve hogy a cigányokat, vagy a színes bőrű embereket preferáljuk a fehérekhez képest (a preferenciának különböző fokozatai vannak). Aki elég bátor, hogy szembenézzen kevésbé tudatos vélekedéseivel, a fenti linkekre klikkelve 10 perc alatt meglepő eredményt kaphat további kényes témákkal kapcsolatban is.
Kép forrása: stevenimmons.org
