Mi történne, ha a születéskor várható átlagos élettartam 150 évre tolódna? Hogyan reagálnának az emberek? Hogyan képzelnék a jövőt a fiatalok? Miként hatna ez az emberek lelkére?
Az „örök fiatalság” magtalálása évtizedek, sőt évszázadok óta foglalkoztatja az embereket. De mi lenne akkor, ha valóban a kezünkben lenne a „kincs” és matuzsálemi kort élhetnénk meg? Valóban élvezhetnénk az életet? A választ több szempontból is mérlegelhetjük, Bojti Andrea pszichológus szerint. Felmerül az a kérdés, hogy a változás milyen hamar következik be, hiszen a jelenlegi átlagéletkor is elképzelhetetlen volt a középkorban. Illetve milyen állapotban lennénk 150 évesek? Meggyengült aggastyánként, vagy egy 30 éves erejével rendelkeznénk? Előbbi esetén igencsak elgondolkodnánk azon, hogy megéri e, hiszen minél idősebb valaki, fizikailag és szellemileg annál jobban leépül. A tudomány jelenlegi állása szerint a sejtek élettartama is véges. „Ha (…) figyelmen kívül hagyom a gazdasági szempontokat, az emberek pszichés jólléti állapota romlana, és a depresszió népbetegséggé válna.”- mondta a pszichológus.
Érdekes felvetés továbbá, hogy ha a gyermekkort 18 éves korig számoljuk, akkor a 150 éves átlagéletkornál ez sokkal jobban kitolódna, mondjuk 36 éves korig. Illetve az is teljesen normális lenne, ha egy 70 éves nő gyermeket szülne, mindenféle kockázat nélkül. Bojti Andrea szerint, az életkor megduplázódása nem lenne probléma, ha az évezredek alatt változna meg, illetve fizikailag és mentálisan sem látszana rajtunk az idő múlása, ellenkező esetben azonban, az emberi lét válságba kerülne. Valóban elgondolkodtató, hogy mit kezdenénk a hirtelen kapott évtizedekkel? Vajon akkor mit csinálnánk másként? Mivel töltenénk ki az időnket?
Illés Sándor, az ELTE Bárzci Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Karon és a Kodolányi János Főiskolán végzett kutatást a fiatalok körében, sikeres öregedésükkel kapcsolatos elképzeléseikről. Az egyetemisták többsége az egészséges életet, az aktivitás megőrzését, az anyagi biztonságra való törekedét és a munkát tartották a legfontosabbnak. A kutatásából az is kiderült, hogy az egyetemisták többsége a munkával teli mindennapokat helyezte előtérbe, tehát a passzív pihenés, mint funkció nem hangsúlyos.
Ha összevetjük a két szakember által adott válaszokat, akkor jól megfigyelhető, hogy a kitolódott átlagos élettartam, abban az esetben lenne „kielégítő”, ha azt egészségben és jólétben tölthetnénk el. Tehát ennek biztosítása alapvető szükséglet lenne.
A tudósok már dolgoznak a sejtek élettartamának megduplázásán, addig még van időnk a felmerülő problémákra megoldást találni és elgondolkodni, hogy mihez kezdenénk azzal a rengeteg idővel.
Felhasznált irodalom:
Illés Sándor (2011): A hallgatók elképzelései saját sikeres öregedésükről In: Michalkó G.- Rácz T. szerk. – A turizmus dimenziói: humánum, ökonómikum, politikum Kodolányi János Főiskola Székesfehérvár
A kép forrása: flickr.com
